„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Kovács Eleonóra írása a #moszkvater.com számára
„A középkori európai egyetemek átvették a canicula kifejezést a tanítási szünetekre. Az orosz nyelvbe a 17–18. század folyamán került át a lengyel ’kanikuła’ szóból. A Nagy Péter cár által elindított nyugatiasodási hullámmal, az európai mintájú oktatási intézmények alapításával szivárgott be, és vált hivatalosssá a kifejezés”
Fotó:EUROPRESS/Roman PILIPEY/AFP
Ott is létezik a каникулы (kanyikuli) szó, amely iskolai szünetet, vakációt jelent, tehát nem a hőséget. De honnan is ered a ’kánikula’ szó? A szó megegyezik a magyar ’kánikula’ latin eredetével, de míg nálunk a hőséget, az oroszban – és több szláv nyelvben – a pihenőidőt jelöli. A kifejezés a kutyákhoz kapcsolódik. Az ókori Rómában a latin ’canicula’ szó jelentése magyarul ’kiskutya’, ’kutyus’, a ’canis’ (kutya) kicsinyítőképzős alakja. Az ókori római csillagászat Szíriusznak – a jelentése bizonytalan, nem tisztázott – nevezte a Nagy Kutya csillagkép (Canis Maior) legfényesebb csillagát. A Szíriusz minden évben a nyár közepén – július végén – tűnt fel az égen. Mivel ez az időszak egybeesett a legelviselhetetlenebb nyári forrósággal, a rómaiak azt hitték, hogy a Kutyacsillag – Szíriusz, melynek magyar népi neve a ’Sánta Kata’, illetve ’Sánta lány’ – sugározza a plusz hőt a Földre.
„Ezt a forró időszakot ’dies caniculares’-nek, magyarul kutyás napoknak nevezték. A kényszerű pihenőidő így összekapcsolódott a csillag nevével. Mi mai szóhasználattal kánikulának nevezzük”
Hogy már az ókorban is volt forróság, az biztos, de hogyan próbáltak túllendülni a melegen? A hatalmas hőségben Rómában teljesen leállt az élet. A szenátus nem ülésezett, a bíróságok bezártak, és a diákok is mentesültek a tanulás alól, hogy túléljék a forróságot. Szüneteltették tehát a munkát és a tanulást-tanítást. Hogy a társadalmi hierarchia alján élők pihentek-e a forróságban, nem lehet tudni.
„A középkori európai egyetemek átvették a canicula kifejezést a tanítási szünetekre. Az orosz nyelvbe a 17–18. század folyamán került át a lengyel ’kanikuła’ szóból. A Nagy Péter cár által elindított nyugatiasodási hullámmal, az európai mintájú oktatási intézmények alapításával szivárgott be, és vált hivatalosssá a kifejezés”
Eleinte a ’каникулы’ a július 1. és augusztus 15. közötti legforróbb időszakot, valamint az oktatási intézmények ekkori „henyélő, szabad idejét” jelölte. Kezdetben kizárólag professzorok, diákok és tisztviselők használták. A többi szünet neve más volt. A téli (karácsonyi) vagy a tavaszi pihenőidőre a diákok és a hivatalok a latin eredetű вакации szót használták, ebből származik a magyar vakáció és a mai orosz вакансия, azaz üresedés szó is.
A cári Oroszország népiskoláiban a szüneteket nem a naptár, hanem a mezőgazdasági munkák határozták meg. A gyerekek gyakran októbertől májusig jártak csak iskolába, a tavaszi-nyári vetési és betakarítási időszakban pedig akár 6-7 hónapig is szünetelt az oktatás.
„A szóhasználat végül az 1917-es bolsevik forradalom után nyerte el mai formáját”
A szovjet oktatási rendszer egységesítése során a вакации kifejezést elavultnak és polgárinak bélyegezték, így végleg törölték a szótárakból. Helyette a каникулы szót tették meg a tanév összes időszakos szünetének – őszi, téli, tavaszi és nyári – hivatalos, állami megnevezésévé, függetlenül attól, hogy az adott évszakban látható-e a Kutyacsillag az égen. Az orosz nyelvben a szó kizárólag többes számban használatos (каникулы). Ez a nyelvtanban az úgynevezett pluralia tantum (- sak többes számú szavak – csoportja, és azért alakult így, mert az orosz nyelvben az időintervallumokat, ünnepeket vagy visszatérő időszakokat hagyományosan többes számú alak jelöli. Pontosan úgy, mint a сутки (nap, 24 óra) vagy a святки (karácsonyi ünnepkör) szavak esetében.
„Bár a magyar kánikula megmaradt az időjárás leírásánál, az oroszoknál a jelentés teljesen elszakadt a melegtől. Ma már létezik náluk зимние каникулы (téli szünet) és весенние каникулы (tavaszi szünet) is, amikor a kutyamelegnek nyoma sincs”
A Föld hivatalosan legmelegebb pontja a Kaliforniai Death Valley (Halál-völgy) területén található Furnace Creek, ahol 1913. július 10-én 56,7 °C-ot mértek. A folyamatosan lakott nagyvárosok közül pedig Kuvaitváros (Kuvait) a legforróbb, ahol nyaranta a hőmérséklet rendszeresen eléri vagy meghaladja az 50–54 °C-ot. Magyarországon a legmagasabb valaha mért hőmérséklet 42,0 °C volt, amelyet nemrég, 2026. június 30-án regisztráltak Szécsényben.
„Mire vágyik az ember ebben a forróságban? Természetesen fagylaltra, hideg sörre, jeges üdítőkre, hidegre. A leghidegebb nagyváros Oroszországban van, mégpedig a Szibériában található Jakutszk viseli a címet”
Jakutföldön, a Szaha Köztársaság fővárosában a házak cölöpökre épültek a fagyott talaj, a permafroszt miatt. Télen a hőmérséklet -40 -50 fok alatt van. A városban mértek már -64,4 °C-ot is,1891-ben). A környező völgyekben a fagy a -70 °C-ot is megközelítheti. Egy átlagos télen januárban a mindennapos átlaghőmérséklet -40 °C és -42 °C körül mozog. November 10. és március 14. között a hőmérséklet soha nem emelkedik fagypont fölé, ez majdnem az év felét jelenti. A brutális hidegben a levegő páratartalma és az autók, gyárak kibocsátása azonnal megfagy, így egy sűrű, fojtogató jégköd telepszik a városra, ami a látótávolságot néhány méterre csökkenti. De még egy dolog miatt rekorder a város. Az extrém időjárást mutatja, hogy Jakutszk klímája nemcsak a fagy, hanem a világ legnagyobb hőmérséklet-ingadozása miatt is teljesen egyedülálló. A városban az extrém szubarktikus éghajlat uralkodik. A nyarak kifejezetten melegek, gyakran forróak. Júliusban az átlaghőmérséklet +20 °C körüli, de a nappali csúcs rendszeresen +30 °C fölé emelkedik. Az eddigi legmelegebb mért érték +38,4 °C volt. A téli abszolút minimum (-64,4 °C) és a nyári abszolút maximum (+38,4 °C) közötti különbség közel 103 Celsius-fok. Ezzel a régió tartja a Föld legnagyobb szezonális hőmérséklet-ingadozásának rekordját, ez világrekord különbség.
„Ojmjakon, a leghidegebb falu is Szibériában, Jakutföldön van, itt mérték a leghidegebbet, -71, 2 °C fokot, de ez csak valószínűsített érték. A hivatalos legalacsonyabb hőmérsékleti rekord -67,7 °C, melyet 1933. februárjában regisztráltak”
Az Ingyigirja folyó mentén található település mindössze néhány száz, körülbelül 500 fő lakost foglal magába. A település neve nem jelzi, hogy milyen zord az időjárás: „Ahol a víz nem fagy be”. Ez a helységben található meleg vizű forrásra utal. A sarkkörhöz való közelsége miatt a nappalok hossza igen változó. Decemberben 3 órát, míg júniusban 21 órát süt a nap. A hótakaróval borított napok száma körülbelül 214 nap. Ugyanúgy szubarktikus az éghajlat, mint Jakutszkban.
Kedves Olvasók, eddig izzadtak vagy vacogtak a cikk olvasása közben. De vajon Önök mit preferálnak? Az idén hosszúra nyúlt forróságot, vagy az embert próbáló hideget? Ezekben a pillanatokban biztosan az extrém hideget! De mi lesz télen?
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater