„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A konvoj sikerrel jutott túl az útvonal legveszélyesebb szakaszain, a Tajmir-félsziget északi csúcsánál a Vilkickij-, illetve a Matiszen-szoroson történő átkeléskor”
Fotó:Roszatom
Pevek kikötőjéből a Vajgacs atomjégtörő november 22-én indult három orosz hajóval, az RZK Konstantával, a Turuhannal és a Grigorij Selihovval indult el nyugat felé. Három nap múlva a konvojhoz csatlakozott a Kumpula, a Szelenga, a Vlagyimir Ruszanov, a Szevernij Projekt és a Mehanyik Pusztosnij. December 5-én a Tajmir-félsziget térségében a Szelenga kivált a konvojból, majd önállóan hajózott tovább a Szever-öböl felé. Ezután december 7-én a Kara-tenger nyugati jégmentes peremét elérve a többi hajó is önállóan folytatta tovább az útját az északi-hajózási útvonalon nyugati irányban. Musztafa Kaska, az atomjégtörőket üzemeltető Atomflot vezérigazgatója a rekord kapcsán elmondta, hogy
„a hajók időben megkapták az orosz atomjégtörőktől a segítséget az átkeléshez”
„A Vajgacs kapitánya, Mihail Goncsarenko, akinek kapitányi kinevezése után ez volt az első útja, bebizonyította, hogy tapasztalata és rátermettsége az orosz atomjégtörők legjobb kapitányai közé emeli” – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Mint arról közleményében a Roszatom beszámol, az északi-sarkkörön túli hajózás történetében most először fordult elő, hogy nyolc, egymástól nagyon különböző műszaki paraméterekkel rendelkező hajóból álló konvoj haladt az északi hajózási útvonalon kelet-nyugati irányban az évnek ebben a szakában.
„A konvoj sikerrel jutott túl az útvonal legveszélyesebb szakaszain, a Tajmir-félsziget északi csúcsánál a Vilkickij-, illetve a Matiszen-szoroson történő átkeléskor”
Mihail Goncsarenko, a Vajgacs kapitánya az átkelésről elmondta, folyamatosan alkalmazkodniuk kellett a körülményekhez, és a változó jégviszonyokhoz, ehhez igazítva a taktikát. A konvojban haladó hajók kapitányai megértették a helyzet nehézségét és a vezérhajó kapitányának utasításait pontosan követték. A legnehezebb feladat az volt, hogy a követési távolságot úgy tartsák meg, hogy elég közel tudjanak haladni egymáshoz és a vezérhajóhoz. A Kumpula finn kapitánya kiválóan beszélt angolul, ezért nem volt nyelvi akadály, és ő is figyelmesen követte a vezérhajó kapitányának minden utasítását.
A konvoj vezetését a Tajmir atomjégtörő december 6-án vette át a Vajgacstól, miután a vezérhajó az Ob folyó torkolata felé vette az irányt. A Tajmir miután a konvojt átvitte az utolsó szakaszon – még két másik hajót is átkísért ezután ellentétes irányban a Kara-tenger nyugati részéből a Jenyiszej folyó torkolatáig.
„Jelenleg nem tartózkodik egyetlen, a jéghelyzet miatt sürgős segítségre szoruló hajó sem az északi hajózási útvonalon”
A Vajgacs és a Tajmir atomjégtörők az Atomflot kötelékében biztosítják a hajók biztonságos áthaladását a jég borította északi hajózási útvonalon, illetve a szibériai folyók torkolatában. A két azonos típusú hajót a finn Wärtsilä Marine gyártotta, az atomreaktort és a hozzá tartozó berendezéseket a szentpétervári Balti hajógyárban szerelték be. A két hajó 1989, illetve 1990 óta áll szolgálatban. A KLT-40 M nyomottvizes atomreaktor 35 MW elektromos teljesítményt biztosít a három hajócsavart meghajtó villanymotoroknak.
„A hajók kétméteres vastagságú jeget törve 2 csomós sebességgel képesek haladni”
A Roszatomhoz tartozó Atomflot jelenleg öt atomjégtörőt üzemeltet – Jamal, 50 Let Pobedi, Tajmir, Vajgacs és Arktyika -, és a kötelékébe tartozik egy atommeghajtású konténerszállító hajó is, a Szevmorputy.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater