//Szerbia a vakcina nagyhatalom
„Azért el kell mondani, hogy Aleksandar Vučić államfő az oltási szkepticizmust fordította az előnyére” #moszkvater

Szerbia a vakcina nagyhatalom

MEGOSZTÁS

Régen volt már, ha volt ilyen egyáltalán, hogy a fél világ példaként emlegesse Szerbiát. Pedig ez most így van. Déli szomszédunk a lakosság arányában az első helyen áll Európában a beadott vakcinák tekintetében, és már arra is futja erejéből, hogy imázsa javítására és befolyása növelésére is felhasználja a beszerzett oltóanyagot. Erre már csak azért is lehetősége van, mert az oltási kedv otthon azért nem túlságosan magas.

„Azért el kell mondani, hogy Aleksandar Vučić államfő az oltási szkepticizmust fordította az előnyére” #moszkvater
„Azért el kell mondani, hogy Aleksandar Vučić államfő az oltási szkepticizmust fordította az előnyére”
Fotó:EUROPRESS/Serbian Presidency/Handout/ANADOLU AGENCY

Egyelőre leállította a külföldiek beoltását Szerbia, és inkább saját polgárainak a beoltottsági arányát igyekszik növelni. Eddig ugyanis körülbelül a lakosság 30 százaléka kapott vakcinát. Ez azt jelenti, hogy mintegy három millió embert oltottak be egyszer, úgy egymilliót pedig már kétszer. Ez a lakosság arányában a legjobb eredmény Európában. A várakozások szerint

„amennyiben ilyen arányban halad az oltakozás, akkor április végéig beoltják a nagykorú lakosság 40 százalékát, júliusra pedig visszatérhet az élet a normális kerékvágásba”

Persze csak akkor, ha a jelenleginél nagyobb lesz az oltási kedv. Szerbia ugyanis a világon az egyetlen ország, ahol a vakcina kínálat felülmúlja a keresletet. A regisztráltak oltásával ugyanis lassan végeznek. Szerbia felnőtt lakossága körülbelül 5,5 millió fő, és az adatokból úgy tűnik, hogy mindössze nagyjából a negyedük regisztrált elektronikusan az oltásra.

A nyugat-balkáni országban jelenleg négyféle oltóanyag érhető el. Az orosz Szputnyik V mellett a kínai Sinopharm, a brit-svéd AstraZeneca, valamint a német-amerikai Pfizer/BioNTech vakcinája. Az ország 15 millió vakcinát, tehát a teljes lakosság kétszeri beoltására elegendő mennyiséget szerzett be, illetve foglalt le.

„Szerbia még azt is megtehette, hogy mintegy 25 ezer külföldit is beoltson”

Ez a hivatalos indoklás szerint azért vált lehetővé, mert mintegy 25 ezer adag oltóanyag felhasználási ideje járt le március végén, és Belgrád nem akarta, hogy a vakcinák kárba vesszenek.

Ez azonban nem csupán a szolidaritás szép megnyilvánulása. E segítségnek politikai háttere is van. Szerbia korábban Bosznia-Hercegovinának, Észak-Macedóniának és Montenegrónak is ajándékozott oltóanyagot, amivel Belgrád még inkább megerősítette a helyzetét a térségben.

„Azért el kell mondani, hogy Aleksandar Vučić államfő az oltási szkepticizmust fordította az előnyére”

A hatalom a járvány kezelésében ugyanis ellentmondásosan szerepel. Amikor még nem volt vakcina, maga is táplálta az oltásellenességet, most pedig a vészesen alacsony oltási hajlandóságot az ellenzékre próbálja ráverni. Meglehetősen hektikusan kezelték a járványügyi korlátozásokat is. Vučić végig a szigorú zárás és nyitás, a gazdaság működtetése között egyensúlyozott, vegyes sikerrel. A 7 milliós országban valamivel több mint 3 ezer a napi fertőzöttek napi növekedése, legutóbb egy nap 38-an haltak meg, a járvány kezdete óta pedig közel 6 ezren. A korábbi hibákat most az oltás felpörgetésével próbálja elfeledtetni. Eddig sikeresen.

„Ebben fontos szerepet játszik Belgrád Kínához és Oroszországhoz fűződő jó viszonya. A vakcinák tekintetében főképp az első volt a döntő”

De el kell ismerni azt is, hogy Szerbia a világ minden tájáról kap és vesz oltóanyagot. Ez egyértelmű siker, és eddig feledteti az egész járványkezelés kudarcait. Ugye, milyen ismerős történet?

Ráadásul Szerbia nemcsak több millió vakcinát vett Kínától, de októbertől maga is gyártja a Sinopharm oltóanyagát. Emellett a tervek szerint májusban megkezdődhet az egyébként Szerbiába is egyelőre csak csordogáló orosz Szputnyik V gyártása is. Ezzel Szerbia kezdheti meg elsőként Európában mind a Szputnyik V, mind a Sinopharm vakcinájának gyártását. Ennek politikai üzenete is van, ez ugyanis fontos adalék ahhoz a dilemmához, hogy Belgrád Kelet vagy Nyugat felé orientálódjon-e.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.