„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A Barátság kőolajvezeték működésének esetleges ellehetetlenítése azonban nem csak a kőolaj importban alapvetően ettől a szállítási útvonaltól függő Magyarországnak és Szlovákiának fog fájni”
Fotó:EUROPRESS/VLADIMIR SIMICEK/AFP
Az ellátás biztonságát ugyan nem veszélyeztette a Barátság kőolajvezeték elleni – egy hónapon belül immár harmadik, a novonikolszkei kompresszor állomás után ezúttal az egyik legfontosabb csomópontot, az unecsai szivattyúállomást ért – ukrán légicsapás, majd az ezt követő több napos leállás, azonban ismét ráirányította a figyelmet az oroszországi energia import bizonytalansága mellett arra is, hogy a vezetékek, ezen keresztül az energiabiztonság kérdése miként fordítható fegyverként egy-egy ország ellen.
„Ukrajna ugyanis ezekkel a támadásokkal nemcsak Oroszországot vette célba, hanem Magyarországot és Szlovákiát is. Hogy mennyire tudatosan igyekezett ütni két legyet egy csapásra, azt jól mutatja az ezt követően Budapestnek címzett fenyegetések is”
Volodimir Zelenszkij például leplezetlen cinizmussal azt üzente, hogy Kijev mindig támogatta az Ukrajna és Magyarország közötti barátságot, és most ennek a »Barátságnak« a léte Magyarország álláspontjától függ. Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy a „Barátság” olajvezeték elleni támadásokkal Ukrajna szankciókat vezetett be Magyarország és Szlovákia ellen, mert azok továbbra is orosz olajat vásárolnak. Aztán a szlovák miniszterelnökkel találkozva Zelenszkij Trump mondatait némi csúsztatással e két ország ellen fordítva nyíltan ki is mondta, hogy ezek a támadások igazából szankciók Magyarország és Szlovákia ellen. „Trump elnök nagyon elégedetlen azzal, hogy Európa orosz olajat vásárol” – fogalmazott, azonnal úgy „értelmezve” e szavakat, hogy az amerikai elnök Magyarországra és Szlovákiára utalt. „Pontosan ez a két ország panaszkodott Trump elnöknek, hogy Ukrajna így korlátozza Oroszország bevételi lehetőségeit” – torzított Zelenszkij Párizsban.
„Azóta az Európai Uniónak címzett kritikát az úgynevezett haladók egyre nagyobb intenzitással próbálják Magyarország és Szlovákia felé fordítani”
Jól demonstrálja ezt a tendenciát Alexander Motyl cikke példa erre a National Security Journal folyóiratban, amelyben már arról értekezik, hogy Trump szabadra állította a szemafort, így Orbán és Fico bajban van. A politológus szerint a két kormányfőnek azért főhet a feje, mert az EU orosz olajimportja 3 év alatt 27-ről 3 százalékra esett vissza, ám ez nagyjából az a mennyiség, amelyet a két ország vásárol, miután külön engedélyt kapott rá. Azon Motyl látványosan átsiklik, hogy az amerikai elnök kritikája az EU azon országai ellen irányult, amelyek közvetítőkön, főképp Indián keresztül vásárolják továbbra is az orosz olajat és olajtermékeket.
„Miről is beszélt tehát valójában Trump?”
Ahogy Toldi Ottó energetikai szakértő rámutatott, az orosz-ukrán háború kitörése óta öbb mint 25-30-szorosára nőtt India orosz kőolaj importja. Ez idő alatt – minő véletleh – az EU dízel- és repülőgép üzemanyag behozatala Indiából 19,2 Mrd dollár értékben 3,5-szeresére nőtt. Az Európai Unió közvetlenül is vásárol orosz kőolajat, a részesedése 6 százalék volt 2024-ben. De Törökország is jól keresett az orosz reexporton. Négyszeresre növelte az orosz olaj importját, és 2021-25 között 5 Mrd dollár értékben duplájára az EU-ba az olajtermék exportot. Kína orosz kőolajimportja 2020 és 2024 között megközelítőleg 25 millió tonnával nőtt, ami nagyjából 30 százalékos növekedésnek felel meg. Itt már olyan óriási mennyiségekről van szó, hogy ezzel a növekménnyel Kína elviszi orosz olajexport 47 százalékát.
