A GDP tavalyi zuhanása után a következő években egyértelmű növekedés várható Lengyelországban, ahol az idén a gazdaság húzó ereje a fogyasztás lehet. Az első féléves adatok azonban nem bíztatóak, nő a költségvetési hiány, visszaesett az ipari termelés. A védelmi iparra azonban így is van pénz, épül a Keleti Pajzs, és Varsó beszállna az Airbusba is
Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára
Nő a költségvetési hiány
Január és május között a költségvetés bevétele – elsősorban a növekvő adóbevételeknek köszönhetően – 44,7 milliárd złotyval meghaladta az előző év azonos időszakában mért szintet, azaz 20,7 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly május végén. A költségvetés hiánya ennek ellenére 53,1 milliárd złotyra nőtt az idei év első öt hónapjában, ami a 32,4 százalékos állami kiadás növekedés következménye – áll a Pénzügyminisztérium jelentésében, amelyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett. A kiadások fő tételét a társadalombiztosítás, a családi pótlék és a pedagógusok fizetésrendezése adta.
Jelentősen romlott az ipari értékesítés
A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) által nyilvántartott 34 iparágból 19-ben a megtermelt áruk eladása számottevően visszaesett májusban, az egy évvel korábbihoz képest. A GUS elemzését a Rzeczpospolita című napilap ismertette. Az érintett 19 alágazatban – beleértve az elektromos készülékgyártást – folyó áron számítva az értékesítés 29,7 százalékkal maradt el a 12 hónappal korábbi szinttől. Az eladott szén és lignit kitermelés 13,4, a gép és berendezés gyártás 8,2, a fémgyártás 8,0, az ital előállítás 6,3, a bútorgyártás 5,0, a gép és berendezés javítás és karbantartás 3,7 százalékkal esett vissza. Tizennégy alágazatban ugyanakkor nőtt az ipari kibocsátás. A vegyitermék előállítás és vegyszer termelés 7,1, a hulladékgazdálkodás és alapanyag visszanyerés 6,0, a számítógép, elektronikai és optikai készülék gyártás 5,0, a szállítóeszköz és jármű gyártás 4,9, a fa, parafa, szalma és vesszőfonadék készítés 3,3, az élelmiszer előállítás pedig 2,2 százalékkal nőtt egy év alatt.
1,7 százalékkal visszaesett az ipari termelés
Az ipari termelés májusban 1,7 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) közleményét ismertetve a PAP hírügynökség. Ez elemzők körében csalódást okozott, ugyanis 1,5 százalékos növekedésre számítottak.
Tovább esett a PMI index
A feldolgozóipar helyzetét mutató index (PMI) az S&P Global nemzetközi pénzügyi szolgáltató és információ nyújtó cég legfrissebb jelentése szerint az áprilisi 45,9 pontról májusban 45,0 pontra esett. A PAP hírügynökség által ismertetett jelentés szerint az iparág immár 25 hónapja változatlanul gyengélkedik, ami a felmérés megkezdése, 1998 óta a leghosszabb rossz teljesítményt felmutató időszak. Habár a 12 havi előrejelzés kissé javult és az inflációs nyomás sem erősödött májusban, az értékelésnél meghatározó, hogy az export eladások 27 hónapja folyamatosan csökkennek és a termelés mennyisége is esett, csakúgy, mint az előző 24 hónapban. A foglalkoztatottság szintén csökkent májusban. Ez a hanyatlási szakasz már két éve tart. Húsz év óta ez a leghosszabb ilyen periódus.
Bajban a szállítási vállalatok
Az első negyedévben 120 szállítási-fuvarozó vállalat jelentett csődöt. Az ágazat cégeinek 60 százaléka a járműparkjának csökkentésére, és a dolgozók leépítésére készül. A lengyel gazdaságnak ebben a fontos szektorában működő mintegy 37 ezer vállalat kifizetetlen adóssága elérte 3,2 milliárd złotyt a BIG InfoMonitor Deptor Register lengyel gazdasági-pénzügyi információ elemző és szolgáltató cég adósságkimutatása szerint, amelyet a The Warsaw Voice multimédia platform ismertetett.
