„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Szaakasvili visszatér Grúziába?

2018. nov. 05.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Grigol Vasadze győzelme megnyithatja az utat a volt grúz elnök visszatérése előtt. A hatalom korán örült, amikor az általa megrendelt közvélemény-kutatásnak hitt, s gratulált támogatottja, a francia-grúz Szalome Zurabisvili első körös győzelméhez a grúz elnökválasztáson: Az ellenzék felmérése ugyanis Grigol Vasadze sikerét jelezte, míg egy harmadik exit poll fej-fej melletti eredményt prognosztizált a két legerősebb jelölt versenyében. Közben az előzetes hivatalos eredmények alapján már biztos, hogy második fordulóra kerül sor a 38,63 százalékot szerző Zurabisvili és a 37,73 százalékkal végző Vasadze között.

Grigol Vasadze sajtótájékoztatója a grúziai parlamenti választást követő hajnalon Tbilisziben 2018. október 29-én #moszkvater

Grigol Vasadze sajtótájékoztatója a grúziai parlamenti választást követő hajnalon Tbilisziben 2018. október 29-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Grigoriy Sokolov / Sputnik

A hatalom által támogatott „független” Zurabisvili vártnál gyengébb eredménye és a Mihail Szaakasvili pártját képviselő Vasadze jó szereplése jelzi, hogy választók csalódtak a kormányzó erőben, s kezdik elfelejteni a Szaakasvili éra bűneit. Így az elnökválasztás legkésőbb december 2-ig lebonyolítandó második fordulójának igazi tétje, hogy a volt elnök pártja visszatér-e a hatalomba. „Misa embere”, Vasadze sikere esetén a 2020-as parlamenti választásokon ugyanis ez sem elképzelhetetlen, mint ahogy az sem, hogy valósággá válik a hatalom rémálma, s maga Szaakasvili is felbukkan Grúziában.

Egy biztos, az igazi verseny grúz hatalom és a legnagyobb ellenzéki erő között még csak most kezdődik. Az első forduló után azonnal meg is kezdődött a számolgatás. A 11 százalékkal harmadik helyen végző ellenzéki jelölt David Bakradze ugyanis azonnal bejelentette, hogy a második fordulóban Vasadzét támogatja. Így a primitív választási matematika alapján az ellenzék jelöltje már 48 százalékra számíthat. Ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen Zurabisvili is számíthat az elbukott jelöltek támogatóinak a voksaira, s alighanem neki kedvezne inkább a magas részvételi arány is. Ez utóbbira persze nem sok esély van, hiszen a választási hajlandóság az első fordulóban is csak gyenge 47 százalékos volt.

Bizonyos következtetések azonban már most levonható. Mindenek előtt az, hogy Zurabisvili támogatása nem volt jó húzás a hatalom részéről. A Franciaországban született dáma ugyanis egész grúziai politikai pályafutása alatt a bizonytalanságot sugározta. Még Szaakasvili ültette őt anno a nagyköveti székből a külügyminiszteribe, majd az elnökkel összebalhézva egy még közepes támogatottsággal sem bíró ellenzéki pártot alapított. A grúz nyelvet gyengén beszéli, amiről a grúzok nagy részének megvan a véleménye. Az sem nagyon tetszett sokaknak, hogy ezzel Moszkva érveit erősítve 2008-as grúz-orosz háborúért Szaakasvilit hibáztatta. Mások azt róják fel neki, hogy nem tud oroszul, s ezt még büszkén hirdet is, amikor az orosz csapatok távozását követeli. Komoly támadási felület vele szemben az is, hogy kiáll a „füvezés” engedélyezése mellett, s egyházi körökben el is nevezték „marihuána királynőnek”. Egy szó, mint száz, zavaros nézetei nem erősítik Zurabisvili népszerűségét.

Zurabisvili sikertelen szereplésében azért bőven benne van a nála azért népszerűbb, ám ígéreteit finoman szólva sem teljesítő kormányzó erő is. A Grúz álom ugyanis hatalmas támogatással jutott 2012-ben hatalomra, ezt a népszerűségét azonban szép lassan elkoptatta. Ígéreteinek teljesítése – a szociális helyzet javítása, az infláció letörése, a közbiztonság javítása – helyett azonban egyszerűbb utat választva inkább Szaakasvili csapatának visszatérésével riogatott. Így aztán nem meglepő, hogy hallatszanak már olyan hangok is, miszerint Misa idején jobb volt.

Ezért aztán Vasadze győzelme esetén a riogatás könnyen valósággá válhat, s visszatérhet a grúz politikába, a kiátkozott Szaakasvili. Egyelőre azonban a volt elnök ellen hatalommal visszaélés miatt távollétében büntetőeljárás folyik, ráadásul újabb botrány is kibontakozóban van vele kapcsolatban. Feltehetően a kampány részeként ugyanis a napokban látott napvilágot egy hangfelvétel, amelyen egy Szaakasviliként azonosítható férfi arról beszélget egy volt kágébéssel, hogy le kellene lőni a hatalmi párt mögött álló Bidzina Ivanisvilit.

A második kör végkimenetelét megjósolni a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz. Elemzők szerint a leginkább az dönthet, hogy a választók Szaakasvili és csapata visszatérésétől vagy Zurabisvili kiszámíthatatlanságától félnek inkább. Amennyiben Vasadze fut be, akkor bonyolulttá válhat a belpolitikai helyzet, s a társbérlet még akkor is konfliktusok sorához, végső esetben akár a parlamenti választások előrehozásához is vezethet, hogy a legutóbbi alkotmánymódosítás alaposan meggyengítette az elnök jogköreit. Valamivel könnyebb helyzetben lesz a hatalom Zurabisvili győzelme esetén. Ám mint azt szakértők megjegyzik, csak akkor, ha teljesíti a „francia dáma” feltételeit. Ellenkező esetben Ivanisvili is könnyen úgy járhat vele, mint annak idején Szaakasvili.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK