//V4 közös hadsereg nem létezik
Harckocsik a 2019-es Cseh Oroszlán hadgyakorlaton #moszkvater

V4 közös hadsereg nem létezik

MEGOSZTÁS

A közép-európai haderő bevetésének összehangolt politikai döntésen kell alapulnia, ami a V4-ek esetében nem valósulna meg. Míg egy ukrajnai bevetést vélhetően a magyar, addig egy balkáni műveletet a lengyel fél utasítana el. Egy közös európai hadsereg felállításának, valamint egy hatékonyabb uniós kül- és biztonságpolitikának a lehetőségeiről a Külügyi és Külgazdasági Intézetben folyt beszélgetés, ahol a témák között a 2017-ben felállított V4 harccsoport tevékenysége is napirendre került.

Szolga Réka írása a #moszkvater.com számára

Harckocsik a 2019-es Cseh Oroszlán hadgyakorlaton #moszkvater
Harckocsik a 2019-es Cseh Oroszlán hadgyakorlaton
Fotó:army.cz

A visegrádi országok közös hadgyakorlatai sikerrel zajlottak, ám az együttműködő nemzetek haderejének felszereltsége, nagysága, politikai elitjének és társadalmának nemzetközi kérdésekhez és szervezetekhez való viszonyulása nagymértékben eltérő. Így nem sok az esélye annak, hogy a közeljövőben a V4 EU Harccsoport felhasználásával nemzetközi jelentőségű hadműveletekbe kezdenek, vagy közös haderőt alakítanak ki.

„ A közép-európai identitás felépítésében, a tudomány, a kultúra, az innováció területén és legfőképp az európai közös politizálás dimenziójában sikeres V4-ek katonai integrációja hadgyakorlatokban nyilvánul meg, de közös hadseregről nem beszélhetünk”

A hajdani Varsói Szerződés négy nemzetének biztonsági stratégiája más, az új eszközök beszerzése, az orosz haditechnika modernizációja teljesen eltérő ütemben zajlik, védelempolitikájuk, biztonságpercepciójuk szintén több tekintetben különböző.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet „Egy hatékonyabb európai külpolitika felé?” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a közelmúltban, ahol azt is megtudhattuk, a V4 kormányok elzárkóznak attól, hogy a külpolitikai döntéshozatali kompetenciák EU-s szintre emelkedjenek. A 2018-as Eurobarometer felmérések szerint azonban a V4 állampolgárainak többsége támogatná a közös biztonság- és védelempolitika terén az EU-szintre emelt döntések körének bővítését.

A rendezvényen kiderült, hogy a V4-ek számos negatív tapasztalatot szereztek a migrációs kvótaszavazások alkalmával a minősített többségi döntéshozatallal kapcsolatban, amely lehetőséget ad a nagy államok dominanciájára, a kis államok negligálására, de ezeket a negatív tapasztalatokat a lakosság közvetlenül nem érzékeli. A V4-ek azonban elutasítják ezt a döntéshozatali mechanizmust, hiszen a közös politikai álláspont szerint mindannyian érdekeltek a nemzetállami szuverenitás megőrzésében, azok kompetenciáinak megerősítésében.

„Ezért az olyan intézményesített döntéshozó csúcsszerv létrehozását sem támogatják, mint az Európai Biztonsági Tanács”

A közös kül- és biztonságpolitika esetleges új intézménye potenciálisan a tagállami integrációt mélyítené, ám egyelőre csak a legambiciózusabb integrációs tervek között szerepel a vízió, mert létrehozását az EU tagállamainak a jelenleginél jóval szorosabb, védelmi integrációja kellene, hogy megelőzze. A V4-ek védelmi közössége inkább az együttműködő államok nemzeti érdeke alapján jött létre és működik, erre elég a jelenlegi cselekvési potenciál.

Kérdésünkre Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa elmondta, a V4 haderő bevetése akár súlyos gazdasági nehézséget is előidézhetne a kisebb államok esetében, hiszen a válságkezelő műveleteket hosszútávon is finanszírozni kellene. Az első lépés a hadsereg betelepülése a célországba, aztán a potenciális fenntarthatóság, amely előre nem látható ideig húzódhat a befejezésig. Az akkreditációs, hitelesítő műveleteket hosszútávon is finanszírozni kellene. Az első lépés a hadsereg betelepülése a célországba, aztán a potenciális fenntarthatóság, amely előre nem látható ideig húzódhat a befejezésig.

„Az akkreditációs, hitelesítő hadgyakorlat során minden olyan eredményt sikerült elérnie a V4 harccsoportnak, amelyre a forgatókönyvek szerint szükség van, ám a válsághelyzetek többsége nem meghatározott forgatókönyvek szerint zajlik”

Kérdéses, hogy a V4-ek képesek lennének-e összerakni egy új típusú humanitárius probléma esetén vagy egy destabilizációs válság esetén – konkrétan akár Ukrajnát vagy a Balkánt érintően – saját forgatókönyvüket, kezdve a kitelepítés kérdéskörével, folytatva a hadműveletek fenntarthatóságával. A válaszok ezekre a kihívásokra egyelőre nem láthatóak katonai képességben, nem passzolnak a V4 haderő jelenlegi adottságaival – hangsúlyozta Csiki Varga Tamás.

„Míg a V4 közös hadgyakorlatok, az összefogás szerepe vitathatatlan az európai integrációs történetünkben, az álláspontok elméleti közeledésével párhuzamosan nem jellemző a közös hadiipari fejlesztések lehetőségének megteremtése, a gyakorlati innováció. Új elemek 2015 óta nem láthatóak a V4 katonai együttműködés tekintetében”

Szlovákia és Magyarország egymáshoz hasonló álláspontot képviselnek a kül- és biztonságpolitikában európai szinten, hiszen jól ismerik a leszavazott, pert vesztett államok pozícióját. Csehországot egyfajta pragmatizmus jellemzi, a cseh nemzeti biztonsági dokumentumból a stratégiai gondolkodás dominanciája olvasható ki, kisállami politikája multilaterális. A lengyelek erősen atlantista szemléletükkel szeretnék elkerülni azokat a helyzeteket, ahol az EU esetleg szembemegy az Egyesült Államok akaratával.

„Nem kell tehát messzire mennünk, hogy a tagállami biztonságpercepciók különbözőségeit saját bőrünkön megtapasztaljuk”

Uniós szinten egy új védelmi intézményrendszer felállítása, a működő védelmi alap megerősítése, a biztonságtudatosság kialakítása, a közös védelmi-stratégiai kultúra megteremtése szükséges ahhoz, hogy az európai szintű védelmi együttműködésben előrelépés legyen – hangzott el a KKI tanulságos rendezvényén.

MEGOSZTÁS