//Román gázzal függetlenedne Moldova
„Szó van arról is, hogy két éven belül a moldovai és a román villamosenergia-hálózatot is sikerül összekötni” #moszkvater

Román gázzal függetlenedne Moldova

MEGOSZTÁS

Katonai parádéval és az Oroszországtól távolodás demonstrálásával ünnepli ma függetlenségének 30. évfordulóját Moldova. Úgy tűnik, Európa egyik legszegényebb országának új vezetői nem értik, hogy az még nem jelenti a függetlenséget – legfeljebb az egyik függőség felcserélését egy másikkal –, elfordul Oroszországtól, és a Nyugat karjaiba dobja magát. Ehhez sok egyéb dolog, mindenek előtt gazdasági erő szükségeltetik. Jól mutatja ezt Moldova újdonsült barátja, a szomszédos Ukrajna példája.

„Szó van arról is, hogy két éven belül a moldovai és a román villamosenergia-hálózatot is sikerül összekötni” #moszkvater
„Szó van arról is, hogy két éven belül a moldovai és a román villamosenergia-hálózatot is sikerül összekötni”
Fotó:EUROPRESS/Daniel MIHAILESCU/AFP

Szánalmas látványosságnak nevezte a függetlenség évfordulóján, augusztus 27-én sorra kerülő katonai parádét a napokban bejegyzett új moldovai párt, az Ai noștri (Mieink) elnöke Mihail Ahremcev. A jelenlegi államfőt, Maia Sandut érezhetően nem kedvelő, évekig a szocialista párt sorait erősítő újságíró, politológus találóan jegyezte meg, hogy

„Chisinau főutcáján a levetett amerikai haditechnika parádézik, a tribünön pedig elnökként az a Maia Sandu fogadja a felvonulást, aki Románia állampolgára, és sikeres történelmi személyiségnek tartja az egykori fasiszta diktátort, Ion Antonescut”

Mellette ott állnak majd az új elit tagjai, akik nem igazán tartják a sajátjuknak Moldovát, hiszen nekik is ott lapul a zsebükben a román útlevél. S mindezt a cirkuszt – teszi hozzá Ahremcev – nagy elégedettséggel figyelik majd a tribünről Moldova új barátai, a belpolitikát egy ideje már kézi vezérléssel irányító amerikai nagykövet, valamint vendégként a román, a lengyel és az ukrán elnökök.

A többek között orosz nyelv megőrzéséért harcoló ellenzéki politikus vitriolos szavait természetesen a helyükön kell kezelni, azonban az elmúlt hónapok történései, és Sandu nyilatkozatai fényében azért érdemes rájuk odafigyelni. A moldovai elnök alig két hete ígérte például meg a Chisinauban tárgyaló Dmitrij Kozaknak, hogy a szakadár Dnyeszteren Túli Köztársaság kérdésében nem tesz egyoldalú lépéseket, moldáv kérésre szeptember 1-től nem engedik be Ukrajnába tiraszpoli jelzéssel a személykocsikat. S ez minden bizonnyal csak a kezdet, a transznisztriai helyzet „rendezésében”.

„De az is feltűnő, hogy Sandu a külpolitikai irányváltás jegyében most csatlakozik minden oroszellenes platformhoz. Így például most a lengyel projektbe, a Három Tenger Kezdeményezésbe jelentkezett be”

Hasonló terveket fontolgat Moldova mellett Ukrajna és Grúzia is. Elképzelésük szerint ez az együttműködés segíthetné közelebb hozni ezeket az országokat az Európai Unióhoz. Chisinau az európai törekvés jegyében ezen kívül szorosabbra fonná a kapcsolatokat Varsóval is. Erről Sandu már az ünnepségekre érkezett Andrzej Duda lengyel államfővel folytatott tárgyalásai után beszélt.  Egyértelmű, hogy Maia Sandu vezetésével Moldova csatlakozni kíván az oroszellenes övezethez, és formálódik egy 2+2-es regionális együttműködés, amelyben az egyik részről ott van a két uniós tag, Románia és Lengyelország, míg a másikon Moldova és Ukrajna.

„Ennek az együttműködésnek a következő lépése lenne, hogy Moldova az orosz gázt románnal váltsa ki”

Erről szintén a függetlenségi évforduló előtt beszélt a moldovai elnök. Maia Sandu biztosra vette, hogy az elkövetkező évtizedben országa függetlenedik az orosz gáztól. Mint hozzátette, alternatív források kialakításán dolgoznak, ám homályosan hozzátette, majd csak 5-6 év múlva kaphatnak gázt Romániától.

Ez így azonban nem igaz, hiszen Moldova már most is több mint egymillió köbméter földgázt vásárol Romániától a Iasi és Ungheni között uniós támogatással, és ezt kiegészítve román pénzből épült, tavaly átadott  42 kilométeres gázvezetéken. Ennek a kapacitása azonban egyelőre szűk. Közben már folynak a tárgyalások Bukaresttel, hogy az infrastruktúra bővítésével már jövőre bővíthessék az európai irányból érkező moldovai importot. A román vezetők több ízben hangsúlyozták, hogy enyhíteni akarják Moldova Oroszországgal szembeni energetikai kiszolgáltatottságát, román-moldovai gázvezeték maximális áteresztő kapacitása elérheti az évi másfél milliárd köbmétert, így akár Moldova teljes földgáz-szükségletét fedezheti román importból.

„Szó van arról is, hogy két éven belül a moldovai és a román villamosenergia-hálózatot is sikerül összekötni”

De Moldova, ha nagyon akarná, akkor az ukrán vezetékrendszeren át is biztosíthatná a szükségleteit. De ezt nem használja, mint ahogy a romániai vezeték kapacitását sem használja ki. Mégpedig azért, mert az orosz gázt sokkal olcsóbban kapja. Az idei évre átlagosan 200 dolláros áron. Ez olcsóbb minden más alternatívánál. Így Chisinau jelenleg 40 százalékkal olcsóbban kapja a gázt a Gazpromtól, mint például Ukrajna azt a reverz útvonalon beszerzi, de a román piacon is 265 dolláros az ár. A Gazprommal kötött szerződés azonban lejár, és az ár drágulására számítva Chisinau most igyekszik vásárolni orosz gázból. S mivel nincs ahol tárolja, ehhez Ukrajnában és Romániában is lekötött tároló kapacitásokat.

„De a romániai beszerzést nemcsak az ár, hanem az ottani kitermelés csökkenése is akadályozza. Bukarest ezért idén eddig 1,2 milliárd köbméterre növelve megnégyszerezte az orosz beszerzést is”

A megoldást a fekete-tengeri Neptun lelőhely jogának megszerzése jelentheti, ebből ugyanis a projekt körül évek óta húzódó belpolitikai csaták miatt az ExxonMobil kiszáll. A jelen állás szerint az állami Romgaz október 15-ig megveszi az ExxonMobil részesedésének 50 százalékát, a parlament pedig változtat a szabályozáson. Ebben az esetben az OMV Petrom előrejelzése szerint jövőre megszülethetik a beruházásról a végső döntés, és így 2025-2026-ban megkezdődhet a kitermelés. Ezért beszélt Sandu arról, hogy 5-6 éven belül függetlenedhet Moldova az orosz gáztól. Feltéve persze, ha az alternatíva nem lesz jóval drágább. Mert ugye, a függetlenségnek ára van!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.