„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Az atomjégtörő Vajgacsot a Jeges-tengeren és a szibériai folyók torkolatában egyaránt megbízhatóan működő jégtörő hajók iránti igény hívta életre”
Fotó:Roszatom
A Vajgacs a Barents- és a Kara-tenger határán fekvő Vajgacs-szigetről kapta a nevét. Az atomjégtörő elődjeként ezen a néven már szolgált egy hajó a XX. század elején, és az Északi-sarkvidék vízrajzi feltérképezésében vett részt.
„Az atomjégtörő Vajgacsot a Jeges-tengeren és a szibériai folyók torkolatában egyaránt megbízhatóan működő jégtörő hajók iránti igény hívta életre”
Mindenekelőtt a Jenyiszej alsó szakaszán, az 1970-es években épült Nagyezsdinszkij kohászati kombinát és a norilszki üzemek egész éves szállítási igényei miatt volt szükség ilyen hajókra. A Jenyiszej jegének vastagsága a kulcsfontosságú kikötő, Dugyinka térségében télen eléri az 1,4 métert, ezért jégtörők nélkül az árukat szállító hajók nem tudnának mozogni. Használtak és használnak ma is dízel meghajtású jégtörő hajókat, de ezek a képességeik határán üzemeltek. A hatvanas-hetvenes években szolgálatban álló akkori atomjégtörő hajók viszont túl nagy merülésűek voltak ahhoz, hogy a szibériai folyók sekély torkolatában is törhessék a jeget.
„A szovjet mérnökök ezért 10580-as projektszámmal két új atomjégtörő hajót – a Tajmirt és a Vajgacsot – terveztek”
A hajótestet tipikusan jégtörésre alakították ki, erősen ívelt, kanalat formázó orral és a vízvonal felé meredeken befelé forduló oldalfalakkal, hogy csökkentsék ezzel az összezáródó jégtorlaszok miatt a hajótestre nehezedő nyomást, és javítsák egyben a hajó manőverező képességét. Más jégtörőkkel ellentétben a hajótest alja lapos és nem tojásdad alakú. A megbízhatóság érdekében minden kritikus rendszert megdupláztak. A jégtörő sűrített levegős rendszerrel rendelkezik. A vízvonal alatti fúvókákból kiáramló sűrített levegő a súrlódást csökkentve megkönnyíti a hajó előrehaladását nehéz jégviszonyok között is. Mindkét hajó KLT-40M típusú atomreaktorral rendelkezik.
„A Vajgacs némileg eltér a Tajmirtól”
Az alján két, ék alakú profilt alakítottak ki, amelyek eltávolítják a hajó alól a megtört jeget, ezért kevesebb nagy jégdarab találkozik a hajó csavarokkal, kímélve azokat és a jégmezőbe vágott csatorna is tisztább, mint a Tajmir átal maga után hagyott csatorna. Mindkét jégtörő hajótestéhez speciális, nagyszilárdságú acélt használtak, amelyet alacsony hőmérsékleten is nagy ellenállás jellemez. Minden kulcsfontosságú berendezést, az atomreaktort, a fő- és segédturbinát, a vészhelyzeti dízelgenerátorokat, a segédkazánokat stb. a Szovjetunióban gyártottak és építettek be.
„Az első hajó, a Tajmir építését 1985 januárjában kezdték el, a másodikat a Vajgacsot pedig 1987-ben. A Vajgacsra a zászlót 1989. március 6-án vonták fel, és 35 éve, 1990. július 25-én állították szolgálatba a Murmanszki Hajózási Társaságnál, majd megkezdte szolgálatát az Északi-sarkvidéken”
A Jenyiszej-torkolat mellett az Ob folyó torkolatában is törte és töri a jeget, valamint az Északi-tengeri hajózási útvonalon nyugati és keleti irányban egyaránt kisér hajókat, illetve a Fehér-tengeren és a Finn-öbölben is dolgozott. A Vajgacs számos mentési műveletben vett részt, szállította a szükséges felszerelést és személyzetet, valamint egyéb fontos feladatokat végzett a legénysége a térségben.
„Az atomjégtörő egyik leghíresebb mentése 2011 tavaszán a Finn-öbölben volt, ahol 150 hajót szabadított ki a jég fogságából”
Sajátos jéghelyzet alakult ki akkor a Finn-öbölben. A télen képződött vastag jég tavasszal nem olvadt el a hideg időjárás miatt. A hajók péppé zúzták az öböl jegét és elakadtak benne. A forgalmi torlódás a Goglandon, az öböl egyik szigetén túl kezdődött. A helyi dízel jégtörők nem tudtak megbirkózni a helyzettel, ezért a Vajgacsot hívták segítségül. Meghatározott terv szerint alakították ki a hajóvontákat. Szó szerint méterekre volt a Vajgacs az elakadt hajóktól, és másfél hónapig megállás nélkül szabadította őket a jég fogságából.
A Vajgacs nevéhez fűződik egy másik bravúr is. 2021 végén 24 hajó rekedt a jégben. A Jamal atomjégtörő és a Tajmír is mentette a hajókat, de a Vajgacs vállalta a legtöbbet. Nyolc hajóból álló konvojt vezetett át az Északi-tenger keleti szektorán, beleértve a legnehezebb vastag jégtorlaszokkal borított szakaszokat is.
„Általában egy atomjégtörő egy vagy két hajót kísér, a Vajgacs viszont nyolc hajót vezetett át a nehéz szakaszon”
2024 májusában a Vajgacs az árvíz elleni védekezésben vett részt a Jenyiszej folyón, feltörte a jégbe vágott, a jeges ár levonulását segítő régi csatornákat, a torlaszok kialakulását megakadályozandó pedig új csatornákat vágott a folyó vastag jegén megelőzendő, hogy a levonuló, torlódó jeges ár kárt tegyen a dugyinkai kikötő berendezéseiben. Ugyanezen év július 2-án a Vajgacs nyitotta meg a nyári-őszi hajózási szezont, biztosítva három, olajtermékeket és más rakományokat szállító hajó célba jutását az északi területek téli ellátása érdekében. Ma a Vajgacs továbbra is rendületlenül rója az Északi-tengeri hajózási útvonal jéggel borított szakaszait, segítve a hajók biztonságos célba jutását.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
