//Rekord az északi hajózási útvonalon
„A konvoj sikerrel jutott túl az útvonal legveszélyesebb szakaszain, a Tajmir-félsziget északi csúcsánál a Vilkickij-, illetve a Matiszen-szoroson történő átkeléskor”   #moszkvater

Rekord az északi hajózási útvonalon

MEGOSZTÁS

A Roszatom Vajgacs és Tajmir nevű atomjégtörő hajói az eddigi legtöbb, nyolc hajóból álló konvojt kísérték át az északi-hajózási útvonal jeges szakaszain kelet-nyugati irányban haladva.

„A konvoj sikerrel jutott túl az útvonal legveszélyesebb szakaszain, a Tajmir-félsziget északi csúcsánál a Vilkickij-, illetve a Matiszen-szoroson történő átkeléskor”   #moszkvater
„A konvoj sikerrel jutott túl az útvonal legveszélyesebb szakaszain, a Tajmir-félsziget északi csúcsánál a Vilkickij-, illetve a Matiszen-szoroson történő átkeléskor”
Fotó:Roszatom

Pevek kikötőjéből a Vajgacs atomjégtörő november 22-én indult három orosz hajóval, az RZK Konstantával, a Turuhannal és a Grigorij Selihovval indult el nyugat felé.  Három nap múlva a konvojhoz csatlakozott a Kumpula, a Szelenga, a Vlagyimir Ruszanov, a Szevernij Projekt és a Mehanyik Pusztosnij. December 5-én a Tajmir-félsziget térségében a Szelenga kivált a konvojból, majd önállóan hajózott tovább a Szever-öböl felé. Ezután december 7-én a Kara-tenger nyugati jégmentes peremét elérve a többi hajó is önállóan folytatta tovább az útját az északi-hajózási útvonalon nyugati irányban. Musztafa Kaska, az atomjégtörőket üzemeltető Atomflot vezérigazgatója a rekord kapcsán elmondta, hogy

„a hajók időben megkapták az orosz atomjégtörőktől a segítséget az átkeléshez”

„A Vajgacs kapitánya, Mihail Goncsarenko, akinek kapitányi kinevezése után ez volt az első útja, bebizonyította, hogy  tapasztalata és rátermettsége az orosz atomjégtörők legjobb kapitányai közé emeli” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Mint arról közleményében a Roszatom beszámol, az északi-sarkkörön túli hajózás történetében most először fordult elő, hogy nyolc, egymástól nagyon különböző műszaki paraméterekkel rendelkező hajóból álló konvoj haladt az északi hajózási útvonalon kelet-nyugati irányban az évnek ebben a szakában.

„A konvoj sikerrel jutott túl az útvonal legveszélyesebb szakaszain, a Tajmir-félsziget északi csúcsánál a Vilkickij-, illetve a Matiszen-szoroson történő átkeléskor”

Mihail Goncsarenko, a Vajgacs kapitánya az átkelésről elmondta, folyamatosan alkalmazkodniuk kellett a körülményekhez, és a változó jégviszonyokhoz, ehhez igazítva a taktikát. A konvojban haladó hajók kapitányai megértették a helyzet nehézségét és a vezérhajó kapitányának utasításait pontosan követték. A legnehezebb feladat az volt, hogy a követési távolságot úgy tartsák meg, hogy elég közel tudjanak haladni egymáshoz és a vezérhajóhoz.  A Kumpula finn kapitánya kiválóan beszélt angolul, ezért nem volt nyelvi akadály, és ő is figyelmesen követte a vezérhajó kapitányának minden utasítását.

A konvoj vezetését a Tajmir atomjégtörő december 6-án vette át a Vajgacstól, miután a vezérhajó az Ob folyó torkolata felé vette az irányt. A Tajmir miután a konvojt átvitte az utolsó szakaszon – még két másik hajót is átkísért ezután ellentétes irányban a Kara-tenger nyugati részéből a Jenyiszej folyó torkolatáig.

„Jelenleg nem tartózkodik egyetlen, a jéghelyzet miatt sürgős segítségre szoruló hajó sem az északi hajózási útvonalon”

A Vajgacs és a Tajmir atomjégtörők az Atomflot kötelékében biztosítják a hajók biztonságos áthaladását a jég borította északi hajózási útvonalon, illetve a szibériai folyók torkolatában. A két azonos típusú hajót a finn Wärtsilä Marine gyártotta, az atomreaktort és a hozzá tartozó berendezéseket a szentpétervári Balti hajógyárban szerelték be. A két  hajó 1989, illetve 1990 óta áll szolgálatban. A KLT-40 M nyomottvizes atomreaktor 35 MW elektromos teljesítményt biztosít a három hajócsavart meghajtó villanymotoroknak.

„A hajók kétméteres vastagságú jeget törve 2 csomós sebességgel képesek haladni”

A Roszatomhoz tartozó Atomflot jelenleg öt atomjégtörőt üzemeltet – Jamal, 50 Let Pobedi, Tajmir, Vajgacs és Arktyika -, és a kötelékébe tartozik egy atommeghajtású konténerszállító hajó is, a Szevmorputy.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.