„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Ultimátumot adott az ukrán államfőnek Karol Nawrocki”
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP
Nem enyhül a Varsó és Kijev közötti diplomáciai vita. A lengyel elnök, Karol Nawrocki egyelőre nem hozott végleges döntést arról, hogy megfosztja-e Volodimir Zelenszkijt a Fehér Sas Érdemrendtől, noha korábban bejelentette ezen lépés lehetőségét. A Rend Káptalanjának üléséről szóló hivatalos eredmények közzétételének késlekedése azzal magyarázható, hogy időt kívánnak biztosítani az ukrán félnek álláspontja megváltoztatására.
„Ultimátumot adott az ukrán államfőnek Karol Nawrocki”
Mint fogalmazott, Volodimir Zelenszkijnek a kitüntetése megtartásáért vissza kell lépnie. A lengyel elnök szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy kollégája az „UPA hősei” címet adományozta katonai egységeknek. Az UPA zászlaja alatt harcolók ugyanis – fogalmazott – a valóságban bűnözők voltak, lengyelek tízezreit ölték le, és egy ilyen lépés Lengyelországban elfogadhatatlan. Tiltakozott a döntés ellen Władysław Kosiniak-Kamysz is. A lengyel védelmi miniszter felszólította az ukrán hatóságokat, hogy vizsgálják felül az ukrán fegyveres erők egyik egységének az „UPA hősei” tiszteletbeli címet adományozásáról szóló döntést. Mint fogalmazott,
„Lengyelország továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben, de az UPA tiszteletére hozott döntés fájdalmat, szorongást és tiltakozást vált ki sok lengyelből”
Míg ugyanis egyes ukránok az UPA-t a szovjet uralom elleni küzdelemmel társíthatják, a lengyel történelmi emlékezetben a szervezet elsősorban a volhíniai tragédiához és a lengyel civilek halálához kapcsolódik. Donald Tusk miniszterelnök igyekezett némileg tompítani a történteket, és az X-en közzétett posztjában közvetlenül Nawrockihoz és Zelenszkijhez fordult, hogy próbáljanak megoldást találni a problémára. „Mivel a diplomácia nem hozott eredményt, nyilvánosan fordulok Karol Nawrocki és Volodimir Zelenszkij elnökökhöz egy közvetlen és őszinte beszélgetés reményében. Mielőtt az érzelmek tönkretennék azt a szolidaritást, amely az orosz fenyegetéssel szemben született. Az együttműködés mindkét államunk és nemzetünk érdekeit szolgálja, míg a konfliktus Moszkva érdekeit szolgálja. Ez bizonyára mindannyiunk számára nyilvánvaló” – fogalmazott Tusk. Jelzés értékű az is, hogy Marianna Schreiber krakkói polgármesterjelölt videókat tett közzé, amelyeken az ukrán és az uniós zászlókat a szemétbe dobja.
A lengyel politikában hagyományosan a jobboldali radikális a Szabadság és Függetlenség Konföderáció a legkritikusabb Ukrajnával szemben, valamivel kevésbé a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), illetve az általa támogatott államfő, Karol Nawrocki, a Donald Tusk-féle kormányzat és a mögötte álló pártok pedig inkább a feszültségek csillapítására törekszenek a közös ellenséggel, Oroszországgal való hatékonyabb fellépés érdekében. Ennek megfelelően az ukrán lépésre adott reakciók is különböző intenzitásúak voltak, de minden megnyilatkozó elutasítóan reagált rá.
„Az ukrán lépés Lengyelországban általános felháborodást váltott ki. Sok lengyel jogos dühöt és csalódottságot érez emiatt azok után, amit Lengyelország tett az ukránokért az elmúlt években. Egy friss felmérés szerint pedig a lengyel társadalom 51,9 százalékának a romlott a véleménye e döntést követően e szomszédos országról”
Lengyelország hamarosan egy nagyszabású nemzetközi konferenciának ad otthont, amely Ukrajna helyreállításának szentelt. A fő kérdés azonban az, hogy ezen vajon részt vesz-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a két ország körüli vita kiéleződése után a korábbi szokásával ellentétben Lengyelország helyett Moldován keresztül utazott külföldre. Az üzleti tárgyalások az UPA körüli politikai vita hátterében zajlanak majd. Az Ukrajna helyreállításáról szóló gdanski konferencia jelentőségét bizonyítja, hogy – ahogy a Gazeta Wyborcza is beszámol róla – Gdanskban kellett volna hivatalosan bejelentenie Lengyelországnak egy autópálya építését a lengyel-ukrán határtól Lvivig. Az elképzelés az, hogy a projektre vonatkozó pályázatot a lengyel törvényeknek megfelelően kell lebonyolítani. Ez biztosítja az eljárás teljes átláthatóságát, és egyidejűleg kedvezőbb indulási feltételeket teremt a lengyel vállalatok számára. Ráadásul egy ilyen projekt egyértelmű jelzés lenne arra, hogy Lengyelország nemcsak aktívan részt vesz Ukrajna újjáépítésében, hanem gazdasági előnyökre is számít tőle. A konferencia előkészítésének kulcskérdése továbbra is az ukrán elnök részvétele. Ilyen kétségek merültek fel az UPA-kérdést övező legutóbbi politikai eszkaláció közepette. Pawel Kowal, parlamenti képviselő és Ukrajna újjáépítéséért felelős lengyel kormánybiztos, valamint az esemény egyik fő szervezője lengyel oldalról úgy véli, hogy a vita kizárólag történelmi politikai kérdésekről szól, amelyek nem befolyásolhatják a gazdasági együttműködést.
„Nem szabad összekevernünk a történelmi kérdéseket a nemzeti érdekekkel. Ez zsákutca és bűn a jövő ellen. Az érett nemzeteket és vezetőiket – különösen nehéz időkben – hideg számítás vezérli, nem hisztéria vagy bosszúvágy”
– próbálta enyhíteni a feszültséget írásában Bogusław Chrabota, a Rzeczpospolita korábbi főszerkesztője is. Az újságíró üzent a Fehér Sas Rend káptalanjának is, aki átgondolja Karol Nawrocki javaslatát, miszerint fosszák meg az ukrán elnököt ettől a kitüntetéstől. „Szeretném hinni, hogy a tisztelt gyűlést véleményében elsősorban a pragmatizmus és a nemzeti érdekek megértése fogja vezérelni, nem pedig pillanatnyi érzelmek” – írja Chrabota. Szerinte „a káptalan tagjai nem a nemzeti méltóság őrei vagy a lengyel történelem túszai, hanem olyan személyek csoportját képviselik, akik mérlegelik a Lengyelországnak és a lengyeleknek tett érdemek bizonyítékait.” A publicista felidézte, hogy „Volodimir Zelenszkij a baráti lengyel-ukrán kapcsolatok támogatásáért és fejlesztéséért, a közép- és kelet-európai biztonságért és stabilitásért végzett munkájáért, valamint az alapvető jogok agresszióval szembeni védelmében tanúsított állhatatosságáért kapta a kitüntetését”. „Miközben határozottan elítélem Zelenszkij döntését, hogy a katonai egységet az „UPA hőseinek” nevezte el, szeretném megjegyezni, hogy minden körülmény, amely a kitüntetés odaítélésekor Andrzej Dudát vezette, továbbra is érvényes” – szögezte le az ismert kommentátor.
„Az UPA-vita Oroszország kezére játszik”
– fogalmaz még egyértelműbben szintén a Rzeczpospolitában Marek Koszubala. A Kreml propagandája szerinte kihasználja a Lengyelországban kibontakozó nagy horderejű vitát, hogy azt a hamis benyomást keltse, a Lengyelország és Ukrajna közötti stratégiai partnerség szétesőben van. Wojciech Pokora, a Disinfo Digest portál főszerkesztője is arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy az orosz információs műveletek logikája arra szűkül le, ha Ukrajna történelmi emlékezetpolitikája tiltakozást vált ki Lengyelországban, akkor Varsónak korlátoznia kell Ukrajna katonai és politikai támogatását. Másokkal egyetemben hangsúlyozza, hogy a valós történelmi trauma, az erős érzelmek és a jelenlegi katonai kontextus kombinációja tette ezt a témát különösen kényelmes eszközzé az orosz információs műveletek számára, amelyek célja a lengyel-ukrán kapcsolatok aláásása. Varsó hangsúlyozza, Ukrajna támogatása továbbra is a lengyel politika stratégiai célja. Ugyanakkor a lengyel fél hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni a lengyel társadalom érzékenységét a történelmi emlékezettel kapcsolatban, különösen az OUN-UPA és a volhíniai tragédia kapcsán.
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelete, amellyel egy katonai egységet a mintegy 100 ezer lengyel meggyilkolásáért is felelős Ukrán Felkelő Hadseregről (UPA) nevezett el, újra feltépte a történelmi sebeket Lengyelországban, és elmérgesítette a lengyel-ukrán viszonyt”
Karol Nawrocki lengyel elnök kilátásba helyezte, hogy megfosztja Zelenszkijt a legmagasabb állami kitüntetéstől, míg Donald Tusk miniszterelnök a felek közötti párbeszédet sürgette, hangsúlyozva, hogy a konfliktus egyedül Oroszország érdekeit szolgálja.
Az Ukrán Felkelő Hadsereget ( UPA) Ukrajnában elsősorban a Szovjetunióval szembeni ukrán nemzeti ellenállás szimbólumának tekintik. Az UPA-t 1942-ben hozta létre az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN), melynek legismertebb vezetője Sztepan Bandera, akit az ukránok többsége nemzeti hősnek tart. Ugyanakkor Bandera és az UPA is ténylegesen kollaborált a Szovjetuniót 1941-ben lerohanó náci Németországgal, és valóban szovjetellenes harcot folytatott nemcsak a második világháború alatt, hanem partizán szervezetként egészen az 1950-es évek elejéig. A vegyes ukrán-lengyel lakosságú területeken, elsősorban Volhíniában ez a szervezet tömegmészárlásokat rendezett a lengyel lakosság körében. Történészi becslések szerint mintegy 100 ezer lengyel etnikumú személy esett áldozatul a rémtetteknek, amelyeket Lengyelország népirtásnak tart, sőt tavaly nemzeti ünneppé nyilvánították július 11-ét, a
Ukrajna ugyan elismeri, hogy valóban történtek súlyos atrocitások a lengyelek ellen a második világháború alatt, de mindig hozzáteszi, hogy a lengyelek is hajtottak végre megtorlásokat a volhíniai eseményekre válaszul, amelyeknek becslések szerint 10-15 ezer ukrán nemzetiségű ember esett áldozatul. Ukrajna tagadja, hogy genocídium történt volna, és tiltakozott Varsónál, mikor nemzeti ünneppé nyilvánították a „véres vasárnapot”.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater