„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Tankok hátán Brüsszelbe

2023. nov. 19.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Kijev reményei szerint decemberben megkezdődnek a tárgyalások az uniós tagságról. Ha a brüsszeli vezetésen múlik, ennek nem is lesz akadálya, ám ehhez a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges. De van-e helye Ukrajnának az Európai Unióban? Készen áll-e egyáltalán az integrációra? S készen áll-e az EU egy ilyen méretű és állapotban lévő ország befogadására? Milyen veszéllyel járna az Európai Unió jövőjére nézve az ukrán csatlakozás? A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.

„Ursula von der Leyen áradozott az igazságügyi reformok terén megtett lépésekről, hozzátéve, hogy Ukrajna így átléphet a csatlakozási folyamat következő szakaszába” #moszkvater

„Ursula von der Leyen áradozott az igazságügyi reformok terén megtett lépésekről, hozzátéve, hogy Ukrajna így átléphet a csatlakozási folyamat következő szakaszába”
Fotó:EUROPRESS/Anatolii STEPANOV/AFP

Hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások Ukrajna uniós tagságáról, előlegezte meg az európai vezetők decemberi csúcstalálkozójának döntését az UNIAN. Az ukrán hírügynökség optimizmusa nem csupán kincstári, hiszen a realitásoktól tudomást nem véve a vágyvezérelt európai politikusok egymás után nyilatkoznak arról, hogy Kijev milyen jó úton halad a feltételek teljesítésében. A napokban például mások mellett Petteri Orpo finn miniszterelnök dicsérte meg Kijevet, ezt megelőzően pedig az Európai Parlamenthez intézett éves beszédében Ursula von der Leyen beszélt arról, hogy Ukrajna jövője az Európai Unióban van. Az Európai Bizottság elnöke az általa vezetett testület értékelésének nyilvánosságra hozatala előtt néhány nappal még Kijevbe is ellátogatott, ahol csodálatát fejezte ki Ukrajna átalakulásával kapcsolatban. Mint fogalmazott, lenyűgöző az fejlődés, amelyet Ukrajna elért az uniós csatlakozás felé vezető úton. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján

„Ursula von der Leyen áradozott az igazságügyi reformok terén megtett lépésekről, hozzátéve, hogy Ukrajna így átléphet a csatlakozási folyamat következő szakaszába”

Ursula von der Leyen ezzel mintegy megelőlegezte az Európai Bizottság Ukrajnának a különböző gazdasági, jogi és egyéb kritériumok teljesítése terén tett előrehaladásáról szóló jelentésének tartalmát. Ebben a szellemben készült egyébként a Bizottság nyári köztes jelentése is, amely szerint Ukrajna a tagsági tárgyalások megkezdéséhez szükséges hét feltételből már akkor kettőt teljesített. Ukrajna már 2022 februárjában, napokkal Oroszország teljes körű inváziója után kérte csatlakozását az Európai Unióhoz, amely néhány hónappal később Moldovával egyetemben meg is adta Kijev számára a hivatalos tagjelölti státuszt. Az EU azonban ekkor hét feltételt – az igazságügy, az alkotmánybíróság és a bűnüldözés reformja, a korrupció elleni küzdelem, a média működésének szabaddá tétele, a pénzmosás elleni intézkedések, az oligarchákat célzó törvények meghozatala, és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme – szabott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A Reutersnek nyilatkozó uniós tisztviselők szerint Ukrajna nyárra már teljesítette is az igazságügyi reformmal és a médiatörvénnyel kapcsolatos két kritériumot.

„A mostani köztes jelentés még tovább megy, hiszen Ukrajna állítólag a hétből négy kritériumnak megfelel”

A Ragyio Szvoboda értesülései szerint az Európai Bizottság belső használatára szánt jelentés úgy látja, hogy Ukrajna teljesítette az Európai Unió elvárásait az alkotmánybíróság tagjainak kiválasztási folyamatával kapcsolatosan, miután figyelembe vette a Velencei Bizottság elvárásait. Szintén jól halad az Igazságügyi Főtanács tagjelöltjeinek ellenőrzése, és a bírák legfelsőbb minősítő bizottságának létrehozása. A jelentés úgy látja, sikeres a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos törvénykezés összhangba hozása a FATF (Pénzügyi Akciócsoport) szabványaival, valamint a rendvédelmi szervek reformjára vonatkozó stratégiai terv elfogadása. A Bizottság elsimeri a médiaágazat reformját, a törvénykezés megfeleltetését az Európai Unió vonatkozó direktívájának. További teendők akadnak azonban még a jelentés szerint a korrupcióellenes küzdelem (a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség vezetőinek kinevezése, a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hatáskörének bővítése), az oligarchák befolyásának csökkentése területén, és nem megfelelő a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos jogszabályok megfeleltetése a Velencei Bizottság javaslatainak.

„A mostani értékelésnek döntő szerepe lehet abban, hogy megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások Kijevvel”

A pozitív döntéshez egyébként szükség van mind a 27 tagállam egyhangú támogatására. Egy biztos, nem von der Leyenen fog múlni, hogy megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások Kijevvel. A Bizottság elnöke láthatóan elkötelezett emellett, és történelmi küldetésének tartja, hogy regnálása alatt a lehető legközelebb segítse Ukrajnát a tagsághoz. Ehhez pedig a jelenlegi állás szerint nincs sok ideje, hiszen egyre többet lehet hallani arról, hogy a jövő nyári európai választások után nem Ursula von der Leyen lesz az Európai Unió első számú vezetője.

De a sietség nem csupán ezzel magyarázható. A különböző intézmények másfél éven keresztül versengtek egymással, hogy ki tud nagyobb szolidaritást felmutatni Ukrajna irányába. A NATO nyár végi vilniusi csúcstalálkozóján azonban valami megtört. Az ukrán tagság lekerült a napirendről, és valahová a távolba tolódott. Az annyira várt ukrán ellentámadás kifulladása, a frontokon beállt patthelyzet, Kijev győzelmi esélyeinek halványulása azóta még inkább kijózanította a nyugati társadalmakat. A háborús fáradtsághoz jött még a palesztin-izraeli konfliktus fellángolása, amely még inkább elterelte a figyelmet Ukrajnáról. A nyugati politikai elit persze még elkötelezett Kijev támogatása mellett, ám ez már egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Fegyverből, lőszerből és pénzből sincs elég, és a nemzetközi valamint a belpolitikai helyzet egyre bonyolultabbá válása még az Egyesült Államokban is nagyon megnehezíti Ukrajna segítését.

„Éppen ezért Washington pénzügyi értelemben egyre inkább Európára hárítaná Kijev istápolását. Fegyvert még szállítana Amerika, az ukrán állam euró milliárdokba kerülő fenntartását azonban már nem vállalná. De a NATO-tagság helyett is kellene felajánlani valamilyen kárpótlást Kijevnek – főképp, ha bekövetkezik az, ami előbb-utóbb elkerülhetetlen, a terület veszteséggel járó tűzszüneti tárgyalások –, és ez lehetne a csatlakozás az Európai Unióhoz. Ezen belül ráadásul Kijev finanszírozása is megoldott lenne, így Washington viszonylag olcsón, egy komoly tehertől nagyrészt mentesülve folytathatná tovább a geopolitikai játszmáit”

Ha Brüsszelen, az Európai Bizottságon múlna, Ukrajna már az EU tagja lenne, csakhogy Európán belül kezdik egyre többen felfogni, hogy mit jelentene Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Még lehet a magyar kormányra mutogatni, ám az ukrán gabona exportja körüli válság, vagy a fuvarozók nyomulása például világosan megmutatta, hogy Ukrajna felvétele az egész uniót átrendezné. Mindenek előtt a támogatási rendszert, hiszen Ukrajnán kívül így minden ország nettó befizetővé válna. Így uniós támogatással dömpingszerűen ömlenének rá az európai piacra az ukrán mezőgazdasági termékek. Ez pillanatok alatt tönkre tenné a közép-európai gazdákat, megterhelve így ezen országok gazdaságát és szociális rendszerét, de nem örülnének ennek a franciák vagy a spanyolok sem.

„Elgondolkodtatta ez a válság még az Ukrajnát elkötelezetten támogató lengyeleket is”

Varsó ugyan közép-kelet-európai középhatalomként alapvetően számíthatna a baltiak és az ukránok, valamint a legtöbb kérdésben a közép-európaiak szavazataira, ezzel komoly befolyást szerezne az Európai Unió döntési folyamataira, ám az említett konfliktus megmutatta, hogy Kijev a szövetségeseivel is szembe megy, ha az érdekei úgy kívánják. Ráadásul – mint láthattuk az elmúlt két évben -, teszi ezt olyan stílusban, hogy kinyílik a bicska még a jólnevelt nyugati politikusok zsebében is.

„De nemcsak Varsó, hanem Berlin és Párizs is eltöprenghet ezen a jövőképen”

Európa két vezető hatalmának már Lengyelország jelenlegi megerősödése sem tetszik, hiszen Varsó Amerika meghosszabbított kezeként ugyancsak megtesz mindent a németek gyengítéséért. Aligha örülnének Berlinben annak, ha ehhez a politikához még komoly, szavazatokban is megnyilvánuló háttér társulna. Ukrajna egyébként a jelenleginél magabiztosabb pillanataiban már előre jelezte, hogy a saját érdekeinek megfelelően alakítaná az Európai Uniót.

Arról nem is beszélve, hogy az agresszív ukrán stílust a német politikusok megtapasztalhatták a fegyverszállítások körüli vitákban, Kijev elképzelését a szolidaritásról pedig látják az európai gáztranzit készülő leállítása kapcsán. Az ukrán elitet még a bevételek sem érdeklik, úgy gondolja ugyanis, hogy a Nyugat a végtelenségig támogatni fogja. Azzal sem törődik, hogy ez a lépés uniós tagországok sorát – a közép-európaiak mellett például Németországot is – hozná a jelenleginél is kellemetlenebb helyzetbe. Ezért a stílusért és agresszivitásért a nyugat-európaiakat a megmaradt ukrán piac sem igazán kárpótolhatná. Egyrészt ezért komoly verseny indulna, másrészt az EU-ra inkább a terhek hárulnának.

„Ezek a terhek pedig egy ilyen állapotban lévő ország és gazdaság esetében már csak annak nagysága miatt is szétfeszítenék az Európai Uniót, ha előbb a viták várható stílusa miatt még nem esne szét”

De említhetnénk emellett a bűnözés, a maffiák jelenleginél is erőteljesebb megjelenését, az ezzel járó korrupciós és biztonsági kockázatokat. Aztán a sort még folytathatnánk a kisebbségek helyzetével, amely probléma megoldása érdekében Kijev nem tett szinte semmit. S akkor nem beszéltünk arról, hogy Ukrajnában a tűzszünet után sem lesz béke, csak egy befagyott konfliktus, annak minden következményével. Egy háborúban álló, rendezetlen határokkal bíró ország felvételéről abszurd gondolkodni is.

„Itt elérkeztünk a lényeghez. Ahhoz, hogy Ukrajna semmilyen értelemben nem kész az uniós tagságra. Ukrajna igencsak messze van azoktól az elvárásoktól, amelyeket az unió saját maga megfogalmaz a tagfelvételt kérők számára. DE mint fentebb rámutattunk, nem kész erre – jelenlegi állapotában semmiképpen – az Európai Unió sem”

Jogállamiságról Ukrajnában nemigen beszélhetünk. Az alkotmánybíróság felszámolása, az ellenzéki mozgalmak ellehetetlenítése, a kisebbségekkel kapcsolatos problémák, a nagymértékű korrupció – a leleplezett ügyek jól mutatják ennek a nagyságát, hiszen a legfelsőbb bíróság vezetőjét például egy 2,7 millió dolláros kenőpénz miatt vették őrizetbe –, az oligarchikus berendezkedés, a média helyzete mind-mind a felvétel ellen szólnak. S akkor még nem beszéltünk a gazdaság helyzetéről. Egy ekkora országot, ilyen gyenge gazdasággal lehetetlen integrálni, csakúgy, mint a tagságra régóta vágyó Törökországot.

„Az unió önmagának állított csapdát azzal, hogy a háború kirobbanása utáni morális felindulásban Ukrajnának gyors csatlakozást ígért”

Ennek azonban olyan következményei is lehetnének, hogy gyengül az unió, a törésvonalak mélyülnek, sőt még szét is eshet. Jól látja ezt Vlagyimir Putyin is, így aztán a Kremlt nem zavarja Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Remélhetőleg elgondolkoznak ezen az Európai Unió tagországai is, így ha decemberben Brüsszel meg is kezdi a tárgyalásokat Kijevvel, magát a csatlakozást a török kérdésben már megismert cinizmusával nem veszi túlságosan komolyan – Ankarával 2005 óta tartanak a csatlakozási tárgyalások –, és a távoli jövőbe tolja ki. Nem véletlen, hogy már az ukrán tagságért lelkesedő Ursula von der Leyen sem említ még csak céldátumot sem. Egy akár évtizedekig tartó hosszú út első lépéséről beszél a tárgyalások esetleges decemberi megkezdése esetén – Magyarország vétóra készül – a nyugati sajtó is. Gyorsított eljárásról tehát szó sincs, így aztán az egyre realistább európai hangokat hallva érthető módon a történelmet írni akaró Volodimir Zelenszkij sem örült még az egyébként politikai alapon Ukrajnát a valóságosnál szebb színekben feltüntető bizottsági jelentésnek sem.

(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Semmiképp nincsen helye Ukrajnának az EU-ban! Egyetlen kritériumot sem teljesítenek és az ún. “európai értékek” végképp hiányoznak Ukrajnában. Több, mint kérdéses a demokrácia működése. Ha Oroszország ellenében akarják felvenni Ukrajnát az még nagyobb melléfogás lenne. Egyrészt ezzel egyáltalán nem ártanának Moszkvának, másrészt saját maguknak okoznának hatalmas gondot és veszteséget az unió országai. Meg kellene végre állítani Brüsszel ámokfutását, mert eddig is csak kárt okoztak Ukrajna ész nélküli támogatásával.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

2026. nov. 21.
A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

„A bűn ismétli önmagát…”

Ez az Erzsébet nap 82 év után talán más is lehetne, mint az eddigiek, hiszen néhány hónapja az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács nyilatkozatban eli...

A „sencseni trojka” megrémíti Európát

2026. nov. 21.
„Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater