„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Kosztur András írása a #moszkvater.com számára
„Maga a jelenség egyszerre árulkodik az ukrán hadsereg, és az ukrán társadalom helyzetéről is”
Forrás:expert.in.ua
Az év szava Ukrajnában egy olyan jelenségre vonatkozó kifejezés lett, amely egyes magyar értelmiségiek és szakértők szerint nem is létezik, csupán az orosz vagy éppen „NER-propaganda” találmánya. A buszifikációról (a kifejezés a busz és a mobilizáció szavak összevonásából keletkezett), azaz a katonaköteles korú(nak tűnő) férfiak erőszakos „mozgósításáról” készült felvételek, hiába próbált ellenük fellépni a hatóság, azonban rendíthetetlenül terjednek az ukrán közösségi médiatérben, nem hagyván kétséget afelől, hogy a jelenség igenis létezik, és az ukrán települések hétköznapjainak keserű részévé vált. Az esetek nagy számára már az ukrán vezetés által kinevezett ombudsman is kénytelen volt reagálni. Igaz, ő úgy vélekedett, az utóbbi időben csökkent az ilyen intézkedések aránya, legalábbis kevesebb panasz érkezett a hatóságok felé ezekkel kapcsolatban.
„Maga a jelenség egyszerre árulkodik az ukrán hadsereg, és az ukrán társadalom helyzetéről is”
A front újabb és újabb katonákat kíván, ahogy a hadsereg újabb és újabb veszteségeket szenved, és az orosz hadsereg lassú előrenyomulása továbbra sem szűnik meg. Utánpótlás nélkül ráadásul támadó műveletekre sincs esély, támadás nélkül pedig lehetetlen még csak megközelíteni is az ukrán vezetés által kitűzött – igaz, immár részben diplomáciai úton kivívni tervezett – célt, azaz az 1991-es határok helyreállítását.
„Csakhogy, míg a háború első szakaszát az önkéntesek sokasága jellemezte Ukrajnában, mára egyre kevesebben vannak, akik hajlandóak hadba vonulni, és akár törvényszegések árán is el akarják kerülni a frontot”
Hogy ez így van, és nem az orosz vagy akármilyen ármányos ukránellenes propagandáról van szó, nem csupán a buszifikációs esetek sokasága árulkodik, hanem az önkényes állomáshely elhagyások tömeges jelenséggé válása. Ez a kifejezés, amelyet ukránul SZZCS-ként rövidítenek (СЗЧ, самовільне залишення частини), szintén felkerült a Miszlovo listájára, nem kis részben az erőszakos mozgósításokkal van összefüggésben. Legutóbb az ukrán 155. dandárról derült ki, hogy a frissen toborzott tagjaik közül közel ezer fő hagyta ott egységét rögtön a frontra vezénylése után, hozzájárulva a Pokrovszk környéki frontvonalak megroppanásához. Sokan a külföldi kiképzési helyeiken hagyják ott az ukrán hadsereget, mások a fronton tagadják meg a parancsot, vagy egyszerűen elunva helyzetüket, elvonulnak akár a jól kiépített védelmi állásokból is. Volodimir Bojko ukrán újságíró szerint
„a háború kezdete óta december 1-ig több mint 114 ezer dezertálással vagy önkényes állomáshely elhagyással kapcsolatos eljárást indítottak az ukrán hatóságot, az ilyen esetek valós száma pedig ennél is jóval magasabb lehet”
Szintén ehhez a témához kapcsolódik még egy szó a jelöltek közül, szintén egy rövidítés, a MSZEK (МСЕК, медико-соціальна експертна комісія), a katonai alkalmasságot vizsgáló orvosi bizottságok nevének rövidítése. A szótár szerint az intézményesített korrupció szinonimájaként került számításba, nem véletlenül, hiszen ezeket a bizottságokat a rengeteg vesztegetési eset miatt teljesen átszervezik. Különösen nagy vihart kavart az az eset, amikor az ukrán Állami Nyomozóiroda házkutatást tartott Tetyjana Krupa Hmelnickij megyei kormánypárti képviselőnél, a helyi MSZEK főorvosánál. A képviselőnővel és fiával, a helyi nyugdíjalapot vezető Olekszandr Krupával szemben azért indult nyomozás, mert hamis igazolásokkal segítették a hadköteleseket a katonai behívások elkerülésében. Krupáék otthonában összesen hatmillió dollárnyi készpénzt, valamint számos nagy értékű ékszert találtak. Ezenkívül kiderült, hogy a család birtokában harminc ukrajnai és több külföldi (Ausztria, Spanyolország, Törökország) ingatlan, kilenc luxusautó, egy 3000 négyzetméteres szálloda és étterem, valamint külföldi számlákon elhelyezett, 2,3 millió dollár értékű valuta van.
„A nyomozóiroda által közétett felvételek egyikén Olekszandr Krupa egy ágyon, nagy mennyiségű, kötegekbe szedett készpénz mellett pózol, de bemutattak egy szintén készpénzzel telepakolt fiókot is. A hírek szerint pedig Tetyjana Krupa a nyomozók érkezésekor egy táskában félmillió dollárt próbált kidobni az ablakon. Ez az eset pedig csak a jéghegy csúcsa volt, hiszen kiderült, szinte minden megyében hasonló állapotok uralkodnak”
Azonban nemcsak a katonakerülés témakörével szerepel a háború a jelölt szavak között. Helyet kapott a kurszki művelet (Курська операція), a háborúval összefüggésben értelmezett kimerülés (втома), a Magura (Магура) tengeri drón, de nem maradhattak ki a tárgyalások (переговори) sem. Bár a tárgyalások lehetőségét az ukrán vezetés sokáig kizárta, ma már nem zárkózik el tőlük a korábbi határozottsággal, bár – legalábbis az ukrán publikum felé tett nyilatkozataiban – még mindig ragaszkodik saját feltételeihez. Akárhogy is, az Ukrajna kezdeményezésére Svájcban szervezett globális békecsúcs, a kínai és egyéb, a „globális Délhez” vagy éppen Magyarországhoz köthető béketervek, és persze
„Donald Trump novemberi újraválasztása a figyelem középpontjába helyezte a tárgyalások lehetőségét, az egyik legtöbbet ismételt kifejezéssé téve azt az ukrán és talán a nemzetközi médiában is”
Közvetetten kapcsolódik a háborúhoz a populizmus (популізм) kifejezés, amely a szótár magyarázata szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénzosztásai – a nemzeti cashback program, és az ezer hrivnyás, azaz mintegy tízezer forintos egyszeri alanyi jogon járó juttatások – kapcsán került be az év szava jelöltjei közé. Hogy pontosan mi indokolta ezen programok életre hívását, azzal kapcsolatban az ukrán szakértők is vitatkoznak, egyesek szerint egyszerű, a lehetséges választásokra is készülő és a társadalmi hangulatot stabilizálni kívánó, nagyon direkt pénzosztásról van szó, mások szerint viszont ezekkel a lépésekkel a társadalom feletti ellenőrzést akarják növelni, nagyobb rálátást nyerve azok pénzügyeire. A cashback programhoz való csatlakozás az egyszeri juttatás feltétele, a cashback program lényege pedig az ukrán termékekre költött pénzek után járó visszatérítés, amihez a költések valamilyen monitorozása is szükséges. De az is felmerült, hogy valójában ezzel is a katonaköteleseket próbálják kiugrasztani a bokorból. Bár kétséges, hogy a hatóságok elől bujkáló, gyakran a munkájukat is feladó, vagy óriási összegekért bizonytalan menekülési utakat is megkockáztató férfiak ezért az ukrán viszonylatban sem jelentős összegért kockáztatnák a frontra kerülést.
„Ott van még a szavak között a kevésbé ismert lalochezia (лалохезія) fogalom is, amely a stressz vagy fájdalom trágár szavak használata révén történő levezetésére utal”
Itt akár Zelenszkij elnök legutóbbi, Lex Fridmannek adott interjúja is eszünkbe juthat, amelyben gondolatait rendre – orosz! – káromkodásokkal egészítette ki. Az elnök ilyen irányú teljesítményére olyan büszkék voltak egyes hivatalnokok, hogy a postánál az elnök egy ilyen, az 1994-es Budapesti Memorandumot f…szságnak nevező mondatát még bélyegen is megörökítenék. Persze, nem új jelenség ez a háború alatt, hiszen az ukrán ellenállás egyik szállóigévé vált mondata is hasonló irányba küldte el a híres-hírhedt orosz hadihajót, az azonban viszonylag új, hogy az elnök a nemzetközi közönségnek szánt kommunikációja szerves részévé teszi a trágár szavak használatát.
„Persze, ezt az amerikai támogatások körüli bizonytalanság, és a nem túl előnyös fronthelyzet okozta stressz is magyarázhatja, ahogy az is, hogy az egyre fásultabbá váló közönség bizonyos csoportjait kívánja felrázni ezzel az ukrán államfő”
Csak egy szó van, amely felkerült a listára, de nincs semmi köze a háborúhoz vagy a politikához. A quadroberek (квадробери) egy állatjelmezek viselésére épülő ifjúsági szubkultúra, amely a posztszovjet térségben 2024-ben vált elterjedtté, Ukrajnán kívül többek között Belaruszban és Oroszországban is felbukkanva. Összességében azonban a szólista elég kerek képet ad a háború harmadik évfordulójához közeledő Ukrajnában uralkodó állapotokról, ez a kép pedig nem ígér túl sok jót az országnak a 2025-ös évre.
(A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
