„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Végső soron a Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk vonal elfoglalása megnyithatja az utat a Donbassz kulcsát jelentő Szlavjanszk-Kramatorszk agglomeráció irányába”
Fotó:EUROPRESS/Sameer Al-DOUMY/AFP
Több, mint öt hónapnyi ostromot követően január 10. estéjére a Wagner orosz katonai magánvállalat egységei bevették az észak-donbasszi ukrán védelmi vonal egyik központjának számító Szoledar városát. Bár e sorok írásakor még folynak az utóvédharcok a településsel gyakorlatilag egybenőtt északnyugati-nyugati külvárosokért – Blagodatnoje és Paraszkovijevka –, valamint a hozzájuk tartozó Szol vasútállomásért, ám Szoledar lényegében már orosz ellenőrzés alatt áll.
„Egyúttal a városközpontban kialakult kisebb katlanban nagyjából még 400-500 főnyi ukrán utóvéd tartózkodhat, akik közül egyes jelentések szerint 120-130 fő már megadta magát”
A Wagner tulajdonosaként emlegetett Jevgenyij Prigozsin szerda éjfélig adott haladékot a bent ragadt erők fegyverletételére, ám az sem kizárt, hogy végül humanitárius folyosón keresztül távozhatnak Szoledarból. Helyi jelentések szerint a kárpátaljai 128. dandár egységeinek még a bekerítés előtt sikerült elmenekülniük Szoledarból, a poltavai 46. légiszállítású dandár azonban már nem volt ennyire szerencsés.
A szoledari harcok állása 2023. január 11-én, helyi idő szerint 15 órakor
Forrás:Rybar
Egyben fontos tisztázni, hogy egyes média értesülésekkel szemben a Szoledar alatti sóbányákban aligha fog egy, az Azovsztalhoz hasonló ostrom kibontakozni, mivel az oda vezető liftek többsége már nyár óta működésképtelenül áll. Ezek hiányában viszont a több 10 kilométert kitevő alagútrendszerben sem a haditechnika, sem az utánpótlás leszállítása nem lehetséges, akárcsak az aktív ellenállás kiépítése. Továbbá a térségbeli szűkös ukrán kapacitások fényében értelmetlen lenne egy ilyen művelet, mivel az orosz csapatok egyszerűen megkerülnék az ellenállási gócokat, és tovább folytatnák előrenyomulásukat Artyomovszk/Bahmut irányába.
Jevgenyij Prigozsin az egykori aknákból kialakított Szoljanaja Sahta bányászati múzeum területén
Forrás:Telegram
„A művelet több szempontból is kiemelkedő, mivel a Szeverodonyeck-Liszicsanszk agglomeráció 2022. júliusi elfoglalása óta az első nagyobb orosz hadisiker, másrészt a Szlavjanszkért folyó harcok kezdetét jelentheti”
A stratégiai mellett a morál szempontjából is kifejezetten szüksége volt a harkovi és herszoni fiaskókat követően az orosz haderőnek egy harctéri sikerre. Kifejezetten érdekes, hogy a szintén védelmi kulcspontként ismert Popasznajához hasonlóan Szoledart is kizárólag a Wagner katonai magánvállalat rohamcsapatai vették be, és a műveletekben a reguláris orosz haderő nem működött közre. Ez természetesen a katonai felsővezetés egyes rétegeiben erőteljes visszatetszést keltett, ám kiváló bizonyítékként szolgál arra, milyen eredményes lehetne az orosz haderő a felesleges bürokratikus megkötések, illetve megmerevedett, lassú szervezés elbontásával.
Másrészt nem szabad elmenni Szoledar gazdasági jelentősége mellett sem, mivel ahogy azt a település neve is mutatja, az altalaj rendkívül nagy kősó készleteket rejt. Szoledarban található Európa legnagyobb sóbányája, éves szinten 1 millió tonnás kitermelésével. Ez egymagában majdnem a felét-harmadát teszi ki Oroszország 2,6-2,9 millió tonnás felhozatalának.
„Persze, joggal merülhet fel a kérdés, mégis mi tartott öt hónapba egy, a háború előtt nagyjából 10 ezer főt számláló város elfoglalásában?”
Nos, ennél a kérdésnél ismét érdemes nagyobb látószögből figyelni az eseményeket. Egyrészt az ukrán fél már a háborút megelőzően egy, a természeti adottságokat maximálisan kihasználó védelmi vonalak láncolatát építette ki, amely Szoledar esetében főképp a város körüli magaslatokra, valamint a Bahmutka folyóra épül.
Ezzel pedig a Wagner is tisztában volt, így frontális támadás helyett a szárnyak felől egy észak-déli bekerítéssel készítette elő a terepet a végső rohamra. Ehhez a kulcsot az északkeletre fekvő magaslati Jakovlevka jelentette, amely december utolsó napjaiban került orosz kézre. Ezt követően már lendületet kaptak a bekerítő manőverek, egyenként elvágva a városba be- és kivezető utánpótlási útvonalakat Szeverszk és Artyomovszk irányába. Az elmúlt napokban pedig megindulhatott a végső roham Szoledarért, amelynek védői ellátmány hiányában egyszerűen nem tehettek mást, mint visszavonultak Szeverszkbe.
Jól mutatja az ukrán védelem nehéz helyzetét, hogy sok esetben már pickupokat is bevontak az evakuációba
„Továbbá a Wagner kiválóan használta ki a nála jelentkező többszörös tüzérségi fölényt, folyamatos támadás alatt tartva az ukrán védelmet”
Egyszerűen az ukrán oldalnak nem volt – és továbbra sincs – elegendő tüzérségi eszköze az artyomovszki és szoledari térségek szimultán védelméhez. Miután a prioritást egyértelműen Artyomovszk kapta, így viszont tüzérségi ellentevékenység hiányában a főképp 82 és 120 milliméteres aknavetők az ellenséges tüzérség elfojtása helyett folyamatosan az ukrán állásokat támadhatták.
Természetesen a Wagner tüzérség munkáját folyamatosan segítette a drónfelderítés a szükséges célzási korrekciók elvégzéséhez. Utóbbi ismét hangsúlyozza, milyen fontossá váltak a pilótanélküli eszközök a modern hadszíntéren, mivel a drónok tömeges használatával a Wagner a reguláris orosz haderőhöz képest jóval nagyobb eredményességgel és pontossággal képes a tüzérséget alkalmazni.
„Persze, az ukrán fél – és ezáltal a nyugati média – e sorok írásáig továbbra sem ismeri el Szoledar elestét, ám a keserű pirula beadásának előkészítése már hosszabb ideje zajlik”
Mindez egyértelművé Zelenszkij január 9-i beszédében vált, mikor az ukrán államfő is elismerte a Szoledarnál jelentkező súlyos problémákat, valamint rossz ómenként előre megköszönte a 46. légideszant dandár erőfeszítéseit. A forgatókönyv gyakorlatilag a Liszicsanszknál tapasztalható események ismétlése volt csak annál kisebb léptékben.
Az említett január 9-i nyilatkozat
A média a korábban védelmi szempontból stratégiai jelentőségűnek titulált településre egyik pillanatról a másikra, mint csak egy sokadrangú hadszíntérként hivatkozott. Pedig sem a hadi, sem pedig a stratégiai helyzet nem változott, ez egyszerűen egy Liszicsanszk, illetve Mariupol esetében már bevált formula, ahol folyamatos puha jelzésekkel indul meg a kivonulás előkészítése.
Szinte egészében másolva Liszicsanszk elestét, Szoledarban is pár nappal annak feladása előtt hirtelen megjelent az ukrán közbeszédben Petro Porosenko „lieblingjeként” emlegetett Jurij Butuszov haditudósító, aki egyre borúsabb jelentéseivel adta meg a végső jelet a hazai közönségnek a város feladásáról. Avagy Kijevnek a tömeges orosz túlerő következtében nem maradt más választása, mint kivonulni Szoledarból.
„Hogyan alakulhatnak az események Szoledar elestét követően?”
Nos, az elsődleges cél továbbra is a Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk/Bahmut védelmi vonal áttörése, illetve a kulcspozíciót jelentő települések feletti ellenőrzés megszerzése. Szoledar elfoglalásával az orosz haderő kifejezetten előnyös harctéri pozícióba került, mivel immár három oldalról is folytathatja Artyomovszk bekerítését.
Míg délről a fő csapásirányt az erődként funkcionáló Opitnoje és Klescsejevka elővárosok elfoglalása jelenti, immár a Wagner erői Szoledar irányából északi harapófogóba foghatják a települést, előbbihez hasonlón fokozatosan elvágva annak közlekedési összeköttetéseit. Gyakorlatilag már csak a Csaszov Jarba vezető főútvonalon lehetséges az artyomovszki ukrán védők ellátása, ám annak eleste szintén csak idő kérdése.
Az Artyomovszk környéki harcok állása 2023. január 10-én, még Szoledar teljes bevételét megelőzően
Forrás:Rybar
„Ahogy Szoledar nem védhető Artyomovszk nélkül, úgy mindez fordítva is igaz, avagy Szoledar elestét követően az Artyomovszkért/Bahmutért folyó harc a végső szakaszába fordult”
Nem véletlen, hogy az ukrán kormányzathoz közeli források jelentése szerint Szoledar eleste után Zaluzsnij vezérkari főnök ismét kérte Zelenszkijt az Artyomovszkból való kivonulás engedélyezése, mivel a település Szoledar nélkül nem tartható. Erre egyelőre politikai okok miatt nem kerülhet sor, mivel az ukrán védők a „Ramstein formátum” következőleg esedékes január 20-i üléséig mindenképp igyekeznek megtartani a település feletti ellenőrzést.
Az egész Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk/Bahmut védelmi vonalat úgy kell elképzelni, mint egy egymásra épülő erődrendszert, amelynél bármelyik tag kiesése a vonalat, mint egészet rogyasztja össze. Oroszország – pontosabban a Wagner – pedig jó taktikai érzékkel a legsérülékenyebb ponton, azaz középen vágta el a védelmi vonalat, effektíve észak-déli irányban kettészakítva azt. Ez pedig nemcsak a védelem, de az utánpótlás és a közlekedési infrastruktúra szempontjából is jelentős érvágás Ukrajnának, mivel a létfontosságú közúti és vasúti összeköttetés is megszűnt az északi és déli végpontok közt.
Szoledar és Artyomovszk között felettébb kis távolságról beszélhetünk
Forrás:Twitter
„Az ukrán pedig veszteségek már most rendkívül magasak Szoledar és Artyomovszk esetében”
Már decemberben a liszicsanszki ostromhoz hasonló 10 ezres nagyságrendű halálos áldozatról lehetett hallani, míg vélhetően az Artyomovszk környéki veszteségek jelenleg nagyjából 16-17 zászlóaljat tesznek ki. Létszámtól függően ez nagyjából 8500-16000 főnyi veszteség, ám a túlzó adatok közt 25 ezres értékről is hallani. És ez csak a halálos áldozatok száma, amihez minimum háromszoros – de inkább többszörös – mennyiségű sebesült tartozhat.
„Jól érzékeltetik a harcok súlyosságát az egyes katona feleségeknek/özvegyeknek az ukrán közösségi médiában megjelenő posztjai, amelyek alapján csak szilveszter éjjelén Artyomovszkban az összecsapások 110 halálos áldozatot követeltek”
Egyúttal a hátországi területeken a kórházak folyamatos kapacitáshiánnyal küzdenek, mivel a nagy számú sérült ellátása szinte az egész keleti és északi országrész – Kijevet beleértve – erőforrásait felemészti. Nem véletlenül hivatkozik mindkét fél az összecsapásra bahmuti/artyomovszki húsdarálóként az ott tapasztalható hatalmas veszteségek következtében.
