„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Tűzoltók dolgoznak a közép-spanyolországi Avila közelében egy 2021. augusztus 16-án kitört erdőtűznél, ahol mintegy ezer embert kellett kitelepíteni. Az Ibériai-félszigeten a hőség ekkor elérte a 47,4 Celsius fokot
Fotó:EUROPRESS/CESAR MANSO/AFP
A jövőbe repítette nemrég olvasóit a londoni Time magazin. A cikket jegyző brit kutató azt vizsgálta, hogy milyen klímaviszonyok uralkodnak majd a Föld 50-80 év múlva. A kép egyáltalán nem szívderítő. Folytatódik a globális felmelegedés, amelynek következtében igazi népvándorlás indul meg. Olyan, amelyhez képest a jelenlegi migráció eltörpül. A klímaváltozás ugyanis az évszázad második felében több száz millió embert késztet lakhelye elhagyására. Egyre népszerűbbé válnak az Antarktiszhoz és az Arktiszhoz közel eső helyek. Az örök fagy birodalma a felmelegedés következtében felenged, és így mintegy 17 ezer négyzetkilométernyi terület válik lakhatóvá. Az évszázad végére, de könnyen lehet, hogy már 2050-re Oroszország lesz a klíma szempontjából a legélhetőbb hely. Miközben ugyanis a déli régiók Szaharává változnak, addig északon kellemesen el lehet majd éldegélni.
De nemcsak Oroszország értékelődik ilyeténképpen fel, hanem az összes északi sarkkörhöz közel eső térség. Akár már az évszázad közepére olyan lehet a klíma Alaszkán, Grönlandon vagy Szibériában, mint ma Floridában. Eközben pedig a ma kellemesen szubtropikus Floridában, Kaliforniában vagy Hawaii-on elviselhetetlen lesz a hőség és a szárazság. De felértékelődik a déli sarkkör környéke, így Patagónia, Dél-Amerika, Új-Zéland vagy éppen Tasmánia is.
A hőség és a szárazság azonban csak egy része a jövő globális kihívásainak. A gyors felmelegedés miatt például a déli és az északi sarkkörön elolvadó jég megemeli az óceánok vízszintjét, és part menti városok sora kerülhet víz alá. Veszélybe kerülhet New York is, amelyet a tudósok szerint egy grandiózus fallal meg lehet védeni, ám mi lesz a kevésbé tehetős helyekkel. Mi lesz például Afrikával, Latin-Amerikával és Ázsiával? A cikk nem kertel, az emberek tömegesen fognak délről északra költözni. S nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett országokból is. Ez a migráció már megkezdődött – az elmúlt évtizedben megduplázódott a lakóhelyüket elhagyók száma -, és apokaliptikus méreteket fog ölteni.
Erre már most el kellene kezdeni felkészülni. De mielőtt még pánikba esnénk, futurológusok felhívják a figyelmet arra, hogy a Földön azért van elég hely. Mint fogalmaznak, egy emberre 20 négyzetméteres élettérrel számolva még akkor is elférne, mondjuk Kanadában a Föld lakossága, ha 11 milliárdosra duzzad. Azért tegyük hozzá, hogy az északi országokban elhelyezni a 2-3 milliárd, a Föld forróvá váló régióból menekülő embert nemcsak komoly logisztikai kihívás, de grandiózus infrastrukturális beruházásokat is igényel. S akkor még nem beszéltünk a felmerülő politikai problémákról.
De ha már az északi országoknál tartunk, akkor meg kell jegyeznio, hogy ezek már most élvezik a globális felmelegedésből adódó gazdasági előnyöket. Oroszország például a világ első számú gabonatermelőjévé vált, míg Kanadában vagy Grönlandon a halászok nagy örömére a halállomány szaporodott meg. A séli vizekből ugyanis a halak is északra vándorolnak. De a jég olvadásával folyamatossá válik a hajózás az északi tengeri útvonalon is, amely komoly gazdasági előnyöket hoz Oroszországon kívül az Egyesült Államoknak, Kanadának, Norvégiának, Svédországnak vagy éppen Dániának. Persze ezek között az országok között közben a verseny is megindul az Arktisz gazdasági előnyeinek kiaknázásáért, ezzel pedig a feszültség is megnövekszik a régióban.
De ha már a jövőről beszélünk, akkor a kutatók felvetik a ciklikusságot is, emlékeztetve arra, hogy a jelenlegi melegedő időszak geológiai mértékkel „csupán” 12 ezer éves, amely csupán egy pillanat a 20-30 milllió évvel ezelőtt kezdődött ciklusban. Ilyen jégkorszakból pedig volt négy. Van olyan elmélet is, amely szerint az erőteljes lehűlés éppen a globális felmelegedés következménye. A ciklikusság kapcsán megjegyzik, hogy Közép-Ázsia vagy Ausztrália kietlen tájai sem mindig voltak ilyenek. De nem is folytatom tovább, mert így aztán tényleg nehéz lesz eldönteni, hogy siessünk Szibériába jó helyet foglalni, vagy mégis csak maradjunk Floridában.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Ehetős Odó says:
Gondolom, az első bekezdésben elírás történt: nem 17 ezer, hanem 17 millió négyzetkilométer válhat lakhatóvá.