Kissé javult a fogyasztói hangulat
A fogyasztói hangulat júniusban javult, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentése szerint, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. A személyi fogyasztás jelenlegi trendjét mutató fogyasztói bizalmi index (CCCI) ugyan 1,8 ponttal nőtt, azonban változatlanul a negatív tartományban maradt és mínusz 12,0 ponton áll. Viszont 16,2 ponttal magasabb, mint volt múlt év júniusában, és a felmérésben részt vevők a vásárlóerő alakulására vonatkozó kérdésre is pozitívabb választ adtak, mint májusban.
Idei makrogazdasági várakozások
A GDP tavalyi zuhanása után idén és a következő években egyértelmű növekedés várható. Habár az infláció csökken, de még így is erősen érezteti majd a hatását – ezekre a megállapításokra jutott a 14. Európai Pénzügyi Kongresszus, amelyen ismertették a „Makrogazdasági kihívások és Előrejelzések Lengyelország Számára” című jelentést, amelyet 44 közgazdász készített. A jelentést a The Warsaw Voice multimédia platform ismertette. Az átlagos várakozás szerint a GDP idén 3,2 százalékkal nő, szemben a tavalyi 0,2 százalékkal. Jövőre a növekedés akár 3,8 százalékos is lehet. Idén a gazdaság húzóereje a személyes fogyasztás, amely 3,9 százalékot is elérhet (tavaly 1,0 százalékkal visszaesett). Várható a munkanélküliség szerény mértékű csökkenésének folytatódása, de már jelenleg is nagyon alacsony. Idén 3,0 százalékos lehet, míg a következő két évben 2,8 százalékra mérséklődhet. Az éves nominálbér növekedés 12,8 százalékos lehet idén, ugyanakkor az átlagos éves infláció a tavalyi 11,4 százalék után idén éppen csak átlépi a 4,0 százalékot, következésképpen a reálbérek 8,8 százalékkal nőnek.
Lengyelország az Airbus csoport résztulajdonosa akar lenni?
Nem hivatalos információkra hivatkozva a Rzeczpospolita című napilap megszellőztette, hogy a kormány az Airbus csoport résztulajdonosa szeretne lenni. Ezzel az a törekvése, hogy csatlakozhasson az Airbus döntéshozó köréhez és az azt képező, számos stratégiai előnyt élvező országokhoz. A feltételezés a lap birtokába került memorandumra hivatkozik, amelyet áprilisban készítettek és adtak át Władisław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettesnek, védelmi miniszternek. Az ambiciózus terv megvalósításához politikai döntésre van szüksége a lengyel hatóságoknak. Ezt követhetné a konszern kulcsrészvényesének számító Franciaországgal, Németországgal és Spanyolországgal a tárgyalások megkezdése. Az Airbus légi- és űripari óriásvállalat polgári és hadiipari vállalatai világszerte 148 ezer dolgozót foglalkoztatnak. 2023-ban a csoport jövedelme elérte a 65,4 milliárd eurót. 19 ezer beszállítója van. Lengyelországban gyártja a cég a C295 típusú katonai repülőgépet és műhold alkatrészeket Varsóban, Łódźban helikopter tervezőirodát működtet, Gdańskban pedig repülés és forgalomirányító rendszerekkel foglalkozó vállalata van. Az Airbus lengyelországi vállalatai főleg külföldi anyavállalatokhoz tartoznak. A nemzetközi óriásvállalat mintegy 50 lengyel leányvállalattal rendelkezik. Összehasonlításul, a csoportnak Spanyolországban 378, Németországban 1109 és Franciaországban 2042 érdekeltsége van.
Infrastrukturális beruházások a védelem jegyében
Lengyelország vasúthálózatának védelme érdekében a kormány nagyszabású infrastrukturális kezdeményezéseket tesz. Ezt Władisław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter jelentette be Varsóban egy szakmai kongresszuson. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint a beruházási program stratégiai katonai létesítmények építését és óvóhely hálózat létrehozását célozza, nem csak a határok közelében, hanem országszerte. Mint ismeretes, a legnagyobb infrastrukturális projektek közé tartozik a Keleti Pajzs erődítmény-rendszer, amelynek a megvalósítása mintegy 10 milliárd złotyba kerül és a tervek szerint 2028-ra készül el. A NATO szövetségesek (Finnország és a balti államok) bevonásával megvalósuló katonai infrastrukturális fejlesztés távközlési rendszerek kiépítését is magában foglalja.
Tovább bővítik a gdański kikötőt
A balti konténer kikötő-csomópont bővítése azt a célt szolgálja, hogy kihasználják az ázsiai termékek tengeri szállításában rejlő lehetőségeket. Folyamatban van a gdański külső kikötő 36 hektárral bővítése. Jelenleg 60 százalékos készültségi fokú az építkezés, amelynek befejezése után a mostani 3 millió 20 láb hosszúságú konténer kezelési kapacitás 4,5 millióra nő – írta a Dziennik Gazeta Prawna című napilap. A több mint 2 milliárd złotys beruházás része egy 717 méter hosszú rakpart megépítése a 18 méter mély tengeren.
Domanski: igazságtalan lenne a túlzottdeficit eljárás
Az Európai Bizottság újra aktiválná a 2020 és 2023 között, a Covid-járvány miatt felfüggesztett túlzottdeficit-eljárást hét uniós tagállammal, köztük Lengyelországgal szemben. Andrzej Domanski pénzügyminiszter a Polsat News kereskedelmi tévécsatornának nyilatkozva kijelentette: igazságtalannak érzi az EU eljárását. „Állítjuk, hogy a hiánytúllépés nagymértékben a védelmi kiadásokból adódik” – mondta. Hozzátette: katonai ráfordításaik a legmagasabbak között vannak a NATO-országok körében, ezért nem lenne szabad Lengyelországgal szemben alkalmazni az eljárást.
Forrás: www.gov.pl
„Pólisvircsaft” mondotta volt nekem anno egy önmagára büszke nyugati német. Ezalatt elsősorban a szocialista gazdaságot értette, de szavaiból kicsengett a lengyelutálat, az a sajátos érzés amit sokfelé tapasztaltam Németországban. Ami azt illeti a Heinkel, a Junkers és a Messerschmitt repülőgépgyártó nem lett volna annyira sikeres a magyar-zsidó származású Kármán Tódor segítsége nélkül aki a híres örvénysorokat és a felhajtóerő változásait pont Németországban, Aachenben számította ki. Kármán Tódor a nácik elől szintén Amerikába ment, hogy a kaliforniai Pasadena kísérleti telepén segítse a nehézbombázók kifejlesztését, amelyekkel majd porig bombázták a beképzelt németeket.
Legyünk őszinték: Kármán Tódor szellemi öröksége a túlnyomórész német fejlesztéseken alapuló Airbus amelyre a nyugat-európai országok olyan büszkék. De valahol megint elgurult a gyógyszer és a szankciók miatt az oroszoknak nem adnak el alkatrészeket az általuk vásárolt gépekhez. Mondani sem kell, hogy milyen aljas húzás volt ez, mert ezek a gépek tényleg nem repülnek, legalábbis külföldre nem. A repülési hatóságok szigorúan előírják a gyári alkatrészek használatát. A repülőgépek esetében ismeretlen fogalom az utángyártott alkatrész.. Mint minden szankció ez is visszafelé sült el. Oroszország szédületes iramban kezdte fejleszteni az új repülőgépeit. A Tu-214 és a Szuhoj Superjet, SSJ-100 modellek az ázsiai piacon komoly sikereket halmoznak.
https://airportal.hu/ujrainditottak-a-tu-214-es-sorozatgyartasat-az-oroszok/
Az új orosz gépek minden paraméterükben felveszik a versenyt a Boeing és az Airbus gépekkel.
A lengyelek megint rossz lóra tettek, mert az alkatrészek eladásának bojkottjával olyan hitelvesztést szenvedtek el a nyugati gyártók, amelyik akár a padlóra is küldheti őket. Emberi életekkel nem lehet viccelni, alkatrészhibás gépek nem közlekedhetnek. Mivel az alkatrészellátást komoly szerződések garantálták a Fényességes Nyugat a szerződésszegést a legmagasabb fokra fejlesztette. Ki akar majd olyan repülőgépet vásárolni amelynek gyártója látványosan megszegi a szerződésekben foglaltakat? Afrika és Ázsia kék egén hamarosan orosz gépek fognak repülni.