„Brüsszel és Kijev azonban ezt a trumpi dörgedelmet igyekszik a szempontjából két renitens ország felé terelni”
Mint Motyl ki is mondja, ez felhatalmazza Brüsszelt, hogy határozottabban lépjen fel Budapest, illetve Pozsony ellen. Másrészt azt üzeni, hogy Ukrajna nyugodtan támadhatja a Barátság-vezetéket, amelyen keresztül az energiahordozó érkezik a két országba. „Ha Kijev veszi az adást, akkor a magyar és a szlovák vezetés is kénytelen leválni az orosz nyersolajról” – fogalmaz az elemző. Mindehhez a nyomaték kedvéért még hozzáteszi, az EU dolga, hogy kihasználja a washingtoni engedélyt és nyomás alá helyezze a két tagállamot. „Orbán és Fico sikítani és tiltakozni fog, de mindhiába, a szemafort akarva-akaratlanul az amerikai elnök állította szabadra” – hangsúlyozza Motyl.
„De térjünk vissza a Barátság kőolaj vezeték elleni támadásokhoz. Sokat elárul Ukrajna szándékairól az is, hogy a vezetéket úgy rongálták meg, hogy Kazahsztán olajszállításai Németországnak zavartalanul folytatódhassanak. Olyannyira, hogy a jövőben a vezetéket egyes elképzelések szerint már csak kazah és azeri olajjal töltenék”
A Barátság kőolajvezeték magyarországi szakaszát 1964-ben helyezték üzembe. Azóta töretlenül üzemelt, mostanáig nem voltak rá hatással a geopolitikai, kereskedelmi és katonai konfliktusok. A Druzsba kálváriája az orosz-ukrán háborúval kezdődött. Ekkor vált világossá, hogy az energiahordozók és maga az energiaszektor, a kritikus ásványi anyagok a ritka földfémekkel együtt a háborúk új fegyvernemeivé váltak. Azért 2022 novemberében még nem merték az ukránok közvetlenül a vezetéket magát-, vagy annak kompresszor állomását támadni. „Csak” az állomásokat tápláló villanyvezetékeket rongálták meg orosz területen. Aztán 2024 júliusában következett a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra is szállító Lukoil elleni ukrán külön szankció, melynek eredményeként egy-két hétig kevesebb kőolaj érkezett a MOL százhalombattai finomítójába. Majd 2025 januárjában és márciusban további drón támadások érték a Barátság kőolajvezetéket, az események azonban most augusztusban gyorsultak fel igazán.
„A Barátság kőolajvezeték működésének esetleges ellehetetlenítése azonban nem csak a kőolaj importban alapvetően ettől a szállítási útvonaltól függő Magyarországnak és Szlovákiának fog fájni”
Magától az orosz olajtól a függőség mindkét országban meghaladja a 80 százalékot, és a háború kezdete óta ez tovább nőtt. Mindkét ország több mint 90 napra elegendő stratégiai készletekkel rendelkezik, így az átmeneti kiesést átvészelheti, Magyarország számára pedig még valamilyen – az ellentmondásos kapacitástesztek miatt vitatott hogy teljes értékű útvonal-e – alternatívát azért jelenthet az Adria vezeték is. Igaz, az átállás pénzbe kerül, de szakértők szerint megoldható. A Magyarországon és Szlovákiában is jelentős finomítókat üzemeltető MOL ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a kapacitáskorlátok és az eltérő olajfajták miatt az átállás nem reális. Az Urals olajra optimalizált MOL finomítók hatékonysága és termék kihozatala csökkenni fog más típusú kőolajok túl nagy aránya esetén.
„De az orosz olaj importjának van egy másik anyagi vonzata is”
A Századvég legfrissebb elemzése bizonyítja, hogy a Barátság kőolajvezetéken szállított orosz kőolajról való gyors leválás 1,6-szoros áremelkedést eredményezne középtávon a motorbenzinnél és a dízelolajnál Magyarországon. Változatlan eladott mennyiség mellett mindez pedig azt eredményezné, hogy a jelenleg egy személyautóra eső, havonkénti átlagos 35-40 ezer forintos tankolási kiadás az 55-65 ezer forintos szintig nőne. Mint arra Toldi Ottó energetikai szakértő rámutat, ez a drágulás abból adódik, hogy az orosz Urals típusú kőolaj – azaz az alapanyag – ára az elmúlt 5 év átlagában 20 százalékkal olcsóbb volt, mint a Brent és a WTI. A teljesen vezetékes szállítás sokkal olcsóbb, mint a kombinált tengeri – és vezetékes (a kétszeri átfejtés és a tanker plussz költsége miatt). Az Adria vezetéken pedig a horvát tranzitdíj négyszerese az átlag EU tranzit árnak. Az Adria vezetékkel ezen kívül kapacitás problémák is vannak.
„Az invázió kezdetétől 2025 márciusáig az orosz árkedvezményeknek köszönhetően Magyarország mintegy 2,3 milliárd eurót spórolt meg az olajimporton”
Ennek egy része az alacsonyabb árak révén a fogyasztóknak kedvezett, a többi pedig különadó formájában az államkasszába került, és persze jól jártak az import lebonyolításában részt vevő, hatalomhoz közel álló üzleti körök is. A kormány pedig érthető módon egyik bevételi forrásról sem kíván lemondani. Különösen a jövő évi választások előtt. De tisztában vannak ezzel az Orbán-kormány megbuktatásában érdekelt Brüsszelben és Kijevben is.
„Bár az Európai Bizottság azt állította, ezek a támadások nem fenyegetik az európai energiaellátást, ez nem felel meg a valóságnak”
Ennek a szállítási útvonalnak az ellehetetlenítése közvetlenül érintené az említett két országon kívül Németország keleti felének ellátását és Csehországot is. Valószínűleg kazahhá átcímkézett orosz olaj biztosítja például a Barátság vezetéken keresztül a schwedti német finomító ellátását. A helyzet szintén kell, hogy érdekelje Csehországot is. A korábban a Barátságra utalt csehek ugyan körbetűzdelték magukat olajvezetékekkel, amelyeken pótolni tudják az orosz olajat, csakhogy az ország az üzemanyag importon keresztül kapcsolódik össze Németországgal és Szlovákiával, akik pedig maguk kitettek az ukránok romboló akcióinak. Vagyis a cseheknél is ég a ház, ha Prága hallgat is. A Barátság tartósabb kimaradása, vagy a lehetséges további ukrán támadások a kérdéses infrastruktúra ellen az egész közép- és kelet-európai régióban megemelné az üzemanyag árát. Arról már nem is beszélve, hogy Ukrajnában ismét felvetődött az orosz gáz- és olajtranzit törvényi tiltása is.
„A MOL és a MOL csoport vállalatai (Slovnaft, INA, Tifon, Energopetrol, PAP Oil) kedvező árú finomított termékekkel látja el az egész közép-európai régiót gyakran 50 százalék közeli piaci részesedéssel”
Többféle minőségű motorbenzint, dízel-, és fűtőolajat, repülőgép üzemanyagot, LPG-t, bitument, kenőanyagokat, vegyipari alapanyagokat – benne a műanyagyártás kiinduló komponenseivel (polietilén/LD/HDPE, polipropilén, butadién) – valamint AdBlue füstgáz tisztító adalékokat szállít Magyarországon kívül elsősorban Szlovákiába, Lengyelországba, Csehországba, Horvátországba, Szlovéniába, Romániába, Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába, de van még nagyjából 40 ország ahová eljutnak a MOL termékei. Nem beszélve arról, hogy az ukrán dízelolaj import 15 százaléka is Szlovákiából érkezik. Nem mellesleg az Európa felől érkező villanyáram import 42 százaléka pedig Magyarországon keresztül. S akkor nem beszéltünk még a reverz – jelentős részben orosz – gázimportról.
„A Barátság vezeték körül kialakult helyzet mindemellett komoly diplomáciai feszültséget is eredményezett. A magyar (valamint a szlovák) és az ukrán politikai vezetés egymásnak üzengetett, Budapest és Pozsony az Európai Bizottsághoz fordult segítségért, nem sok sikerrel”
Szijjártó Péter legutóbb a Budapesten tárgyaló Tarasz Kacskának, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesének vetette fel a kérdést. A külügyminiszter azt kérte ukrán kollégájától, hogy fejezzék be a Barátság kőolajvezeték bombázását és ne veszélyeztessék Magyarország energiabiztonságát. Eredetileg Andrij Szibiha külügyminisztert várták Budapestre, aki helyett végül Kacska érkezett. A változásban az is közrejátszhatott, hogy a külügyminiszter augusztus végén azt üzente Szijjártónak, Magyarország a történelem rossz oldalán áll. Szijjártó Péter külügyminiszter már a támadások után közvetlenül felhívta a figyelmet arra, hogy Budapest minden egyes ilyen támadást a magyar energiabiztonság, a szuverenitás ellen elkövetett támadásként értékel, és így természetesen nem maradhat következmények nélkül. „Ukrajna tisztában van azzal, hogy a Barátság kőolajvezeték nélkülözhetetlen Magyarország energiaellátásának biztonsága szempontjából. Ukrajna pontosan tudja, hogy a Barátság kőolajvezeték ellen indított támadások elsősorban nem Oroszországnak, hanem sokkal inkább Magyarországnak és persze Szlovákiának ártanak” – fogalmazott.
„Egyúttal bejelentette, hogy a támadásokat végrehajtó katonai egység parancsnokát kitiltják Magyarországról és a teljes schengeni övezetből”
A felmenői miatt „Magyar” hívójelű Robert Brovdi azonnal „visszalőtt”. „Dugja fel magának a magyarországi látogatásra vonatkozó tiltását és korlátozásait, <Csontokon táncoló> úr. Én ukrán [állampolgár] vagyok, maguk után is el fogok látogatni Apám szülőföldjére. Van elég igaz magyar Magyarországon, egy napon majd elegük lesz magukból. Karjaitok könyökig ukrán vérben tocsognak. Erre pedig emlékezni fogunk” – fenyegette meg a magyar kormányt a Magyar madarai egység parancsnoka.
Azonnal odaszúrt ennek kapcsán az Orbán-kormánynak a lengyel külügyminiszter. Radosław Sikorski az X-en azt írta, hogy miközben az oroszok rakétái halált hoznak Kijevre, addig Magyarország azzal van elfoglalva, hogy kitiltson egy bátor, magyar származású katonát, aki merészel harcolni Ukrajna szabadságáért. „Magyar parancsnok: ha egy kis pihenésre vágysz, és Magyarország nem enged be, mi szívesen vendégül látunk” – tette hozzá. Hasonlóan cinikus és ellenséges hangvételű jegyzéket adott át a bekéretett magyar nagykövetnek az ukrán Külügyminisztérium. Ebben „az ukrajnai magyar kisebbség elleni diszkriminációt” emlegetnek, módon felróva Budapestnek, hogy „nem engedi be ősei országába a magyar származású parancsnokot”. Teszi ezt álszent módon az az Ukrajna, amely évek óta folyamatosan és durván sérti meg e kisebbség jogait.
„Természetesen megszólalt az ügyben, és felháborítónak nevezte a kitiltást Zelenszkij is”
Egymást érték ezután az ukrán politikusok és a sajtó részéről a magyarellenes kirohanások, amelyekben felrótták Budapest oroszbarátságát, az ukrán uniós integráció blokkolását és nyíltan utaltak arra, hogy Ukrajna érdeke az Orbán-kormány bukása. Nem is titkolták, hogy mindezekkel összefüggésben, a kormány gyengítésének és megbüntetésének a szándékával támadták a vezetéket. Jellemző a mindennapossá váló és egyre kevésbé diplomatikus megszólalások sorában, hogy egy bejegyzésében az ukrán külügyminiszter a napi politikai, gazdasági és egyéb érdekek fölé emelve a vitázók közötti különbségeket azt vágta magyar kollégája fejéhez, hogy a történelem rossz oldalán áll. Kijev támogatást kapott az európai fősodortól is. Volt olyan lap, amely érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna nemcsak Oroszországnak akart kárt okozni a csapásokkal, hanem meg akarta büntetni e két ország Zelenszkij által megvetett kormányfőit is.
„Zelenszkij további támadásokat helyezett kilátásba, és keményen visszautasította a számonkérést Robert Ficóval találkozva is”
Méghozzá annak ellenére, hogy a szlovák kormányfő korábbi álláspontjával ellentétben támogatásáról biztosította Ukrajnát az európai integrációs törekvéseiben. Az ukrán elnök azonban egyértelműsítette, hogy z orosz olajnak és az orosz gáznak nincs jövője. Zelenszkij magabiztosságát erősítette, hogy nemcsak az Európai Bizottság, de a Fehér Háztámogatását is maga mögött érezte. Felidézte Donald Trump azon intelmeit, miszerint az európai országoknak fel kellene hagyniuk az orosz gáz és olaj vásárlásával. S mint hozzátette, ha Amerika továbbra is ilyen határozott marad, és érzi a helyzet változását, akkor ez egy olyan tényező lesz, amelyért Oroszország már nem fog harcolni. „Készek vagyunk Ukrajnán keresztül biztosítani Szlovákia kőolaj- és földgázellátását, de nem orosz kőolajjal és orosz földgázzal. Készen állunk közös energetikai projektekre” – hangoztatta a kazah és az azeri exportra utalva az ukrán elnök.
„Az ukrán támadások, majd az ezeket követő fenyegetőzés felháborító, de tényleg nem meglepő. Beleillik abba az elmúlt évek magyarellenes lépéseinek a sorába. S ha már az orosz energetikai infrastruktúra amúgy is az ukrán erők célkeresztjébe került, ezt tudatos kommunikációs hadjárattal alátámasztva felhasználták az olvasatukban Ukrajnával szemben ellenséges országok megbüntetésére, nyomásgyakorlásra is”
A cél, hogy mindenek előtt Magyarországot rákényszerítsék az ukrán európai integráció blokkolásának feladására. A nyomásgyakorlásra az európai „tettrekészekkel” együtt Zelenszkij megróbálta rávenni Donald Trumpot is, aki így kínos helyzetbe került, hiszen a csatlakozás blokkolása akadály a béketárgyalások szempontjából, ugyanakkor az amerikai elnöknek egyik legelkötelezettebb európai szövetségesével szemben kellene fellépnie. Ráadásul egy olyan kérdésben, amelyet Orbán a választási kampány központi témájává tett. De Kijev ezzel a lépéssel a hallgatólagos brüsszeli támogatás tudatában gazdasági szempontból is igyekezett nehezíteni a magyar kormányfő helyzetét, és segíteni az ellenzéknek.
„S bármennyire felháborító, azon Magyarországon már senki sem lepődik meg, hogy az EU-ba készülő Ukrajna uniós tagországokat, ráadásul a szomszédait zsarolja, fenyegeti, ráadásul kísérletet tesz a beavatkozni a belügyeibe is. Ezek után talán még a jelenlegi európai közhangulatban is kimondható, hogy Magyarország számára ma nem Moszkva, hanem az <orosz veszéllyel> riogató európaiakkal a háta mögött, azokkal együtt fellépve Kijev jelenti az igazi veszélyt”
De a Brüsszelben és Nyugat-Európa egyes fővárosaiban a történteket kárörömmel, a kezüket dörzsölve figyelők még nem értik, hogy ez Ukrajna igazi arca, és hasonló fellépésre számíthatnak majd Kijevtől – főképp, ha idő előtt mindkét oldal részéről felkészületlenül – uniós tagként, amennyiben nem Kijevnek megfelelő döntéseket hoznak. Ezért aztán az örömködés helyett inkább tanulni kellene abból, ami Magyarország és Ukrajna között folyik. Arról már nem is beszélve, hogy egy ilyen vitában a sokat emlegetett európai szolidaritás nevében elvárható, hogy a tagországai mellett, energiabiztonságuk védelmében áll ki Brüsszel.
(Az írás eredetileg a német Apolut.net portálon jelent meg, a cikk itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
“kimondható, hogy Magyarország számára ma nem Moszkva, hanem az orosz veszéllyel riogató európaiakkal a háta mögött, azokkal együtt fellépve Kijev jelenti az igazi veszélyt”
Kijev nem támadná a vezetéket, ha erre Brüsszeltől nem kapna engedélyt, még ösztönzik is az EU és jónéhány európai ország vezetői. Az Északi Áramlat se magától robbant fel, és az EU-ban sem véletlenül zsarolnak minket minden eszközzel, hogy a szállításokat függesszük fel.
Úgyhogy én azt mondanám, hogy nem Kijev, hanem Brüsszel jelenti az igazi veszélyt Magyarországra nézve, tönkre akar tenni minket, és bele akar rángatni az ukrán háborúba a nagyobb tagországok bíztatására.
Ideje lenne tervet kidolgozni és lépéseket tenni az EU-tól való elszakadásra mielőtt katasztrófába sodorna majd összeomlana bennünket is maga alá temetne. Miután elhagytuk Ukrajna már beléphetne, hogy a szervezet haláltusáját bevégezze, arra kiválóan alkalmas lenne.
Már csak azért is ott kéne hagyni, mert a kilépésünknek az lenne a feltétele, hogy az EU által Ukrajna részére felvett közös hitelek ránk eső részét először fizessük vissza, a britekkel is elszámoltak a kilépésük előtt. Ezzel később lehetetlenné tehetnék a távozásunkat, a nemzetközi bankok nem hagynák, viszont ők egyébként is az EU-t támogatják, de inkább futtatják. Az EU az ő projektjük, amit nemsokára a kukába küldenek, nem véletlenül léptek ki a britek, nem kéne megvárni míg ránk csapják a fedelet.