„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Az európai „green deal” az innováció, a tiszta energia és a körforgásos gazdaság által hajtott növekedési modell, amely az éghajlati célokat jogi kötelezettségeknek tekinti”
Fotó:EUROPRESS/STR/AFP
Az Európai Unió készen áll arra, hogy 2030-ra a károsanyag-kibocsátását – az 1990-es évet alapul véve – 55 százalékkal csökkentse. Ez a középtávú terv annak érdekében, hogy 2050-re elérhetővé váljon a kibocsátás semlegesség. Ez a vállalás az új Európai Bizottság egyik fő prioritása. A koronavírus ugyan átmenetileg háttérbe szorította ezt a témát, ám a „Fit for 55”-csomag kész.
„Az európai „green deal” az innováció, a tiszta energia és a körforgásos gazdaság által hajtott növekedési modell, amely az éghajlati célokat jogi kötelezettségeknek tekinti”
A csomag egyik legfontosabb eleme az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréhez (ETS) kapcsolódik. Ez megszabja a szén-dioxid árát, és évente csökkenti az egyes gazdasági ágazatok kibocsátásának felső határát. De fontos elem még a karbonvám intézménye, amely a szennyező iparágak unióba irányuló szállítmányait terhelik majd. A cél az, hogy az uniós szabályokat betartó európai cégek ne kerüljenek hátrányba az olcsóbban, de szennyezőbb eljárással gyártókkal szemben. Szeretnék elérni, hogy az ETS-rendszerbe vegyék fel a hajózási kibocsátásokat is.
„Mindezek fényében teljesen érthetetlen, hogy éppen a Zöldek ágálnak a leginkább az atomenergia békés felhasználása, vagy az Északi Áramlat földgáz vezeték ellen, és ők az egyik legnagyobb támogatói az amerikai cseppfolyósított gáz európai térnyerésének”
Ezek a példák jól mutatják, hogy a „zöldpolitikában” az ideológiai vonások nagyon gyakran felülírják a környezettudatosságot. Ebben az élen járnak az áttörésben bízó német Zöldek. Az ő nyomásukra kezdte el Angela Merkel az atomerőművek bezárását, most az Északi Áramlat bővítésének ők a legnagyobb ellenzői, egyben az amerikai LNG helycsinálói. Az atlantizmus és az oroszellenesség tehát adott esetben fontosabb, mint a maga a „zöld” gondolat.
„Csak remélni lehet, hogy az ilyen ideologisztikus ballasztok nem akadályozzák majd a fent említett európai <green dealt>”
A klímajavaslatok ugyan az energetikai szektorral kesztyűs kézzel bánnak, az amerikai gáz és olaj exportőreit nagyon is érinti az európai szabályozás szigorodása. Egyelőre ugyan nem a karbonadó, a metán kibocsátást szabályozó bizottság azonban az amerikai Rapidan Energy Group tanácsadó cég meglátása szerint komoly akadályokat emelhet az export elé. Mint arra a Financial Times is rámutat, a metán károsanyag kibocsátása ugyanis 80-szor jobban hat a felmelegedésre, mint a szén-dioxid.
„Az elmúlt 15 évben a palagáz kitermelés oly mértékben nőtt, hogy ennek köszönhetően Katar és Ausztrália után az Egyesült Államok az LNG harmadik legnagyobb exportőre. A BP adatai szerint tavaly Amerika 26 milliárd köbméter gázt exportált Európába, amely 10-szerese a 2017-es nagyságrendnek”
A további növekedést azonban megakadályozhatja, hogy a palagáz kitermelésekor felszabaduló metán mind nagyobb veszélyt jelent a klímára. Az egyéb környezetre káros hatásokról akkor még nem is beszéltünk. Más országokkal ellentétben ráadásul az amerikai kitermelés sok kis céghez kötődik, ami szinte lehetetlenné teszi a környezetszennyezés megakadályozását.
„Ráadásul egy oxfordi kutatás szerint az amerikai gáz- és olajkitermelés egy barrelre vonatkoztatott károsanyag kibocsátása, pontosabban metán intenzitása jóval magasabb, mint mondjuk Norvégiában vagy Katarban”
A palaolaj repesztéses kitermelése a leginkább környezetszennyező, a felszabaduló metán klímára gyakorolt hatása pedig sokszorosa a szén-dioxidénak.
S most akkor nézzük az amerikai cseppfolyósított gáz ökológiai lábnyomát, amely jóval nagyobb, mint az Európába csövön érkező gázé. Erről árulkodik a német környezetvédelmi minisztérium év elején kiszivárgott jelentése is, amely szerint az amerikai cseppfolyósított gáz legalább annyira környezetszennyező, mint a feketeszén. A RedaktionsNetzwerk Deutschland (RND) birtokába került jelentés úgy látja, hogy a kőolaj és a feketeszén kivezetésének átmeneti szakaszában kiemelt szerepe lesz a földgáznak.
„De nem a cseppfolyósítottnak, hiszen a vízrepesztéses technológia nagyon súlyosan károsítja a környezetet”
Ezen kívül – emlékeztet rá a jelentés – az LNG jóval drágább is a vezetékes gáznál. Ráadásul a szállítás miatt még nagyobb az amerikai LNG ökológiai lábnyoma, ami szintén az amerikai import ellen szól. Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy az európai klíma csomag összeállítói felvennék az ETS-rendszerbe a hajózási kibocsátásokat is. Mint kimutatták,
„az Északi Áramlaton érkező gáz háromszor környezetkímélőbb, mint az amerikai LNG, amelynek egy megajoulra kivetített szén-dioxid ekvivalense 22,3, míg az előbbié 6,3”
Az Egyesült Államokat azonban ez a legkevésbé sem érdekli. Washington célja kettős. Egyrészt piacot akar szerezni saját cseppfolyósított gázának, másrészt le akarja választani Moszkvát Európáról. E kereskedelmi és geopolitikai célok annyiban mindenképpen egybevágnak, hogy mindkét esetben ki kell szorítani Oroszországot az európai gázpiacról. Ennek eszköze pedig a nyomásgyakorlás, a szankciók. Az amerikai politika azonban változik az Északi Áramlat bővítésével kapcsolatban. Ezt a helyzetet az EU kihasználhatná arra is, hogy az oly sokat emlegetett klímaharcban is érvényesítse az érdekeit. Adott esetben nem kell semmi mást tennie, mint számon kérni a „zöld” gondolkodást.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Petik JÁnos says:
A fenti igen értékes írás, melyért köszönetet mondok, a klímaváltozás bizonyára legégetőbb kérdésére, a hagyományos, fosszilis energiahordozók felhasználásra vet fényt. Minthogy a klímaváltozással kapcsolatos problémák megoldása a világszervezetekre és nemzeti kormányokra vár, ugyanakkor a megoldásban szerepe van az egyszerű földlakónak is, fontosnak tartom figyelmeztetni arra, hogy a kormányzatok és a legilletékesebb szervezetek a sokmilliárdnyi emberiség ilyen szerepével és felelősségével alig vagy egyáltalán nem foglalkoznak. Pedig, szerintem, nem elhanyagolható az a környezetromboló hatás sem, amelyet a milliós nagyságrendű magángépkocsi-park főleg fényűző használata fejt ki. Bolygónk fosszilis energia-készlete nem kimeríthetetlen, vele mégsem bánik takarékosan az emberiség, sőt, az egyre növekvő számú lakosság egyre fényűzőbben él, nem kímélve saját természetes környezetét sem. Pedig 1 kg. benzin fajlagos égéshője átlag 46 MJ, amivel 1 köbméter levegő energiatartalma kb. 40000 fokkal, 1 kg vízé kb. 10000 fokkal növelhető, s ez senkik nem zavar, sőt, egyedül az így kibocsátott üvegház-hatású gázok hatására irányítva a figyelmet azt sugalmazza, hogy ezek a gázok nem is a fosszilis energia elégetéséből, hanem talán valamilyen transzcendens forrásból származik. Ideje lenne abbahagyni ezt az öngyilkos gondolkodásmódot, végre felébredni és felkiáltani: emberek addig nyújtózkodjatok, amíg a “takarótók” ér! Egy bolygónk és egy életünk van!
Petik János says:
Tisztelt szerkesztő!
Iménti bejegyzésemet törölték. Ez kellemetlen frusztráció, amit a jövőben szeretnék elkerülni. Azért tettem meg beírásomat, mert én is érdekelt vagyok természetes környezetünk megóvásában, s úgy véltem, hogy beírásommal, ha talán jelentéktelen mértékben, de mégis segítem megóvásának ügyét. Kérem ezért tudatni velem beírásom törlésének okát. Az, hogy esetleg korábban már megírtam az abban kifejtett gondolatomat, szerintem nem lehet elég ok a törlésre.