„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára
Nem hivatalos információkra hivatkozva a Rzeczpospolita című napilap megszellőztette, hogy a kormány az Airbus csoport résztulajdonosa szeretne lenni
Fotó:EUROPRESS/Christian Charisius/dpa/AFP
Január és május között a költségvetés bevétele – elsősorban a növekvő adóbevételeknek köszönhetően – 44,7 milliárd złotyval meghaladta az előző év azonos időszakában mért szintet, azaz 20,7 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly május végén. A költségvetés hiánya ennek ellenére 53,1 milliárd złotyra nőtt az idei év első öt hónapjában, ami a 32,4 százalékos állami kiadás növekedés következménye – áll a Pénzügyminisztérium jelentésében, amelyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett. A kiadások fő tételét a társadalombiztosítás, a családi pótlék és a pedagógusok fizetésrendezése adta.
A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) által nyilvántartott 34 iparágból 19-ben a megtermelt áruk eladása számottevően visszaesett májusban, az egy évvel korábbihoz képest. A GUS elemzését a Rzeczpospolita című napilap ismertette. Az érintett 19 alágazatban – beleértve az elektromos készülékgyártást – folyó áron számítva az értékesítés 29,7 százalékkal maradt el a 12 hónappal korábbi szinttől. Az eladott szén és lignit kitermelés 13,4, a gép és berendezés gyártás 8,2, a fémgyártás 8,0, az ital előállítás 6,3, a bútorgyártás 5,0, a gép és berendezés javítás és karbantartás 3,7 százalékkal esett vissza. Tizennégy alágazatban ugyanakkor nőtt az ipari kibocsátás. A vegyitermék előállítás és vegyszer termelés 7,1, a hulladékgazdálkodás és alapanyag visszanyerés 6,0, a számítógép, elektronikai és optikai készülék gyártás 5,0, a szállítóeszköz és jármű gyártás 4,9, a fa, parafa, szalma és vesszőfonadék készítés 3,3, az élelmiszer előállítás pedig 2,2 százalékkal nőtt egy év alatt.
Az ipari termelés májusban 1,7 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) közleményét ismertetve a PAP hírügynökség. Ez elemzők körében csalódást okozott, ugyanis 1,5 százalékos növekedésre számítottak.
A feldolgozóipar helyzetét mutató index (PMI) az S&P Global nemzetközi pénzügyi szolgáltató és információ nyújtó cég legfrissebb jelentése szerint az áprilisi 45,9 pontról májusban 45,0 pontra esett. A PAP hírügynökség által ismertetett jelentés szerint az iparág immár 25 hónapja változatlanul gyengélkedik, ami a felmérés megkezdése, 1998 óta a leghosszabb rossz teljesítményt felmutató időszak. Habár a 12 havi előrejelzés kissé javult és az inflációs nyomás sem erősödött májusban, az értékelésnél meghatározó, hogy az export eladások 27 hónapja folyamatosan csökkennek és a termelés mennyisége is esett, csakúgy, mint az előző 24 hónapban. A foglalkoztatottság szintén csökkent májusban. Ez a hanyatlási szakasz már két éve tart. Húsz év óta ez a leghosszabb ilyen periódus.
Az első negyedévben 120 szállítási-fuvarozó vállalat jelentett csődöt. Az ágazat cégeinek 60 százaléka a járműparkjának csökkentésére, és a dolgozók leépítésére készül. A lengyel gazdaságnak ebben a fontos szektorában működő mintegy 37 ezer vállalat kifizetetlen adóssága elérte 3,2 milliárd złotyt a BIG InfoMonitor Deptor Register lengyel gazdasági-pénzügyi információ elemző és szolgáltató cég adósságkimutatása szerint, amelyet a The Warsaw Voice multimédia platform ismertetett.
