//Szurkisz, az ukrán foci mindenható ura
Igor Szurkisz és Oleg Blohin 2012-ben #moszkvater

Szurkisz, az ukrán foci mindenható ura

Hogy merre tart az ukrán labdarúgás, azt mutatja a válogatott Európa-bajnoki selejtezőkön nyújtott teljesítménye. Ez bizakodásra adhat okot, a klubok szintjén azonban nem ennyire rózsás a helyzet. Ott maximum részsikereknek lehet örülni, de azt is beárnyékolja a korrupció.

Igor Szurkisz és Oleg Blohin 2012-ben #moszkvater
Igor Szurkisz és Oleg Blohin 2012-ben
Fotó:EUROPRESS/SERGEI SUPINSKY/AFP

A Szovjetunió szétesése után az első ukrán labdarúgó bajnokságot 1992-ben rendezték meg. Hat csapat az exszovjet premier ligából, kettő a szintén exszovjet másodosztályból került az első bajnokságba. A többi csapatot szinte lasszóval kellett fogni, ez is csak nehezen sikerült. A bajnokságot kétszer tízcsapatos rendszerben játszották le, a végén a két csoportgyőztes játszhatott az ukrán bajnoki címért, amit óriási meglepetésre a szimferopoli Tavrija nyert meg, miután 1:0 arányban megverte a toronymagas esélyes kijevi Dinamót.

A következő, 16 csapatos bajnokságot már a Dinamo Kijev nyerte. A színvonal a továbbiakban is felejthető volt. Jellemző, hogy az elsőt kivéve a 2001-2002-es szezonig minden kiírást a Dinamo nyert meg. Ebben az évben először állhatott a dobogó tetejére a Sahtar Donyeck csapata, akik mögött tulajdonosként már a leggazdagabb ukrán oligarcha Rinat Ahmetov állt. Azóta eltelt pár év, és ez a két csapat dönti el a bajnokságokat, a többinek csak epizódszerep, és a bronzérem jut.

„A két leggazdagabb csapattal lehetetlen versenyezni. Ez pedig unalmassá, és tulajdonképpen érdektelenné is teszi a bajnokságot. Egy kis túlzással minden bajnoki idény kezdete előtt még lehet jósolni a végeredményt”

Az arany- és az ezüstérmet elosztja egymás közt a Dinamo és a Sahtar, a többi csapat osztozhat a helyezéseken. Az oligarchák világában a pénz határoz meg mindent. Legyen szó futballról, vagy másról. És ha az egyik leggazdagabb oligarcha még az ország labdarúgó szövetségét is irányítja, ott másoknak aligha terem babér…

Ukrajna függetlenné válása után az országot gyakorlatilag szétlopták a politikusok és az őket irányító, folyamatosan gazdagodó oligarchák. Ezek az emberek észrevették, hogy a nemzetközi futballban óriási pénzek mozognak. Sorra vették meg az eladósodott csapatokat. Mindegyikük nemzetközi sikerre, de inkább még több pénzre áhítozott. Ukrajna leggazdagabb embere Rinat Ahmetov a Donyeck, a szintén nem szegény Szurkisz testvérek a Dinamo tulajdonosai lettek.

„S hogy e sorból miért a kijevi csapat gazdáját emeljük ki? Mert mindegyik futballban ténykedő dollármilliomos közül Igor Szurkisz a leggátlástalanabb”

Igor Mihajlovics Szurkisz 1958 decemberében született Kijevben, és 1981-ben kapott diplomát a város közgazdasági egyetemén. A kijevi városvezetés hamar rájött a tehetségére és komoly beosztásokba került. Leginkább a városi építkezéseket és az épületek újrahasznosítását felügyelte. Hogy jól csinálta, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vagyonát manapság egymilliárd dollár körülire becsülik. Szurkisz 2002-ig alelnöke, azóta elnöke a Dinamónak.

Az első komolyabb nemzetközi „balhéja” rögtön nemzetközi lett, az 1995-ös Dinamo-Panathinaikosz kupamérkőzéshez kapcsolódik. A mérkőzés játékvezetőjét a spanyol Lopez Nietót próbálták megvesztegetni két nercbundával, és néhány ugyanolyan szőrméből készült sapkával. A vizsgálat során Szurkisz mindent az addigi jobbkezére, Vaszilij Babijcsukra fogott, de ez sem mentette meg sem őt, sem Babijcsukot, sem a csapatát. Kettejüket örökre eltiltották a nemzetközi futballból, a csapatot pedig három évre a nemzetközi kupákból. Szurkiszt azonban nem olyan fából faragták, hogy ennyiben hagyja a dolgot.

