Kezdőlap » x-demokrata » Putyin lehet a Közel-Kelet békebírója
2019. szeptember 16-án készült műholdkép a szaúd-arábiábai Abqaig olajfinomítóját szeptember 15-én ért dróntámadásról Fotó:EUROPRESS/HO/US Government/AFP #moszkvater

Putyin lehet a Közel-Kelet békebírója

Szaúdi-iráni-orosz háromszögben elfoglalt speciális helyzete újabb lehetőséget teremt Moszkvának arra, hogy ezúttal katonai erő bevetése nélkül igazolja folyamatosan növekvő befolyását a Közel-Keleten.

2019. szeptember 16-án készült műholdkép a szaúd-arábiábai Abqaig olajfinomítóját szeptember 15-én ért dróntámadásról Fotó:EUROPRESS/HO/US Government/AFP #moszkvater
2019. szeptember 16-án készült műholdkép a szaúd-arábiábai Abqaig olajfinomítóját szeptember 15-én ért dróntámadásról
Fotó:EUROPRESS/HO/US Government/AFP

A szaúd-arábiai kőolaj-finomítót és -mezőt ért drón/cirkáló rakéta támadás valószínű elkövetőjeként úgy a szaúdi hadügyminisztérium, mint az Egyesült Államok Iránt jelölte meg. Álláspontjuk szerint hiteltelen a jemeni kormány ellen harcoló húszi lázadók a támadást magukra vállaló közleménye, lévén, hogy a célpont és Jemen között több mint 800 kilométer a távolság, és a húszik nem rendelkeznek a célpont eléréséhez szükséges technológiával. Más a helyzet viszont a mindössze 300 kilométerre fekvő Iránnal, amely drónokkal és saját fejlesztésű cirkáló rakétákkal egyaránt rendelkezik. A szaúdiak be is mutattak néhány drón- vagy rakétamaradványt, valamint egy fel nem robbant eszközt.

Ha a fentieket elfogadjuk, felmerül a kérdés, hogy

„miért időzített Irán egy ilyen akciót pont mostanra, amikor Donald Trump elnök éppenséggel megenyhülni látszott”

Kirúgta az Iránnal szemben konfrontatív álláspontot képviselő nemzetbiztonsági tanácsadóját, és egyes hírek szerint hajlandó lenne találkozni Róháni iráni elnökkel az ENSZ-közgyűlés idején.

„A válasz – mint arra több elemző rámutatott – az iráni vezetés kettősségében rejlik”

 A mérsékeltebb vonalat képviselő Róháni mellett a legfőbb vallási vezető Khamenei ajatollah ugyanis kérlelhetetlenül ostorozza a korruptnak tartott szaúdi királyi családot, és a továbbra is megsemmisítendő Izraelt, valamint annak legfőbb szövetségesét, az Egyesült Államokat.

Dacára a nemzetközi szankcióknak, és a meglehetősen súlyos gazdasági mélyrepülésnek, Irán Iraktól Jemenen át Libanonig igencsak aktív a régióban. Az iráni forradalmi gárda mindenütt jelen van, és ha a szaúdi támadással kapcsolatos feltételezések igaznak bizonyulnak, akkor bízvást kijelenthető, hogy az akciót ők hajtották végre.

„Céljuk a feszültség fenntartása mellett az olajpiac esetleges manipulálása is lehet”

 A világ legnagyobb kapacitású finomítója elleni támadással – amennyiben Irán volt – a támadó szintet lépett, hiszen az akció ellentétben a korábbi, Perzsa/Arab-öbölben végrehajtott, tankhajók elleni merényletekkel és egyes tankerek lefoglalásával akár casus belliként is felfogható. Irán évtizedek óta fenyegetőzik a Hormuzi-szoros lezárásával, a mostani támadás pedig bemutatta, hogy ennél többre is képes.

„A helyzet megoldásában, pontosabban a feszültség enyhítésében komoly szerep juthat Oroszországnak”

Ismeretes, hogy 2017 őszén a szaúdi király a történelem folyamán először tett látogatást Moszkvában, és a szaúdi vezetők jelen voltak a tavalyi labdarúgó világbajnokságon is. Rijád és Moszkva folyamatosan koordinálja kőolajpiaci árpolitikáját, Oroszország hovatovább OPEC-tagnak számít. A Szaúd-Arábia legfőbb szövetségesének számító Egyesült Államok momentán meglehetősen tanácstalannak tűnik, így az Iránnal is kitűnő kapcsolatokat ápoló oroszok előtt komoly esély nyílt arra, hogy térségbeli befolyásukat tovább erősítsék. A békebíróként fellépő, mindenkit önmérsékletre intő Putyin elnök utóbbi időben kissé megkopott hazai népszerűségét, valamint nemzetközi imázsát javítaná egy effajta szerep betöltése.

„Ezzel Oroszország, szíriai szerepe után ismét, mint stabilizáló erő tűnhetne fel”

Ezúttal azonban anélkül, hogy szükség lenne katonai erejének bevetésére. Egy ilyen lépést az Egyesült Államok kelletlen jóváhagyása kísérne, miután a választási évre ráforduló Trump elnöknek nincs szüksége sem arra, hogy az olajárak az egekbe emelkedjenek, sem arra, hogy Amerika ismét háborúba keveredjen a Közel-Keleten. Persze, ennek ára van.

„Tudomásul kell venni Oroszország folyamatosan növekvő befolyását a régióban, ami bizonyos washingtoni körök számára kezd egyre kínosabb méreteket ölteni”

Úgyszintén kellemetlen az ügy a Pentagonnak, hiszen az átlagpolgár számára egyre kevésbé érthető, hogy miért költ Amerika egymaga többet fegyverkezésre, mint a világ többi része összesen, ha érdekeit egyre kevésbé tudja érvényesíteni?

A szaúdi olajfinomítót és -mezőt ért támadás arra is rávilágít, mennyire megváltozott a modern hadviselés eszköztára. A világ egyik legnagyobb fegyvervásárlójának számító szaúdi hadsereg vezetése komoly magyarázkodásra kényszerülhet a királyi család előtt abban a tekintetben, vajon mire használják azt a rengeteg drága „játékszert”, ami a szaúdi hadsereget a világ egyik legjobban felszerelt ármádiájává teszi. Merthogy a királyság talán legfontosabb ipari létesítményét nem tudták megvédeni.