A fogyasztói hangulat júniusban javult, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentése szerint, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. A személyi fogyasztás jelenlegi trendjét mutató fogyasztói bizalmi index (CCCI) ugyan 1,8 ponttal nőtt, azonban változatlanul a negatív tartományban maradt és mínusz 12,0 ponton áll. Viszont 16,2 ponttal magasabb, mint volt múlt év júniusában, és a felmérésben részt vevők a vásárlóerő alakulására vonatkozó kérdésre is pozitívabb választ adtak, mint májusban.
A GDP tavalyi zuhanása után idén és a következő években egyértelmű növekedés várható. Habár az infláció csökken, de még így is erősen érezteti majd a hatását – ezekre a megállapításokra jutott a 14. Európai Pénzügyi Kongresszus, amelyen ismertették a „Makrogazdasági kihívások és Előrejelzések Lengyelország Számára” című jelentést, amelyet 44 közgazdász készített. A jelentést a The Warsaw Voice multimédia platform ismertette. Az átlagos várakozás szerint a GDP idén 3,2 százalékkal nő, szemben a tavalyi 0,2 százalékkal. Jövőre a növekedés akár 3,8 százalékos is lehet. Idén a gazdaság húzóereje a személyes fogyasztás, amely 3,9 százalékot is elérhet (tavaly 1,0 százalékkal visszaesett). Várható a munkanélküliség szerény mértékű csökkenésének folytatódása, de már jelenleg is nagyon alacsony. Idén 3,0 százalékos lehet, míg a következő két évben 2,8 százalékra mérséklődhet. Az éves nominálbér növekedés 12,8 százalékos lehet idén, ugyanakkor az átlagos éves infláció a tavalyi 11,4 százalék után idén éppen csak átlépi a 4,0 százalékot, következésképpen a reálbérek 8,8 százalékkal nőnek.
Nem hivatalos információkra hivatkozva a Rzeczpospolita című napilap megszellőztette, hogy a kormány az Airbus csoport résztulajdonosa szeretne lenni. Ezzel az a törekvése, hogy csatlakozhasson az Airbus döntéshozó köréhez és az azt képező, számos stratégiai előnyt élvező országokhoz. A feltételezés a lap birtokába került memorandumra hivatkozik, amelyet áprilisban készítettek és adtak át Władisław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettesnek, védelmi miniszternek. Az ambiciózus terv megvalósításához politikai döntésre van szüksége a lengyel hatóságoknak. Ezt követhetné a konszern kulcsrészvényesének számító Franciaországgal, Németországgal és Spanyolországgal a tárgyalások megkezdése. Az Airbus légi- és űripari óriásvállalat polgári és hadiipari vállalatai világszerte 148 ezer dolgozót foglalkoztatnak. 2023-ban a csoport jövedelme elérte a 65,4 milliárd eurót. 19 ezer beszállítója van. Lengyelországban gyártja a cég a C295 típusú katonai repülőgépet és műhold alkatrészeket Varsóban, Łódźban helikopter tervezőirodát működtet, Gdańskban pedig repülés és forgalomirányító rendszerekkel foglalkozó vállalata van. Az Airbus lengyelországi vállalatai főleg külföldi anyavállalatokhoz tartoznak. A nemzetközi óriásvállalat mintegy 50 lengyel leányvállalattal rendelkezik. Összehasonlításul, a csoportnak Spanyolországban 378, Németországban 1109 és Franciaországban 2042 érdekeltsége van.
Lengyelország vasúthálózatának védelme érdekében a kormány nagyszabású infrastrukturális kezdeményezéseket tesz. Ezt Władisław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter jelentette be Varsóban egy szakmai kongresszuson. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint a beruházási program stratégiai katonai létesítmények építését és óvóhely hálózat létrehozását célozza, nem csak a határok közelében, hanem országszerte. Mint ismeretes, a legnagyobb infrastrukturális projektek közé tartozik a Keleti Pajzs erődítmény-rendszer, amelynek a megvalósítása mintegy 10 milliárd złotyba kerül és a tervek szerint 2028-ra készül el. A NATO szövetségesek (Finnország és a balti államok) bevonásával megvalósuló katonai infrastrukturális fejlesztés távközlési rendszerek kiépítését is magában foglalja.
A balti konténer kikötő-csomópont bővítése azt a célt szolgálja, hogy kihasználják az ázsiai termékek tengeri szállításában rejlő lehetőségeket. Folyamatban van a gdański külső kikötő 36 hektárral bővítése. Jelenleg 60 százalékos készültségi fokú az építkezés, amelynek befejezése után a mostani 3 millió 20 láb hosszúságú konténer kezelési kapacitás 4,5 millióra nő – írta a Dziennik Gazeta Prawna című napilap. A több mint 2 milliárd złotys beruházás része egy 717 méter hosszú rakpart megépítése a 18 méter mély tengeren.
Az Európai Bizottság újra aktiválná a 2020 és 2023 között, a Covid-járvány miatt felfüggesztett túlzottdeficit-eljárást hét uniós tagállammal, köztük Lengyelországgal szemben. Andrzej Domanski pénzügyminiszter a Polsat News kereskedelmi tévécsatornának nyilatkozva kijelentette: igazságtalannak érzi az EU eljárását. „Állítjuk, hogy a hiánytúllépés nagymértékben a védelmi kiadásokból adódik” – mondta. Hozzátette: katonai ráfordításaik a legmagasabbak között vannak a NATO-országok körében, ezért nem lenne szabad Lengyelországgal szemben alkalmazni az eljárást.
Forrás: www.gov.pl
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
“Pólisvircsaft” mondotta volt nekem anno egy önmagára büszke nyugati német. Ezalatt elsősorban a szocialista gazdaságot értette, de szavaiból kicsengett a lengyelutálat, az a sajátos érzés amit sokfelé tapasztaltam Németországban. Ami azt illeti a Heinkel, a Junkers és a Messerschmitt repülőgépgyártó nem lett volna annyira sikeres a magyar-zsidó származású Kármán Tódor segítsége nélkül aki a híres örvénysorokat és a felhajtóerő változásait pont Németországban, Aachenben számította ki. Kármán Tódor a nácik elől szintén Amerikába ment, hogy a kaliforniai Pasadena kísérleti telepén segítse a nehézbombázók kifejlesztését, amelyekkel majd porig bombázták a beképzelt németeket.
Legyünk őszinték: Kármán Tódor szellemi öröksége a túlnyomórész német fejlesztéseken alapuló Airbus amelyre a nyugat-európai országok olyan büszkék. De valahol megint elgurult a gyógyszer és a szankciók miatt az oroszoknak nem adnak el alkatrészeket az általuk vásárolt gépekhez. Mondani sem kell, hogy milyen aljas húzás volt ez, mert ezek a gépek tényleg nem repülnek, legalábbis külföldre nem. A repülési hatóságok szigorúan előírják a gyári alkatrészek használatát. A repülőgépek esetében ismeretlen fogalom az utángyártott alkatrész.. Mint minden szankció ez is visszafelé sült el. Oroszország szédületes iramban kezdte fejleszteni az új repülőgépeit. A Tu-214 és a Szuhoj Superjet, SSJ-100 modellek az ázsiai piacon komoly sikereket halmoznak.
https://airportal.hu/ujrainditottak-a-tu-214-es-sorozatgyartasat-az-oroszok/
Az új orosz gépek minden paraméterükben felveszik a versenyt a Boeing és az Airbus gépekkel.
A lengyelek megint rossz lóra tettek, mert az alkatrészek eladásának bojkottjával olyan hitelvesztést szenvedtek el a nyugati gyártók, amelyik akár a padlóra is küldheti őket. Emberi életekkel nem lehet viccelni, alkatrészhibás gépek nem közlekedhetnek. Mivel az alkatrészellátást komoly szerződések garantálták a Fényességes Nyugat a szerződésszegést a legmagasabb fokra fejlesztette. Ki akar majd olyan repülőgépet vásárolni amelynek gyártója látványosan megszegi a szerződésekben foglaltakat? Afrika és Ázsia kék egén hamarosan orosz gépek fognak repülni.