„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Eközben a Szibéria Ereje-2 vezeték jó eséllyel csak az évtized végén kezdheti meg a működését”
Fotó:EUROPRESS/AFP
Oroszország, Putyin kínai látogatása előtt az elmúlt hat év legalacsonyabb szintjére csökkentette a gáz árát Kína számára. Az orosz kormány a költségvetésben a gázár további csökkentését tervezi Kínának. Erről a Reuters számolt be az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium 2029-ig terjedő makrogazdasági előrejelzésére hivatkozva. Egy május 12-én, egy héttel Vlagyimir Putyin orosz elnök pekingi látogatása előtt közzétett dokumentum szerint jövőre a Kínába irányuló gázszállítmányok ára a Szibéria Ereje vezetéken keresztül ezer köbméterenként 223,9 dollár lesz. Ez a legalacsonyabb ár 2021 óta, amikor Kína 145 dollárért vásárolta a gázt. Az idei évhez képest az ár 14 százalékkal, azaz 34,9 dollárral csökken, és 34 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a Gazprom távoli külföldi ügyfelei esetében (336,3 dollár). A kínai ár 2028-ban várhatóan 229,7 dollárra, míg 2029-ben 235,6 dollárra emelkedik ezer köbméterenként.
„A Gazprom többi ügyfeléhez képest a kedvezmény 30, illetve 28 százalék lesz”
A Reuters megjegyezte, hogy az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium előző szeptemberi makrogazdasági előrejelzéséhez képest a kínai gáz hároméves ára körülbelül 7 százalékkal csökkent. A kínai gázszállítás várhatóan 47 százalékkal, 56 milliárd köbméterre nő 2029-re. További szállítást a Távol-Keleti útvonal – évi 12 milliárd köbméter – és a Szibéria Ereje kapacitásának növelése – 6 milliárd köbméter – biztosít.
„Eközben a Szibéria Ereje-2 vezeték jó eséllyel csak az évtized végén kezdheti meg a működését”
Annak ellenére, hogy a vezeték építésének a technikai oldalát véglegesítették. A 2600 kilométer hosszú földgázvezeték Nyugat-Szibériából Mongólián keresztül jut el Kínába. A megépítése után várhatóan évi 50 milliárd köbméter (1,77 billió köbméter) kapacitással fog rendelkezni, ami körülbelül 525 terawattóra energiának felel meg – ez közel kétszerese az Egyesült Királyság éves villamosenergia-fogyasztásának. A mérete közel olyan nagy lenne, mint az Északi Áramlat-1vezetéké, amely Oroszország egyik legfontosabb korábbi gázexport útvonala volt Európába, és amelynek tervezett kapacitása évi 55 milliárd köbméter (1,94 billió köbméter) volt.
Már csak az utolsó lépés, a kereskedelmi szerződés aláírása van hátra, ám éppen itt merülnek fel a bonyodalmak. A szakértők azonban optimisták, és a bizakodásukat arra alapozzák, hogy Kína megtapasztalta az energiahiány valós veszélyét, amely korábban csak hipotetikus volt. Kína előbb a kedvező áron vásárolt venezuelai olajat veszítette el, és most már az iráni olaj ára sem a régi. Más szóval, az Egyesült Államok megfosztja Kínát a legjövedelmezőbb energiaszállítóitól.
„Hasonló nyomás nehezedik az LNG kínai importjára is”
Először is szankciók voltak az orosz LNG-projektek ellen. Most Kína elvesztette a katari LNG-t a Hormuzi-szoros lezárása és a katari infrastruktúra károsodása miatt. Ráadásul a tavalyi kereskedelmi konfliktus az Egyesült Államokkal továbbra is megoldatlan, és ahhoz vezetett, hogy Kína gyakorlatilag megtagadta az amerikai LNG vásárlását. Közben Ausztráliával, amely a világ három legnagyobb LNG-termelőinek egyike, szintén bonyolult Peking viszonya. Az orosz gáz fő előnye pedig a csővezeték rendszernek köszönhetően az ellátás megbízhatósága.
„Moszkva és Peking általánosságban megegyezésre jutott a Szibéria Ereje-2 gázvezeték fő paramétereit illetően. Most pedig a technikai munka folyik, maguknak a szerződéseknek a véglegesítése. Az egyetlen probléma az, hogy a felek nem tudnak megegyezni az árban”
A geopolitikai tényezők tehát azt valószínűsítik, hogy a Szibéria Ereje-2 projekt végül megvalósul. Minél jobban fejlődik Kína, annál konfrontatívabb lesz az Egyesült Államokkal. Ezért logikus, hogy Kína siettesse az orosz gázvezeték kereskedelmi szerződését, mivel maga az építés nagyjából öt év, majd további évekbe telik, mire eléri az 50 milliárd köbméteres tervezett kapacitását. Ezért az évi 50 milliárd köbméter elérése a 2030-as évek közepére valósulhat meg.
„A gázár kérdése a szerződésben – amelyet valószínűleg 10 évre írnak alá -, mindkét fél számára rendkívül fontos, mivel ettől függ a projekt jövedelmezősége”
Nyilvánvaló, hogy Oroszország többet akar kapni, míg Kína kevesebbet akar fizetni. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy amikor egy másik nem Mongólián keresztül vezető útvonalról tárgyaltak, Peking ugyanolyan alacsony árakat akart, mint a türkmén gáz, amely 16 éve áramlik a Közép-Ázsia–Kína vezetéken. Mind a türkmén, mind az orosz vezetékes gáz Kína ugyanazon részébe áramlott volna, így egymással versenyeztek volna.
„Oroszország ezért kénytelen volt megváltoztatni a csővezeték útvonalát, hogy elkerülje versenyt a türkmén gázzal”
A türkmén gáz ára egyébként azért alacsony, mivel Kína kezdetben termelési projektekbe és a vezetékeknek az építésébe is befektetett, és most ezeket a befektetéseit téríti meg. Oroszország azonban maga építi a vezetéket és fejleszti a mezőket.
Emellett vita tárgya az is, hogy mihez fogják kötni a gázárat. Az olajárak alapján indexálják, mint a Szibéria Ereje-1 esetében, vagy a tőzsdei gázárhoz igazítják. A Szibéria Ereje-1 tapasztalatai azt mutatják, hogy az olaj indexálás kényelmes Kína számára. Először is, stabilabb, másodszor pedig jövedelmezőbb.
„Oroszország számára ez a megállapodás nem kevésbé fontos, mivel Európa arra készül, hogy 2027-ben teljesen lemond az orosz gázról, ezért fontos az együttműködés bővítése egy másik vevővel”
A Szibéria Ereje-2 azonban természetesen nem lesz képes teljes mértékben kompenzálni az európai piacon elszenvedett veszteségeket. Oroszország 2021-ben körülbelül 150 milliárd köbméter vezetékes gázt szállítottunk az európai piacra. Ez mennyiségben három Szibéria Ereje-2 vezetéknek felel meg. Ezek természetesen nem egymást kizáró export célpontok. A mennyiség tekintetében Oroszország 100-150 milliárd köbméter gázt szabadít fel az európai piacról, ráadásul a Gazprom további 100 milliárd köbmétert termelhet ki a nyugat-szibériai mezőkről. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 200-250 milliárd köbméter gáz áll rendelkezésre. Ezért könnyedén megépíthet akár két Szibéria Ereje-2 vezetéket is, hogy piacot találjon az Európából kieső gáznak.
„Oroszország tehát az elmaradt gázbevételek pótlására törekszik, míg Kína az energiaellátásának diverzifikálását és biztonságát kívánja biztosítani”
Oroszország azért akarja megépíteni a gázvezetéket, hogy pótolja azokat a bevételkieséseket, amelyek azóta keletkeztek, hogy az európai országok drasztikusan csökkentették gáz importjukat Oroszországból, miután Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Kína számára az Oroszországból érkező gázvezetékes gáz biztonságosabb alternatívát jelenthet az importált cseppfolyósított földgáz (LNG) helyett, amelyet folyékony állapotba hűtenek és hajóval szállítanak. Kína LNG-importjának nagy részét stratégiai szűk keresztmetszeteken, például a Hormuzi-szoroson és a Malakka-szoroson keresztül kell szállítani. A megállapodás potenciálisan biztonságosabb ellátási útvonalat kínál Kínának, amely elsősorban Oroszországgal való koordinációt igényel, amely szívesen erősítené kapcsolatait hatalmas szomszédjával. Mongólia, a Kína és Oroszország között fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország, amelynek gazdasága nagyjából a Maldív-szigetekéval egyezik meg, aligha ellenezné, hogy évente több száz millió dollár tranzitdíjat szedjen be.
„Az új gázvezeték első ránézésre mindenki számára előnyösnek tűnhet, de az elemzők szerint jelentős akadályok állnak még a projekt megvalósulása előtt”
A gázvezeték logisztikailag megvalósítható, mivel az orosz állami tulajdonú Gazprom, a világ legnagyobb földgázkészletekkel rendelkező termelője, bőséges tapasztalattal rendelkezik nagy kapacitású, hosszú távú gázvezetékek építésében nehéz terepen. A projekt az építkezés megkezdésétől a teljes kapacitás eléréséig akár egy évtizedet is igénybe vehet. Oroszország sürgető bevételi igénye előnyt biztosított Kínának a tárgyalások során. A kínaiak egyértelműen alacsonyabb árakat alkudtak ki, mint amit az európai piac kínált, ami logikus, mivel Oroszországnak jelenleg nincs túl sok választása. Peking állítólag az orosz, erősen támogatott belföldi gázárakhoz kötött árakat szorgalmazta.
„A tárgyalások végső soron az orosz bevételi stabilitás iránti igény és Kína biztonságos, alacsony költségű ellátás iránti vágya közötti egyensúlyt tükrözik”
Az óvatosság ugyanakkor mindkét részről érthető. Oroszország számára ez azt jelenti, hogy egyetlen vevőnek kell nagy mennyiséget szállítania. Kína számára pedig növeli Oroszország részesedését Kína teljes gázellátásában. Kína számára a kockázat abban rejlik, hogy túlzottan koncentrál egy politikailag kényes beszállítóra, éppen akkor, amikor a hazai termelés és a megújuló energiaforrások aránya növekszik. Oroszország azt kockáztatja, hogy árfogadóvá válik egy olyan egyetlen vevő számára, aki tudja, hogy nincs hova máshova fordulnia.
„De a gázvezeték többről is szól, mint az energiáról. Tükrözi Oroszország és Kína szélesebb körű törekvését is, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatokat építsenek ki, és csökkentsék függőségüket a nyugati vezetésű nemzetközi rendtől, amelyet mindkét ország egyre inkább széttöredezettnek és megbízhatatlannak tart”
A vezeték megépülése idővel mérsékelheti a globális LNG-árakat is, különösen az ázsiai kereslet gyengébb időszakában. Tágabb értelemben a projekt felgyorsítaná az átállást egy fragmentáltabb és regionalizáltabb globális gázpiacra, amely inkább a hosszú távú geopolitikai ellátási kapcsolatokra épül, mint a teljesen globalizált LNG-kereskedelemre. Ezzel egyúttal véglegesen rögzítené Oroszország keleti irányú fordulatát is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater