//Protaszevics interjújától Sanna Marin reggelijéig
„Nekem erről az az jutott eszembe, hogy vagy a belarusz börtönök ilyen kemények, vagy a belarusz ellenzék gerince ilyen puha és hajlékony” #moszkvater

Protaszevics interjújától Sanna Marin reggelijéig

MEGOSZTÁS

Adakozó Nyemcov, sértődékeny Csehország, harcias Ukrajna… Tele van a média érdekes mondatokkal. Olyanokkal, amelyek önmagukon túlmutatva azokról árulkodik, akik kimondták, leírták. Sokszor többet elárul, mint a róluk, országaikról írt könyvek, tanulmányok. Érdemes tehát mazsolázni az elejtett mondatok között.

„Nekem erről az <interjúról> az jutott eszembe, hogy vagy a belarusz börtönök ilyen kemények, vagy a belarusz ellenzék gerince ilyen puha és hajlékony” #moszkvater
„Nekem erről az <interjúról> az jutott eszembe, hogy vagy a belarusz börtönök ilyen kemények, vagy a belarusz ellenzék gerince ilyen puha és hajlékony”

A hét mondata nálam Borisz Nyemcové. Az egykori ellenzéki orosz politikus már évek óta halott, s ezt a mondatot is még valamikor az 1990-es évek derekán, politikai pályájának felívelő szakaszában vetette papírra. Akkor, amikor amikor sokan még Oroszország leendő elnökét látták benne. A most lánya által nyilvánosságra hozott naplójegyzeteiben

„Nyemcov megígéri, hogy amennyiben elnök lesz, Szibéria kincseire az emberiség közös gazdagságaként tekint”

Nyemcov ezzel a mondattal a legnépszerűbb elnök lehetett volna az Egyesült Államok szemében. Szó sem lett volna szankciókról, bekerítésről, feltartóztatásról, meg ilyenekről. Már csak azért sem, mert azóta már nem lenne Oroszország. Ám végül Borisz Jelcin után nem a Nyizsnyij Novgorod-i kormányzó, hanem az ismeretlen szentpétervári alpolgármester, bizonyos Vlagyimir Putyin lett az elnök. Amerika pedig – immár Kínával közösen – azóta is a szibériai kincsekről álmodik.

Eközben abszurd fordulatokkal folytatódott a belarusz játszma. A letartóztatott ellenzéki – Alekszej Navalnij után a Nyugat legújabb hőse – Roman Protaszevics nem egy mondattal, hanem egész interjúval lepte meg a világot. A Ryanair Minszkben földre szállított gépéről leszedett kalandor természetű blogger a hatalom televíziójában kitálalt Lukasenko ellenzékéről, a „színes” technológiákról, és szavaiból még azt is ki lehetett érezni, nem zárja ki, hogy a sajátjai adták fel, áldozták be.

„Nekem erről az <interjúról> az jutott eszembe, hogy vagy a belarusz börtönök ilyen kemények, vagy a belarusz ellenzék gerince ilyen puha és hajlékony”

Nem mondok ítéletet, mert egy ijedt, 26 éves, éppen az álmait veszítő megijedt és megijesztett fiatalember gondos rendezői kezek által felépített kitárulkozása alapján ez nem lenne illendő. Inkább azon mosolygok, hogy nagynevű elemzők szedik most darabokra a mondatait, és magyarázzák az interjút.

Így a Kreml barátjának nem tekinthető liberális Abbasz Galjamov orosz politológus is. Mint megállapítja Protaszevics azért harcolt, hogy Belarusz liberális berendezjedésű állam legyen, a liberalis gondolkodás pedig mindennél többre értékeli az emberi életet. Logikus tehát, hogy liberálisként minden áron menti az életét.  A politológus megjegyzi, hogy az elveikért a liberálisokkal szemben álló tábor, a patrióták és az erős államban hívő szuverének szokták feláldozni az életüket. Galjamov Protaszevics mentségére még az izraeli katonák példáját hozza fel, akiknek fogságba esve életük megmentésére mindent engedélyez a szabályzat. Még azt is – így Galjamov -, hogy az ellenséges tévének nyilatkozzanak. Mert Izraelben mindenek fölött áll az emberi élet.

„Mit mondjak, nem egyszerűbb lett volna, ha a liberalizmusról szóló fejtegetés helyett az elemző azt mondja, hogy egy ilyen helyzetben nyilatkozó fiatalember szavaiból ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Főképp úgy, hogy mint kiderült, Protaszevics fejében a liberéalizmustól a szélsőjobbos eszmékig mindenféle gondolatok kavarognak”

S ha már Belarusznál tartunk, a héten a fősodor média szörnyülködve röpítette világgá, hogy a Ryanair incidns miatt Lukasenko lezárta a belarusz határokat. Innentől se ki, se be. Így tett a belarusz határőrség Telegram-csatornájára hivatkozva a BBC is. Csakhogy a határőrség honlapjáról egyértelműen kiderül, hogy a szigorítások a pandémiaára hivatkozva 2020. december 21-e óta érvényben vannak. Oroszország irányában azonban továbbra sincs határellenőrzés a közutakon, sőt munkavállalási, tanulmányi és egészségügyi céllal, valamint hivatalos út miatt továbbra is el lehet hagyni Belaruszt Lengyelország, Ukrajna, Lettország és Litvánia felé szárazföldön is. A minszki nemzetközi repülőtéren keresztül pedig mindenki szabadon elhagyhatja az országot. Pontosabban elhagyhatná, ha az Európai Unió országai nem zárták volna le a légteret a belarusz gépek előtt. S ha az európai légitársaságok gépei repülnének Minszkbe.

