Az oroszok leginkább a hadseregben és az egyházban, míg a legkevésbé a szakszervezetekben és az ellenzékben bíznak

A hadsereg és az ortodox egyház hagyományosan nagy tekintélynek örvend az oroszok körében. Így van ez most is, míg a szakszervezetekkel és az ellenzékkel szemben bizalmatlan a többség. Ez derül ki az állami közvélemény-kutató intézet, a VCIOM legújabb felméréséből. De a szociológusok azt is érzékelték, hogy csökkent az állami és társadalmi intézmények többségének támogatottsága. Különösen megnövekedett a bizalmatlanság a parlament két házával szemben.

S akkor nézzük a számokat! A fegyveres erők támogatottsága kiemelkedően magas, 85,5, míg az Orosz Ortodox Egyházé 69,5 százalékos. A dobogó harmadik fokán törvénynek érvényt szerző igazságügyi szervek állnak 55,9 százalékkal. Mindez igazolja, hogy az oroszok számára mennyire fontos a rend, a biztonság, a nemzeti szuverenitás és a hit. Szkeptikusan viszonyul ugyanakkor a többség az ellenzékhez, amelynek tevékenységét 31,7 százalék támogatja, míg több mint 40 százalék kategorikusan elutasítja.

Érezhetően csökkent az állami és társadalmi intézmények elfogadottsága. Míg a tömegkommmunikációban részt vevők munkáját tavaly még a megkérdezettek 63,8, addig most csak 55,4 százalék támogatta. A politikai pártokkal csupán 38,7 százalék elégedett, míg 33,2 százalék elutasítóan vélekedik róluk. A legkisebb tekintélynek a szakszervezetek örvendenek, hiszen tevékenységüket mindössze 31,7 százalék támogatja, míg 36,5 elutasítja. A leginkább a parlament két házának a támogatottsága csökkent. Míg egy éve a duma valamint a föderációs tanács tevékenységét 48,2 illetve 55,5 százalék támogatta, addig most ez a mutató mindössze 35,9 valamint 41,5 százalékos.

A szociológusok szerint ez egyértelműen a népszerűtlen reformok, mindenek előtt a nyugdíjkorhatár felemelésének a következménye. Mint megjegyzik, az esés a nyári hónapokra tehető, míg azóta stabilizálódott a helyzet.

„A hadsereg népszerűség egyértelműen 2014 után, a Krím visszatérésével kezdett el meredeken emelkedni”

Míg ugyanis 2013-ban a fegyveres erők támogatottsága 58,4 százalékos volt, addig 2014-ben már 76,7. A pravoszláv egyház melletti kiállást pedig az ukrán ortodoxok leválása és az ebből fakadó viták erősítik látványosan.

Eközben egy másik, az MTI által ismertetett felmérés szerint változni látszik az a hozzáállás, miszerint a problémákért a társadalom többsége a kormányt tette felelőssé, míg a pozitív dolgokat az elnök javára írta. A legnagyobb független közvélemény-kutató intézet, a Jurij Levada Független Elemzőközpont felmérésének eredményeiből az derül ki, hogy az oroszok több mint 80 százaléka szerint Vlagyimir Putyin elnök a felelős az ország problémáiért. A megkérdezettek 83 százaléka látja úgy, hogy Putyin általában felelős a problémákért, míg 61 százalék szerint „teljes mértékben felelős” azokért.

Mindez azt jelzi, hogy egyre többen tekintenek Putyinra úgy, mint aki közvetlenül felelős az oroszországi állapotok egészéért. A válaszadók mindössze 16 százaléka nem tartja felelősnek Putyint az ország gondjaiért, ők ugyanis úgy gondolják, hogy „az elnök mindent jól csinált”. A Levada-központ adatai szerint – ha most lennének az elnökválasztások – a felmérés résztvevőinek 56 százaléka szavazna Putyinra, ez 10 százalékponttal kevesebb, mint tavaly. Az elnök támogatottságának a csökkenése is szoros összefüggésben van a nyugdíjkorhatár emelésével.  A nyugdíjkorhatár nők esetében 55-ről 60 évre, férfiak esetében 60-ról 65 évre nőtt, miközben az orosz statisztikai hivatal adatai szerint a férfiak várható élettartama 66, a nőké pedig 77 év.