//Pityer és a feröeri kapcsolat
Klaksvíkban kevesebb, mint ötezren élnek #moszkvater

Pityer és a feröeri kapcsolat

Testvérvárosi kapcsolatot létesítettek Oroszország és Feröer második legnagyobb városai, Szentpétervár és Klaksvík. Az erről szóló szerződést még az év elején, a feröeri delegáció szentpétervári látogatásán írták alá. Mivel azonban nem sokkal az ünnepélyes ceremóniát követően az egész világot megállította a koronavírus-járvány, ez a kapcsolat még nem töltődhetett meg valódi tartalommal.

Posta Ákos István írása a #moszkvater.com számára

Klaksvíkban kevesebb, mint ötezren élnek #moszkvater
Klaksvíkban kevesebb, mint ötezren élnek
Fotó:Emry Jo

A kényszerű szünetnek véget vethet, hogy a Feröer-szigetek kiemelten jól kezelte a vírust. Senki sem halt meg a vírus következtében, és egy hónapja már egyetlen új esetet sem regisztáltak. Az esetszámot igyekeztek a repülőjáratok ritkításával, és a beutazókra vonatkozó kötelező karantén elrendelésével, minimalizálni.

Az elsősorban halászatból élő, 50 ezres miniállam számára problémát jelent, hogy az utóbbi években egyre népszerűbb célponttá vált, ám most a turisztikai szektor helyzete teljesen bizonytalan. Az első löketet a National Geographic értékelése adta.

„Feröert a szaklap a világ 111 szigetvilága közül a legjobb célponttá nyilvánította”

Ez különösen azért volt nagy durranás, mert a gyakran még a térképekről is lefelejtett szigetcsoport, szinte kizárólag a bálnavadászatról szóló – rendkívül egyoldalú és hazugságoktól hemzsegő – propaganda anyagok kapcsán kerül be a sajtóba.

Pedig a középkorból kizárólag itt fennmaradt táncolt népballadáktól, a bámulatos természeti látványosságokon át, a világ végén megőrzött nyelvi és kulturális identitásig, sok oldalát lehetne láttatni Feröernek.

Ezért is fontos lépés, hogy a második legnagyobb orosz és feröeri város, Szentpétervár és Klaksvík szövetségre lépett. A dimenzió-különbség egyértelmű. Míg Szentpétervár Szlovákiához hasonló számú lakosával Európa harmadik legnagyobb városa, Klaksvíkban csak kevesebb, mint ötezren élnek.

„Mégis, miért lehet gyümölcsöző ez a kapcsolat, miért éppen egy oroszországi lett az első, nem skandináv vagy skót testvér település?”

Az okok Feröer különleges státuszában, az Európai Unióhoz fűződő viszonyában is kereshetők, ugyanis, annak ellenére, hogy Dániával és Grönlanddal együtt államszövetséget alkot, nem tagja az Európai Uniónak. Ebből fakadóan, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően, jóval nagyobb terület lehet kizárólagos felségvize, mint az uniós országoknak.

Néhány évvel ezelőtt, a halászati kvóták kapcsán a vita odáig fajult, hogy az Európai Unió felszólította az összes uniós országot, hogy ne engedje kikötni a feröeri hajókat és ne vásároljon ottani halat. A dán kormány, természetesen jelezte, hogy ennek nem tesz eleget, hiszen egy országrészéről van szó. Az uniós zsarolással szembeni ellenálláshoz azonban jól jött  alternatívaként az orosz (és az afrikai) piac. Így mondhatták, hogy nem engednek a zsarolásnak.

„Stratégiai elhelyezkedésénél fogva is fontos lehet a klaksvíki kapcsolat. Gyakran szerelik az orosz hajókat is Feröeren, a Norvégia és Oroszország fölötti Barents-tenger pedig, népszerű a feröeri halászok körében”

Éppen ezért volt furcsa, hogy éppen a január végi szerződéskötéskor tiltotta ki az orosz állategészségügyi felügyelet (Россельхознадзор) a legjelentősebb feröeri vállalat, a Bakkafrost és a szintén jelentős Pelagos termékeit az országból. Mindkét vállalat székhelye a Klaksvíkkal szomszédos Eysturoy – szigeten található, ahová Klaksvíkból tenger alatti alagút vezet. Így a térség jelentős munkaadóiról van szó. Igaz, van olyan feröeri cég is, aki szállíthatja a termékeit Oroszországba, tehát a tilalom nem az egész országnak szól.

Mivel, a következő hetekben várható a helyzet visszarendeződése, ha nem is a régi kerékvágásba, de valamilyen módon normalizálódik, vélhetően, ez a baráti gesztus segíteni fog a fontos exportpiac visszanyerésében.

MEGOSZTÁS