„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Pártpolitika áldozata lesz a szerb-koszovói egyezség?

2018. szept. 30.
Majláth Ronald

MEGOSZTÁS

Miközben már úgy tűnt, hogy a szerb és a koszovói elnök megegyezett egy kompromisszumos megállapodás elemeiről, egyre inkább úgy tűnik, hogy a koszovói belpolitikai csatározások miatt még távol van az egyezség. A határmódosítást támogató erőket egyre többen támadják.

Koszovói albánok barikádja Mitrovica közelében, hogy megakadályozzák Alexander Vucic látogatását Banje faluban 2018. szeptember 9-én Fotó:EUROPRESS/AFP/Armend Nimani #moszkvater

Koszovói albánok barikádja Mitrovica közelében, hogy megakadályozzák Alekszandar Vucsics látogatását Banje faluban 2018. szeptember 9-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Armend Nimani

Belgrád folytatja a tárgyalásokat Pristinával, de valószínűleg nem sikerül majd megállapodásra jutnunk – így értékelte a jelenlegi helyzetet Alekszandar Vucsics szerb elnök, miután a koszovói kormányfő, Ramush Haradinaj azonnali hatállyal kitiltotta a szerb államfőt Drenica területéről. És bár Pristina biztonsági indokokra hivatkozva cselekedett így, a szerb fél számára teljesen egyértelmű volt az üzenet lényege. Ezt ugyanis nem lehet másként értelmezni, mint hogy a koszovói politikai élet egyelőre túlságosan megosztott, hogy egyetértésre jussanak a határkiigazításról, ami nyilvánvalóan területcsere lenne. Ráadásul Pristinában korántsem egyszerűsíthető le igenre vagy nemre a válasz, hogy lehet-e a jövőben egy kompromisszumos megoldás alapja a területcsere.

Ami Hashim Thaci álláspontját illeti, a történet ismert. Korábban éppen az államfő vetette fel egy Twitter-bejegyzésében a területcsere lehetőségét: „Egyértelmű a javaslatom a Szerbiával történő békés megállapodásra: nincs határmódosítás etnikai alapon, de lehet szó határkiigazításról és kölcsönös elismeréséről”. Thaci ezután többször elmondta, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet sor Koszovó felosztására, de amennyiben Belgráddal megállapodnak, lehet szó „határkiigazításról”. Hogy mit kívánna Thaci ellentételezésként? A területcsere értelmében a Presevó völgyére számítanak, ami így egyesülhetne Koszovóval.

Habár a Koszovói Demokrata Párt (melynek egykoron Thaci volt az elnöke) koalícióban kormányoz ramush Haradinaj miniszterelnök Szövetség Koszovó Jövőjéért nevű pártjával, nézeteltérésekből akad azért bőven. Mikor egyre közelebb került egymáshoz Thaci és Vucsics álláspontja, Haradinaj is aktivizálta magát. Augusztus végén a koszovói miniszterelnök kijelentette, hogy nemzetárulóként tekintenek arra, aki megpróbálja átrendezni a határokat. Mint mondta, amennyiben Thaci megnyitja ezt a témát, azt az ő támogatásom nélkül teszi. Sőt, ezek után egy egészen sötét jövőt festett fel:

„Ha Szerbia tankjai átlépik a koszovói határt, mi vagyunk itt és senki más. Nekünk jogunk van az önvédelemre. Ez nem tiltja meg a NATO-nak a védekezés jogát. Ha Szerbia támad, a NATO segít, ha tud. Ha nem, azt mondja majd, hogy sok szerencsét” – fogalmazott.

De hogy a képlet még ennél is összetettebb legyen, a koszovói ellenzék még Haradinajban is azt látja, aki titkon azért mégis kiegyezne Belgráddal. Nemrég így egy egészen különös ülésnapot tartott a koszovói parlament: az egyiket a miniszterelnök hívta össze, amelyen a Belgráddal tárgyaló csoport tagjait mutatta be, míg a másikat az ellenzék kezdeményezte. Ami az előbbit illeti, azt a koszovói ellenzék eleve bojkottálta, bár a későbbiekben kiderül, hogy azon mégis részt vett a Szerb Lista három képviselője (ők a szerb államfő természetes szövetségesei). Az ülésen egyébként mindegyik frakció támogatta a javaslatot, azonban nem sokkal ezután az ülés félbeszakadt. A másik, ellenzéki ülésen az képviselők arról tárgyaltak, hogyan lehetne elérni, hogy korlátozzák az elnök mozgásterét, ugyanis szerintük semmilyen területcserével kapcsolatos megoldásjavaslat nem elfogadható. Ezért meg akarják fosztani Hashim Thaçi elnököt a koszovói-szerb párbeszéd további vezetési jogától. A koszovói ellenzéknek azonban nem csak Thaci terveivel van problémája. Szerintük Ramush Haradinaj csupán azért kezdeményezte az előbbi ülést, mert meg akarta akadályozni, hogy olyan döntés születhessen, amely korlátozná a jövőben Hashim Thaçi mozgásterét a Szerbiával folytatandó tárgyalásokon. Amennyiben ugyanis feláll a kormány által kijelölt tárgyalócsoport, az kifogná a szelet az ellenzék vitorlájából. Így egyelőre a koszovói politika megosztottsága állja a leginkább útját annak, hogy megállapodás szülessen Belgrád és Pristina között.

„Az amerikai Stratfor geopolitikai elemző cég azonban már nem hogy megállapodással nem számol, hanem egyenesen az etnikai erőszak rémképével fenyegetett”

Legújabb tanulmányukban szerint ugyanis a balkáni térségben viszonylagos béke uralkodik, de a felszín alatt továbbra is jelen vannak az etnikai feszültségek és a nacionalista indulatok. Mint írták, ma a legvitatottabb téma a szerb községek közösségének kérdése és a határkiigazításra vonatkozó elgondolás, ami széles körben elterjedt vélemények szerint nem más, mint területcsere. Ez utóbbi viszont a bonyolult ellátási, gazdasági, politikai és etnikai problémák miatt nehezen lenne kivitelezhető. Egyébként is a két fél arra törekszik majd, hogy minél több területet megszerezzen, és minél kevesebb engedményt tegyen. Az esetleges területcsere ellenzői attól tartanak, hogy az ilyen megoldás másokat is határkiigazításra bátorítana a balkáni térségben – mutatott rá az amerikai hírszerző és elemző cég, amely szerint a koszovói válság rendezésére irányuló törekvések miatt visszatérhet a politikai ingatagság és az etnikai erőszak. Szerencsére a Stratfor elemzése mégis túloz, mert nem számolnak azzal, hogy a Belgrád-Pristina párbeszéd már eddig is több eredményt produkált. Nem mellékes az sem, hogy jelenleg egyik nagyhatalomnak, sem az Egyesült Államoknak, sem pedig Oroszországnak nem érdeke a Balkánon egy konfliktus. Ám ennél is fontosabb, hogy az Európai Unióba igyekvő és több nyugat-európai ország támogatását élvező Szerbia részéről teljesen értelmetlen lépés lenne még az erőszak bátorítása is Koszovó északi részén. A szerb-koszovói megállapodás megakadályozásához ma bőven elegendő Pristina megosztottsága is.

MEGOSZTÁS

Majláth Ronald
Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK