„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„A támadás során a komplexumon belüli cseppfolyósító egységek súlyosan megrongálódtak, a 295 négyzetkilométeres ipari zónában kiterjedt tüzek pusztítottak. A katari állami óriás, a QatarEnergy már jelezte, vis maior helyzetet is hirdethet a hosszú távú szállítási szerződésekre”
Fotó:EUROPRESS/AFP
A március közepén végrehajtott iráni támadás a katari Ras Laffan LNG-központ ellen olyan epizód volt a közel-keleti konfliktusban, amely pöröllyel ütött rá a globális energiapiac egyik legérzékenyebb pontjára. A világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-export létesítménye a globális LNG-kínálat mintegy 20 százalékát biztosítja/biztosította, így a sérülése azonnali és automatikus ársokkot eredményezett.
„A támadás során a komplexumon belüli cseppfolyósító egységek súlyosan megrongálódtak, a 295 négyzetkilométeres ipari zónában kiterjedt tüzek pusztítottak. A katari állami óriás, a QatarEnergy már jelezte, vis maior helyzetet is hirdethet a hosszú távú szállítási szerződésekre”
A probléma a komolyabbnál is komolyabb, hiszen az LNG szállítás nagyon bonyolult és költséges, a metánt –162 fok alá kell hűteni, ami már önmagában extrém anyagtechnológiai és logisztikai kihívást jelent. A cseppfolyósítás és a szállítás a kitermelt energia 15 százalékát is felemészti, az infrastruktúra – 50 méteres hőcserélők, akár 5000 tonnás kompresszorok – elemei viszont nem olyanok, amelyeket egyik napról a másikra pótolni lehetne. Ez önmagában is katasztrófális hír, az igazán kritikus azonban az, hogy a kapacitás mintegy 17 százaléka ment szó szerint füstbe, a helyreállítás pedig akár öt évig is eltarthat.
„A következmények azonnal megjelentek a piacokon, az európai referencia ár például több mint a duplájára emelkedett január közepe óta”
Az ázsiai országokat azonban rövid távon érte a csapás. Közülük is kiemelkedik a teljesen importfüggő India, amelynek az LNG- és olaj vásárlásainak a fele a jelenleg lezárt Hormuzi-szoroson halad, illetve nem halad át. A tengeri útvonal és a katari kapacitás kiesése együtt olyan kettős sokkot okozott, amely azonnali ellátási zavarokat idézett elő. A benzinkutaknál rekordgyorsasággal sorok alakultak ki, egyes helyeken a háztartási gáz ellátása is akadozni kezdett.
„Újdelhi nem tehetett mást, mint hogy ár-érték arányban újraszámolta az uralkodó geopolitikai egyenletet”
Alig két hónappal azután, hogy az amerikai nyomás – és a Donald Trump által kilátásba helyezett 50 százalékos büntetővámok – hatására India visszafogta az orosz olaj importot, a közel-keleti válság teljesen átírta a prioritásokat. A gyors kormányzati háttér elemzések március közepére már vészcsengőt nyomtak. Az elhúzódó ellátási zavar magasabb inflációt, gyengébb rúpiát és növekvő külső adósságot eredményez, sőt az export növekedés 2-4 százalékponttal is visszaeshet, a nagykereskedelmi infláció pedig 0,3-0,7 százalékkal emelkedhet.
„Modi kormányfőnek választania kellett a semmi és a bőséges orosz energia között. A reakció pragmatikus volt, India újra növelni kezdte az orosz nyersolaj importot, amely rövid időn belül a teljes behozatal 40 százalékát is elérheti”
Emellett megkezdődtek a tárgyalások az orosz LNG közvetlen vásárlásának újraindításáról – ilyen jellegű szerződésre az ukrajnai háború kezdete óta nem volt példa. A döntéssel Modi erősen és határozottan jelezte, hogy országának energiabiztonsága érdekében a jövőben semmilyen formában nem foglalkozik a szankciókkal, sem fenyegetés, sem zsarolás, sem az extravámok nem érdeklik többé. Az ár kérdés ugyanis csak az egyik dolog, a hangsúly az ellátás biztonságára helyeződött. Az orosz export egyik legnagyobb előnye, hogy nem a Perzsa-öblön keresztül áramlik, így megkerüli a konfliktus zónát. Ez a tény maximálisan felértékelődik egy olyan helyzetben, amikor a globális LNG-piac egyik központja évekre kieshet.
A fizikai infrastruktúra sokk tehát tartós, hónapokig, akár évekig elhúzódó kínálati hiányt okoz, ezzel párhuzamosan a Hormuzi-szoros lezárása az ellátási útvonalak működőképességét kérdőjelezte meg. A kényszer pedig, hogy (első körben) az ázsiai országok újra Oroszország felé forduljanak, a geopolitikai erőviszonyok újabb változását jelzik.
„Moszkva erősödése az ukrajnai háborúra és a különböző gazdasági szövetségek, blokkok viszonyrendszerére is hatást fog gyakorolni”
A katari LNG-káosz így kényszerít ki konkrét külpolitikai változásokat, és India esete az Oroszországgal kapcsolatos szankciós politika összeomlásának első dominója. Hogy ez az effektus elér-e Európáig, az az energiaválság hosszától és az EU-s kormányok pragmatizmusától függ. Utóbbi tekintetében az elmúlt évek nem adnak okot optimizmusra, más kérdés, mit tesz a kontinens ipari szegmense most, hogy ismét a működőképessége került veszélybe.
Az írást jegyezte: Révész Béla Ákos
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
