//Romániához közeledhet Moldova
Maia Snadu magabiztosan, 15 százalékos különbséggel nyerte a moldovai elnökválasztás második fordulóját 2020. november 15-én #moszkvater

Romániához közeledhet Moldova

MEGOSZTÁS

Magabiztos, 15 százalékos különbséggel verte a moldovai elnökválasztás második fordulójában az inkább Oroszországhoz húzó jelenlegi államfőt a román állampolgársággal is rendelkező, geopolitikai értelemben klasszikusan nyugatos Maia Sandu. Megnyithatja-e ez a győzelem az utat Moldova és Románia egyesülése felé?

Maia Snadu magabiztosan, 15 százalékos különbséggel nyerte a moldovai elnökválasztás második fordulóját 2020. november 15-én #moszkvater
Maia Snadu magabiztosan, 15 százalékos különbséggel nyerte a moldovai elnökválasztás második fordulóját 2020. november 15-én
Fotó:EUROPRESS/Miroslav Rotar/Sputnik

Visszavágott Maia Sandu a négy évvel ezelőtti vereségért a regnáló államfő Igor Dodonnak. A Cselekvés és szolidaritás nevű párt jelöltjeként induló nyugatos politikus 57,63 százalékot szerzett, míg formálisan független szocialista ellenfele 42,37-et.

„A retorikájában Oroszországgal szimpatizáló, a nagy erőközpontoktól egyenlő távolságot tartó Dodonnal szemben Sandu sikere Moszkva újabb veresége a posztszovjet térségben, hiszen az egyértelműen oroszellenes politikus közelítheti Moldovát Romániához és felgyorsíthatja az euroatlanti integrációt. De ami még ennél is kínosabb lehet a Kreml számára, újabb frontot nyit számára a szakadár Dnyeszteren túli Köztársaságban”

Sandu 1972-ben született, apja állatorvos, anyja tanítónő volt. Közgazdászként szerzett diplomát, majd a nemzetközi kapcsolatokat tanulmányozta. A gazdasági minisztériumban kezdett el dolgozni 1994-ben, ahol két év múlva már a nemzetközi szervezetekkel a kapcsolatot tartó osztály konzultánsa. Ezután a Harvardon tanult 2010-ben és a Világbank igazgatójának tanácsadója lett. Két év múlva tért vissza Chisinauba, ahol az oktatási miniszteri posztot ajánlották fel neki a liberális demokraták alakította kormányban. Minisztersége három éve alatt levezényelte az oktatási reformot, amelynek részeként az orosz nyelv fakultatívvá vált. Ennek ellenére a kampányban az ukrán tévés Dmitrij Gordonnak adott interjújában visszautasította, hogy figyelmen kívül hagyná a 25 százaléknyi oroszajkú jogait.

„Árulkodó ugyanakkor, hogy a román állampolgársággal is rendelkező Sandu minisztersége idején a moldáv nyelv elnevezését az alkotmányban román nyelvre akarták megváltoztatni”

Moldova új államfője elkötelezett híve az európai integrációnak, és elmondása szerint mindennél fontosabbnak tartja az emberi jogok érvényesítését. Kampányát a korrupció elleni harcra építette fel, elismerve, hogy korábban több nyugatos erő is éppen a korruptságával diszkreditálta az európai irányt.

Sandu 2015-ben alapította meg Lépj együtt Maia Sanduval néven a saját pártját, amelyet később Cselekvés és szolidaritásra kereszteltek át. E párt jelöltjeként indult 2016-ban az első közvetlen elnökválasztáson, ám a második fordulóban alulmaradt Dodonnal szemben. Tavaly ugyanakkor orosz-amerikai-európai megállapodás eredményeként már az elnök pártjával együtt kormányozva lett fél évre miniszterelnök.

„A kampányban hazug és korrupt politikusnak állította be ellenfelét, aki az országból tavaly elmenekült, hosszú időn át mindenható oligarcha, Vladimir Plachotniuc támogatásával lett elnök”

Sandu tévesen azt állította, hogy az elmúlt négy évben Moldova elszigetelődött, mert Dodon túlságosan Oroszország irányába vitte az országot. Az elnök valóban sokszor találkozott az orosz vezetőkkel, miközben Kijevbe és Bukarestbe egyszer sem látogatott el, ám inkább nevezhető a Romániával egyesülés ellenfelének. Az európai integrációt nem ellenzi, ám jó gazdasági kapcsolatokat építene a posztszovjet integrációkkal is.

„Sandu ezzel szemben geopolitikai értelemben egyértelműen Romániát és Ukrajnát nevezi Moldova partnereinek”

Ahogy azonban Dodon nem ment el Bukarestbe, úgy miniszterelnöksége idején Sandu sem jutott el Moszkvába. Annak ellenére, hogy Moldova ezer szállal kötődik Oroszországhoz. Nemcsak az ott dolgozó vendégmunkások révén, de a Dnyeszteren túli Köztársaság révén is. Itt sokan kaptak orosz állampolgárságot és orosz békefenntartók vannak máig a területen. Sandu célja ezek kivonásának elérése, és erről kész lenne tárgyalni Vlagyimir Putyinnal is. A befagyott konfliktus lezárására bátorítást adhat nyugati támogatói számára Karabah példája is.

„Céljai elérése érdekében Sandu mindent meg fog tenni azért, hogy előrehozott választásokra kerüljön sor, és a kormányt is a nyugatos pártok alkossák”

Sandu nincs férjnél, egy kétszobás 74 négyzetméteres lakásban él Chisinauban és nem is akar onnan a rezidenciára átköltözni.

Összességében elmondható, hogy Sandu 15 százalékos különbségű sikere elég meggyőző. Mutatja egyrészt Dodon gyengeségét, másrészt figyelmeztető Moszkva számára. Míg ugyanis a geopolitikai játszma nyugati oldala hosszú évek során felépítette Sandut, addig az orosz fél éveket vesztegetett el olyan vezető támogatására, aki folyamatos pálfordulásaival nem igazán népszerű a társadalomban. Ráadásul úgynevezett oroszpártisága is sok szempontból megkérdőjelezhető. Hogy csak egy példát említsünk, lényegében semmit nem tett az orosz nyelv kiszorítása ellen.

„De Moszkvának már a Dnyeszteren túlra kell figyelnie, hiszen lassan ott is elveszíti a vonzerejét”

Útlevélen és némi pénzügyi támogatáson kívül ugyanis nem sokat tett pozícióinak megtartásáért. Már a békefenntartást is helyi erőkkel végzik. Közben egyre többeknek van román útlevele, a fiatalok Bukarestben tanulnak, amely számukra érthetőbb és nem utolsó sorban közelebb van, mint Moszkva.

„Moldova nem elnöki rendszer, ám ha unionista irányultságú kormányt is sikerül hatalomra juttatni, akkor felerősödik a közeledés Romániához, amely nemcsak derusszifikációval, hanem akár Moldova lenyelésével is végződhet”

Ebben sokat segíthet, hogy Románia mögött áll az Egyesült Államok. Ez pedig az Oroszország számára kritikus 2024-es év felé kiélezheti a helyzetet Chisinau, Bukarest és Moszkva között. De ez már nem érdeke az Európai Uniónak sem. Érdekes évek elé nézünk tehát Moldovában is, ám Románia aktivizálódása mellett az is benne van a pakliban, hogy a szabad piac erőltetésével a szociálisan érzéketlen nyugatos hatalom elveszti a támogatottságát és újra helyzetbe hozza az egyelőre még a parlamentben többséggel bíró másik oldalt.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.