„A 2012-es ukrán-lengyel közös rendezésű Eb előkészületei alatt lett jó viszonyban az egykori világsztár, később a korrupcióba belebukott UEFA-vezérrel, Michael Platinivel”

Ez a viszony hamarosan barátsággá változott, aminek az lett az eredménye, hogy Platini nemcsak érvénytelenítette Szurkisz örökös eltiltását, hanem megválasztatta az UEFA alelnökévé is. Ettől kezdve Szurkisz megállíthatatlan.

De menjünk sorban. A 2000-es évek közepén megjelent az ukrán futballban még egy oligarcha. Mégpedig a harkovi illetőségű Alekszandr Vlagyilenovics Jaroszlavszkij személyében, aki a pénzén kívül a szívét, lelkét beletette a harkovi Metallisztba. Hogy jól csinálta, azt az eredmények bizonyították. Zsinórban hatszor lett bronzérmes a csapata a bajnokságban, 2012-ben negyeddöntős az UEFA-Kupában. Szurkisz azonban komoly vetélytársat látott benne, ezért úgy döntött, hogy tönkreteszi. Az Európa-bajnokság négy mérkőzését rendeztek Harkovban, de ehhez fel kellett újítani a stadiont. Jaroszlavszkij összesen 300 millió dollárt költött a stadionra. A felújításba a végösszeg harminc százalékával szállt be, emellett teljesen az ő pénzéből épült a stadion melletti edzőkomplexum és a harkovi futball akadémia.

Miután az Európa-bajnokság lezajlott, Szurkisz elérkezettnek látta az időt a leszámolásra. Némi készpénzzel és Platini hathatós segítségével feljelentette a Metalliszt Harkovot az UEFA-nál, miszerint a 2005-2006-os (!!!) bajnokságban a harkoviak több meccset megvettek. Jaroszlavszkij akkor még bízott az UEFA-ban, és miután tudomást szerzett a feljelentésről, elküldte Szurkiszt a … majdnem leírtam hová. De ahogy Isten, úgy Platini és Szurkisz útjai is kifürkészhetetlenek. Az UEFA a Bajnokok Ligája 2013-as sorsolása előtt kizárta a küzdelemből a Metallisztot, az Ukrán Labdarúgó Szövetség pedig a harmadosztályba száműzte őket.

„Igor Szurkisz az ukrán futball teljhatatalmú ura. Volt, lesz, marad. Addig mindenképpen, amíg ehhez asszisztálnak neki. Mégpedig nemcsak odahaza Ukrajnában, hanem az európai szövetségben is”

A harkovi példán okulva a többi oligarcha elhelyezte magát és csapatát az ukrán bajnokság palettáján. Bronzérem és attól lefelé. Senki nem ellensége magának és a pénzének sem. A tanulópénzt helyettük Jaroszlavszkij fizette meg, ők pedig tanultak belőle.

Nagyjából ennyi… Lehetne itt következtetéseket levonni, de teljesen felesleges. A futball a világ legnépszerűbb sportága a világ minden részén. Mégis mindig kiderül valami turpisság a nyugati futballból is, némi bundagyanú, esetleg egy kis adócsalás. De az, hogy oligarchák bajnokságokat rendezhessenek kényük-kedvük szerint, az azért arrafelé elképzelhetetlen!

Ez egyedül Ukrajnában lehetséges!

Ja, nem… De ez nem a belpolitikai rovat…

1963-ban születtem. Elvégeztem iskolákat, sportoltam, majd edzősködtem. Dolgoztam Ukrajnában, meg egy pár helyen, így valamennyire belelátok a szláv életbe. Szinte minden érdekel, kivéve a kibernetikát. Művészet, de inkább sport és kulinária párti vagyok. Politika alól sem vagyok felmentve, de azt meghagyom a nagyoknak. Nem ellenségem a humor, de a cinizmus, sőt a szarkazmus sem. Nem vagyok grafomán, de néha előbújik a kisördög és olyankor tollat, illetve klaviatúrát ragadok. Hogy érdemes-e, azt majd az olvasók eldöntik.