„Ennyi. S még egy. A TASZSZ ennek kapcsán Váradi Józsefet idézi, aki a Reutersnek nyilatkozva bírálta az EU ajánlását, úgy gondolja, hogy a légi közlekedést nem szabad politikai szankciók eszközeként használni. A Wizz Air elnök-vezérigazgatója a Ryanair gép körli incidensről kijelenti, Minszkben nem történt olyan, ami a repülés biztonságát veszélyeztette volna. Brüsszel döntése a politikai, nem pedig a biztonsági szempontokat mérlegelte”

„S ha már elejtett furcsa és árulkodó mondatokat mazsolázunk, akkor érdemes az ukrán politikusok kijelentéseit figyelni”

Egyik ugyanis meghökkentőbb, mint a másik. Andrij Melnik berlini nagykövet például minden héten elszór egy gyöngyszemet. Most például sajnálatosnak nevezte, hogy Németország magát valamiféle „erkölcsi apostolnak” beállítva nem ad el fegyvereket Ukrajnának, jóllehet Berlin történelmi felelősséget visel Ukrajna szuverenitásáért. A vad kijelentései miatt már a sajtó kedvencének számítő nagykövet szerint országa a politikai opportunizmus miatt nem szerezheti be a világ legjobbjai között számon tartott német haditechnikai rendszereket. A diplomata még hosszan ecsetelte, miért kell megtörni a fegyverszállításokkal kapcsolatos berlini tabut, s ahogy Izraelnek, úgy Ukrajnának is teljes joga van az önvédelemre.

„Egy szó, mint száz, Ukrajna nagyon harcias kedvében van, és mindennél fontosabbnak tartja, hogy fegyvereket szerezzen. Pénze persze erre sincs. Ez az amerikai szenátorokat fogadó Volodimir Zelenszkij szavaiból derült ki. Az ukrán elnök azzal érvelt az Északi Áramlat bővítése ellen, hogy amennyiben az elkészül, Kijev 3 milliárd dollár tranzitdíjtól esik el, és akkor miből vesz fegyvert? Ugye értik!”

Az utóbbi időben a csendes Csehország is egyre csakrabban jelentkezik olyan mondatokkal, amelyekre felkaphatjuk a fejünket. Így van ez, ha egy ország nem vigyáz, és a nagyok geopolitikai összecsapásában felvonulási tereppé válik. Arról a zűrzavarról már nem is beszélve, ha a külpolitikáját a teljes skizofrénia jellemzi. Az ellenzék atlantistább akar lenni még a lengyeleknél is, az államfő kivételesen bensőséges viszonyt ápol Kínával és Oroszországgal, míg a kormányfőt igazából a külpolitika nem, jóval inkább a biznisz érdekli, és mindenkivel jóban akar lenni.

„De ha már itt tartunk, hát lássuk azt a mondatot. Nos, a cseh külügy fel van háborodva, és a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó bécsi konvenciót emlegeti, amiért Oroszország a vele ellenséges országok listájára vette fel Csehországot. Nem értem! Hogy lehet ezen csodálkozni? Prága egyébként is örülhetne, hiszen kevés ország mondhatja el magáról, hogy egy listán van az Egyesült Államokkal”

De Oroszország is jó terep a furcsaságok bányászására. Itt van mindjárt a hír, miszerint a volt parlamenti képviselő Szergej Sasurin feljelentette a Szberbankot, mert eltűnt a számlájáról 182 millió dollár. Mint elmondta, még tavaly nyitott egy valutaszámlát, most pedig azt mondják neki, hogy ilyen nincs is. A „legendás” 1990-as évek vadkapitalizmusában edződött, és még a duma második és harmadik ciklusában képviselőnek választott Sasurin életrajzát, az igazságszolgáltatással vívott macska-egér játékát látva könnyen lehet, hogy az a számla tényleg nem is létezett.

„Ám ha igen, akkor azért azt is megkérdezném Sasurin exképviselő úrtól, aki egyébként – ne nevessenek! – a korrupció elleni harccal foglalkozó parlamenti bizottság tagja is volt, hogy honnan is van az a pénz?!”

Van egy olyan érzésem, hogy Szergej Sasurin azon 17 százalékba tartozik, akik a VCIOM friss felmérése szerint maradnának a jelenlegi 13 százalékos adókulcs mellett. Persze, azt a 83 százalékot sem értem, aki feltehetően azért támogatná a progresszív adózást, hogy a gazdagok többet adózzanak, de a 13 százalékos adót ő is elfelejthetné.

„Erről a felmérésről azért még az is eszembe jut, hogy bajban lehet a költségvetés, mert olyankor, a tervezett adóemelések előtt szokott ilyen furcsa eredményeket kihozni az állami szociológiai intézet felmérése”

Ezek után irigylem a finneket, hogy tavaly ősszel még a csinos miniszterelnök dekoltázsán vitáztak, most pedig az a legnagyobb gondjuk, hogy Sanna Marin havi (!) étkezési juttatása (850 euró) jóval magasabb volt, mint amennyivel korábban számoltak. A politikus újságírói kérdésre úgy válaszolt, a reggelin kívül még egyéb hideg ételeket is evett a magasabb összegből. A rendőrség vizsgálja az ügyet. Hát, innen Közép- és Kelet-Európából nézve ezen csak mosolyogni tudok. Igaz, ez a mosoly elég fanyar. Az persze már egyáltalán nem olyan vicces, hogy miközben a világrend recseg-ropog, Európa ilyen kérdésekkel van elfoglalva.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.