Kezdőlap » x-demokrata » Új párttal jön a lengyel tavasz
Robert Biedron melegjogi aktivista, politikus, Slupsk polgármestere mond beszédet a Tavasz párt (WIOSNA) első kongresszusán Varsóban 2019. február 9-én #moszkvater

Új párttal jön a lengyel tavasz

Robert Biedron a toleranciát hirdetve nekimegy az egyháznak, a bányászoknak, és a fiatal kiábrándultakra számít a választásokon

Schmidt Andrea írása a #moszkvatér számára

Robert Biedron melegjogi aktivista, politikus, Slupsk polgármestere a Tavasz párt (WIOSNA) varsói kampánygyűlésén 2019. február 9-én #moszkvater
Robert Biedron melegjogi aktivista, politikus, Slupsk polgármestere mond beszédet a Tavasz párt (WIOSNA) első kongresszusán Varsóban 2019. február 9-én
Fotó:EUROPRESS/Janek SKARZYNSKI/AFP

A Tavasz, Wiosna nevű párt igen látványos elemekkel tarkítva tartotta a napokban első, alakuló kongresszusát Varsóban. A párt vezetője az a Robert Biedron melegjogi aktivista, politikus, Slupsk polgármestere, aki az országban először 2011-ben csinált történelmet azzal, hogy a szejm első nyíltan meleg képviselőjévé választották, majd három évvel később foglalta el Slupsk város polgármesteri székét.

Az új párt meghirdette a programját, amely számos eddig tabu témaként kezelt elemet tartalmaz. Radikális programjának egyik eleme a terhesség megszakításának lehetősége a terhesség 12. hetéig, amelyet ráadásul az állam finanszírozna. Az igen szigorú születésszabályozási politika egyébként a lengyel lakosság körében is felemás fogadtatásra talált. Biedron még egy lépést tett a katolikus egyház súlyának mérséklése érdekében, meghirdetve annak szigorúbb költségvetési ellenőrzését, valamint a szekularizált államot. Az iskolákból száműzni kívánja a kötelező hitoktatást, ezzel is kiváltva az ellenérzést a konzervatív katolikus egyház részéről. Újratárgyalná a Vatikánnal kötött megállapodást is.

„Felkarolná a társadalom kirekesztett polgárait, az egyenjogúságot és a másság elfogadását hirdeti”

A néhány hete tragikus körülmények között elhunyt gdanski polgármester, Pawel Adamowicz toleranciáját tekintené politikája alapgondolatának, s az eddigi gyakorlattal szemben több Európát, szélesebb szociális gondoskodást, zöldebb Lengyelországot képvisel szélesebb önkormányzati jogosítványokkal és aktív állampolgári részvétellel, a civil társadalom bevonásával számolna.

Tabudöntögetésben hasonlóan radikális lépés az a javaslata, amely a bányák bezárásának kérdésére összpontosít. A „zöld Lengyelország” eszméjétől igencsak távol áll a mai Lengyelország. Hatalmas hányadot képvisel az energiatermelésben az ország feketeszén készlete, a felhasznált villamosenergia nagy része is erre épül.

A bányák Lengyelországban kényes területnek számítottak, a mindenkori kormány nagy hangsúlyt helyezett a bányászok munkakörülményeire, fizetésükre, megélhetésükre. A bányász hivatás elismertsége megelőzi az orvosokét, a tanárokét, nagyjából hasonló szinten van az egyetemi professzorokéval. Minden politikus kénytelen számot vetni a bányászlobbi súlyával, velük ujjat húzni egyszersmind súlyos politikai következményekkel járhat.

Az elmúlt években Lengyelországban több alkalommal kerekedett vita arról, hogy az egyébként igen környezetszennyező bányászatot, illetve a feketeszén dominanciáját fel kellene számolni, tekintettel arra, hogy a kontinensen egy bizonyos időszakban, elsősorban a fűtési szezonban a dél lengyel városok levegőminősége igencsak rossz, a határérték többszörösét mutatja a légszennyezettség. Biedron feltett szándéka 2035-re felszámolni a feketeszén kitermelést, amely lépése ugyan egybevág az Európai Unió környezetvédelmi irányelveivel, ugyanakkor a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform politikusai körében is nagy megütközést váltott ki. Lengyelországban általános bányabezárásokkal riogatni kollektív támadással ér fel, állítják a poznani Adam Mickiewicz Tudományegyetem szakértői.

„Az ország megszemélyesítése nem áll távol Biedrontól sem, aki Lengyelországot olyan érzékeny hölgyhöz hasonlította, akinek a szenvedésére oda kell figyelni. A konzervatív politikusok szerint viszont a párt és vezetője az, akiknek a radikális reformtörekvéseit kell nagy figyelemmel kísérni, mielőtt az országot civilizációs szakadékba vezetnék”

Biedront a lengyelek karizmatikus politikusnak tartják, aki fiatalos dinamizmusával egyfajta új Lengyelországot képvisel a támogatók szemében. Támogatókra pedig elsősorban a nagyvárosok fiatalabb, magasabban képzett lakossága körében számíthat, hiszen az egyházat keretek közé szorító nézeteit nagy valószínűséggel nem fogják osztani vidéken, ahol nagyobb a katolikus egyház jelenléte. Támogatókra tehet szert a női lakosság körében, elsősorban az esélyegyenlőség és egyenjogúságra nagy súlyt helyező programjának köszönhetően. Ugyanakkor a többi nagy pártból kiábrándult lakosság, vagy az elbizonytalanodók köréből is szerezhet szavazatokat.

Fontos kérdés, hogy a párt hova helyezi el magát a politikai palettán. Liberális, ugyanakkor inkább baloldalinak megfelelő programja miatt a viszonylag szabad baloldalra is be tud kerülni, ami hosszú évek óta a lengyel pártrendszer sajátossága. A két legnagyobb párt korántsem mondható baloldalinak, egy konzervatív jobboldali párt és egy liberálisabb elveket valló, ugyancsak jobboldali párt áll egymással szemben. Biedron célja a lengyel belső megosztottság felszámolása, amely felemás sikerrel kecsegtet. A párt megalakulásakor már mintegy 10 százalékos támogatottsággal rendelkezett.

A párt és annak vezetője komoly fejtörést okozott a Polgári Platform politikusainak körében. Ahogy a minap a párt egyik szakpolitikusa fogalmazott, szívesen tárgyalnak Biedron pártjával, de ehhez nem tartják eléggé komoly partnernek.

„A Tavasz párt már a megalakulásakor nagy népszerűségnek örvendett, a Jog és Igazságosság és a Polgári Platform mögött a harmadik helyen áll népszerűségét tekintve. A relatív támogatottság első megmérettetése az idei év májusában esedékes EP-választások lesznek, ahol az előzetes várakozások szerint mintegy 6,5 százalékos eredményre, azaz körülbelül három képviselői helyre számíthatnak”

A párttal kapcsolatos vélemények megoszlanak. Egyesek kártékonynak tartják Biedron és a párt működését, de egymástól eltérő okból. A Jog és Igazságosság Párt nagy ellenszenvvel viseltetik a párt és vezetője iránt. A Polgári Platform a mundér becsületét védve igyekszik visszaverni minden, a pártot ért kritikát elsősorban az abortusz törvény és a családok védelme szempontjából, ugyanakkor az ellenzék megosztási kísérletét látják bennük. A legnagyobb baloldali tömörülés, a SLD pedig várakozással tekint arra, hogy miként ültetik át a programot gyakorlatba.

Az ördög a részletekben rejlik, tartja a mondás. Nagy kérdés, hogy a kezdeti dinamizmusból mennyi marad addigra, amikor a célokat megfelelő anyagi forrásokkal is alá kell támasztani. Így például az általános nyugdíjemelésnél, a korai nyugdíjazás lehetőségénél, vagy akár a pedagógusok nagyarányú bérrendezésénél.

Biedron számára a tavasz májusban érkezhet, addig azonban meg kell küzdeni számos ellenfelével és el kell fogadtatnia magát és pártját mind a lakosság, mind pedig az ellenzék köreivel.