Példa az említett posztok közül
Forrás:Facebook
Természetesen az ostromló orosz fél sem ússza meg a harcokat veszteségek nélkül, ám épp a többszörös tüzérségi fölény következtében a halálos áldozatok száma nagyjából ötöde-hatoda lehet az ukrán adatoknak.
„Végső soron a Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk vonal elfoglalása megnyithatja az utat a Donbassz kulcsát jelentő Szlavjanszk-Kramatorszk agglomeráció irányába”
Persze, hiba lenne a donbasszi ukrán erők dominószerű összeomlását víziónáljuk, mivel Ukrajna már folyamatosan készíti elő csapatai átcsoportosítását az újabb védelmi vonal térségébe. Utóbbi vélhetően a Csaszov Jar-Konsztantyinovka-Druzskovka-Kramatorszk-Szlavjanszk településlánc mentén haladhat, déli kitérővel Toreck – korábbi nevén Dzerzsinszk – irányába. Ezáltal bár Artyomovszk elfoglalása nem fog tudni döntő csapást mérni az ukrán védelemre, ám az orosz csapatok a legszélesebb területeken akár 30 kilométert is előre nyomulhatnak, közvetlenül megközelítve Szlavjanszk városát.
Az új védelem várható vonala
Forrás:Calcmaps
Sajátságos módon az észak-donyecki műveletek a luganszki front stabilizálását is magával hozzák, mivel Szoledar elestével Szeverszk sem tartható sokáig a hozzá tartozó belogorovkai hídfővel együtt. Így az ukrán vezérkar merészet lépve vagy rögtönzött támadásba kezd keletre Liszicsanszk, míg északra Kremennaja irányába, veszélyeztetve csapatai bekerítését, vagy Szoledarhoz hasonlóan inkább erőit visszavonja Szlavjanszk térségébe. Amennyiben a belogorovkai hídfő orosz kézre kerül, úgy a luganszki Kremennaja esetében megszűnhet a városra nehezedő déli nyomás, mivel az ukrán csapatok nem fognak tudni a már orosz ellenőrzésű folyószakaszon átkelve hátba támadni a települést.
Az észak-luganszki front állása 2022. január 10-én, ahol a Donyec folyó mentén kivehető a szerebjankai-belogorovkai ukrán hídfő
Forrás:Rybar
„Természetesen az orosz előrenyomulás mértéke jelentősen fog függeni attól, mennyire tudja Moszkva kihasználni az elért sikereket”
Amit már több, korábbi elemzésünkben is megvilágítottunk, a Szoledar környéki frontok aktivizálásával Oroszország gyakorlatilag magához ragadta a stratégiai kezdeményezést abban az értelemben, hogy Ukrajnának egyszerűen a potenciális ellentámadásokra elkülönített tartalékjait kellett bevetnie az összeomlás megelőzése érdekében. A lendületet megtartva Szoledar után Artyomovszk, Szeverszk, majd ezt követően Csaszov Jar és Konsztantyinovka irányába fordulva Moszkva tovább fokozhatja az ukrán haderőre irányuló nyomást. Kijev pedig ez idő alatt további, főképp a személyi állományt érintő veszteségeket szenvedhet.
Ahogy Jevgenyij Prigozsin is megfogalmazta, a donbasszi harcok terén a terület elfoglalása mellett legalább akkora szerep hárul az ukrán haderő képességeinek folyamatos felőrlésére, fokozatosan csökkentve a későbbi ellenállás lehetséges mértékét. Artyomovszk után pedig csak újabb vérszivattyúk következhetnek a háborúban.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
