Évek óta beszélünk arról, hogy Kijev lépten-nyomon áthágja az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait, és megszegi a nemzeti kisebbségek és az orosz ajkú lakosság jogainak védelme kapcsán vállalt nemzetközi kötelezettségeit. A sajtó ezekről inkább csak egy-egy részlet kapcsán számolt be, a teljes kép azonban rendkívül lesújtó. Oroszország budapesti nagykövetsége vette a fáradságot, és összegyűjtötte az ukrán nemzetépítés sötét oldalának jogi hátterét.

Ukrajna lényegében már a függetlenné válása óta a nemzetállam építésén dolgozik. Előbb csendben, aztán az elmúlt közel húsz évben felbátorodva egyre durvábban. Sérülnek és egyre szűkülnek a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvük használatát és annak az oktatását biztosító jogaik, a kisebbségeket mind gyakrabban érő megkülönböztetésről, egyre gyakrabban erőszakba torkolló atrocitásokról nem is beszélve. Nagyon jól látjuk ezt a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének folyamatos romlásán is.

„Kijev abból sem tanult, hogy részben ez a politika, a nacionalizmus egyre gátlástalanabb tombolása és az elhibázott nemzetépítés végső soron az ország pusztulásához vezetett. A háború közepette sem enyhül a nyomás a kisebbségeken”

Sőt! A már az uniós tagságról álmodozó, magát az európai demokrácia védőbástyájaként beállító Kijevet láthatóan az sem nagyon zavarja, hogy ez a politika szembe megy nemcsak az európai értékekkel, de saját alkotmányával is. A nemzeti kisebbségek és az orosz ajkú lakosság jogainak védelme kapcsán vállalt nemzetközi kötelezettségeiről nem is beszélve. Nézzük, hogyan is néz ki mindez jogi szempontból.

„Ukrajna alkotmánya a következő elveket írja elő az állampolgárok és a nemzeti kisebbségek nyelvi, oktatási és egyéb jogainak védelme érdekében”

– Ukrajna garantálja az orosz nyelv és az ukrajnai nemzeti kisebbségek más nyelveinek szabad fejlődését, használatát és védelmét (10. cikk).

– Az állam elősegíti az ukrán nemzet történelmi tudatának, hagyományainak és kultúrájának megszilárdítását és fejlesztését, valamint Ukrajna valamennyi őshonos népének és nemzeti kisebbségének etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának fejlesztését (11. cikk);

– A meglévő jogok és szabadságok tartalmát vagy hatályát nem lehet korlátozni új törvények elfogadásakor vagy a meglévő törvények módosításakor (22. cikk).

– Nem lehetnek kiváltságok vagy korlátozások faj, bőrszín, politikai, vallási vagy más meggyőződés, nem, etnikai vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, lakóhely, nyelv vagy más tulajdonság alapján (24. cikk);

– A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak a törvénnyel összhangban garantált a jog, hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban, illetve anyanyelvüket állami és közösségi oktatási intézményekben vagy nemzeti kulturális társaságok révén tanulhassák (53. cikk).

„Ukrajna számos nemzetközi dokumentumnak megfelelően is kötelezettséget vállalt a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére”

Különösen a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, valamint az oktatáshoz, kultúrájuk megőrzéséhez és anyanyelvük tanulásához való joguk garantálását rögzítik a következő dokumentumok:

– Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről, 1965 (5. cikk e) v) pont);

– Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, 1966
(27. cikk);

– UNESCO Egyezmény az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről, 1960 (5. cikk);

– Egyezmény a gyermekek jogairól, 1989 (29. cikk);

– Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 1. jegyzőkönyve (2. cikk, EJEE 14. cikk);

– Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (14. cikk);

– 1992-es ENSZ nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól (4. cikk (2) bekezdés);

– Az EBEÉ emberi dimenzióról szóló koppenhágai konferenciájának dokumentuma, 1990. (34. bekezdés).

„Ukrajna fenti, az Alkotmány és a nemzetközi okmányok értelmében vállalt kötelezettségeit a következő törvények és határozatok sértették meg”

– Törvény „Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról az ukránellenes tartalmú külföldi nyomdatermékek ukrán piacra jutásának korlátozásával kapcsolatban” (2016);

– Törvény „Az ukrán könyvpiac védelméről az orosz propagandával szemben” (2016);

– Oktatási törvény (2017);

– „Ukrajna egyes törvényeinek az audiovizuális (elektronikus) tömegtájékoztatási eszközök nyelvére vonatkozó módosításáról szóló törvény” (2017);

– az „Ukrajnában folytatott vendégszereplési tevékenységekről szóló törvény módosítása” (2017);

– Ukrajna Alkotmánybíróságának határozata (2018), amely alkotmányellenesnek nyilvánította „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvényt;

– „Az ukrán nyelv használatának államnyelvként való biztosításáról” szóló törvény (2019);

– Az általános középfokú oktatásról szóló törvény (2020);

– „Ukrajna őslakos népeiről szóló törvény” (2021);

– Törvény „Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról a nemzeti zenei termékek támogatásáról és az agresszor állam zenei termékei nyilvános felhasználásának korlátozásáról” (2022);

– „Az Orosz Föderáció, és annak ukrajnai rezidenseinek tulajdonjogaira vonatkozó kötelező elkobzás alapelveiről szóló törvény” (2022);

– Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának rendelete (2022) az általános középfokú oktatás ajánlott tanterveiről;

– Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló törvény (2022).

„Ennek eredményeképpen Ukrajna nemzeti kisebbségei és orosz ajkú lakossága a következő jogsértéseket szenvedte el”

– Az anyanyelvi oktatáshoz való jog a középiskolai képzés teljes időtartama alatt (2020. szeptembertől az anyanyelvi oktatás fokozatosan megszűnik, és az ukrán nyelvű tantárgyak számát növelik);

– A nemzeti kisebbségek anyanyelvi tájékoztatáshoz való joga a 2017-ben bevezetett televíziós és rádiós nyelvi kvóták következtében, amelyek 75 százalékra növelik az ukrán nyelvű műsorok és filmek arányát;

–  Az „agresszor állammal… azonosuló” nemzeti kisebbségek, azaz minden orosz nemzetiségű ember jogát a békés gyülekezéshez, a támogatások igénybevételéhez, a helyi közigazgatás alá tartozó tanácsadó testületek létrehozásához és a nemzetközi tevékenységekben való részvételhez, az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló 2022. évi törvényben foglalt közvetlen korlátozások miatt.

Ezek után mindenki tegye a helyére magában Ursula von der Leyennek a minap Kijevben elhangzott mondatát: „Minden ha és de nélkül Ukrajna mellett állunk. Ukrajna a közös értékeinkért, a nemzetközi jog tiszteletben tartásáért és a demokrácia elveiért harcol, és ezért kell Ukrajnának megnyernie ezt a háborút.”