Ötéves az Arktika atomjégtörő

Ünnepel az Atomflot. Öt évvel ezelőtt vonták fel a zászlót az Arktika univerzális atomjégtörőn. A jégtörő megjelenése új korszakot nyitott az atomjégtörők valamint a meghajtásukat biztosító, kis teljesítményű atomreaktorok, és az Északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztésében.

„Az Arktika építéséről 2012-ben hoztak döntést. A jégtörőt 2013 novemberében kezdték el építeni, a hajó vízrebocsátása 2016. június 16-án történt. A atomjégtörőt a legendás előd Arktika jégtörőről nevezték el, amely az első olyan hajó volt, amely a felszínen elérte az Északi-sarkot 1977. augusztus 17-én. Korábban csak atomtengeralattjárókkal jutottak el az Északi-sarkra. Az állami zászlót az új Arktikán 2020. október 21-én vonták fel a hajóra Murmanszkban”
Fotó:EUROPRESS/AFP/Baltic Shipyards/Nikita Greydin

Már a 2000-es években felmerült, hogy Oroszországnak a meglévő atomjégtörők mellett új, modernebb hajókra van szüksége. Ezekre elsősorban a nagy sarkvidéki nyersanyag-lelőhelyek feltárása, és a termékeket szállító kereskedelmi hajók kísérése miatt volt szükség.

„Az univerzális atomjégtörőket az Iceberg tervezőiroda dolgozta ki 2009-ben. A korábbi megoldásokhoz képest a legfőbb újdonság a 175 MW hőteljesítményű RITM-200 reaktor alkalmazása volt, amelyet kifejezetten ehhez a jégtörőhöz fejlesztettek az OKBM Afrikantov tervezőiroda mérnökei és tudósai”

A reaktor fő jellemzője az integrált kialakítás, a gőzfejlesztők a reaktorral integráltan helyezkednek el. Ennek köszönhetően a RITM-200 kétszer könnyebb és kompaktabb az elődeinél, ami javítja az atomjégtörő manőverezhetőségét és csökkenti a gépészet helyigényét a hajón és az üzemeltetése is gazdaságosabb.

„Az Arktika másik sajátossága a kettős merülési mélység. A jégtörő képes változtatni merülését, ezért nemcsak az Északi-tengeren, hanem a folyótorkolatokban – a Jenyiszej és az Ob torkolataiban – is tud működni”

A harmadik újdonság a magas fokú automatizáltság, amely miatt a személyzet létszáma is kisebb és egyszerűbb az üzemeltetése. A parancsoki hídról vezényelhető a reaktor és a hajtás, nincsenek külön helyiségek erre. A gépházban, egy négyszintes hatalmas térben, a felügyeletet a műszerek és a rendszeres bejárás biztosítja.

Az Arktika főbb paraméterei: hossza 173,3 m, merülési mélysége kettős 10,5 m és 9,03 m, jégátjárhatósága akár 3 m. A nukleáris üzemanyag cseréjére 7 évente kerül sor. A tervezett üzemidő 40 év, a legénység létszáma 54 fő.

A kajüt – a tengerész otthona több hónapra, a szolgálatok közti pihenéshez – kényelmes és hangulatos, szállodai szobára emlékeztet. A kajütben minden megtalálható, külön fürdőszoba zuhanyzóval, munkaterület íróasztallal, televízió, kis hűtő, ágy, pihenőkanapé, valamint hely a személyes tárgyak tárolására. A jégtörőn van egy univerzális tornaterem, ahol focizni, kosárlabdázni- vagy röplabdázni lehet és akár asztalitenisz-versenyeket is lehet rendezni. Külön edzőtermi rész szolgál a súlyzós edzéseket kedvelőknek, emellett a hajón szauna, uszoda és szolárium is található.

„Az Arktika építéséről 2012-ben hoztak döntést. A jégtörőt 2013 novemberében kezdték el építeni, a hajó vízrebocsátása 2016. június 16-án történt. A atomjégtörőt a legendás előd Arktika jégtörőről nevezték el, amely az első olyan hajó volt, amely a felszínen elérte az Északi-sarkot 1977. augusztus 17-én. Korábban csak atomtengeralattjárókkal jutottak el az Északi-sarkra. Az állami zászlót az új Arktikán 2020. október 21-én vonták fel a hajóra Murmanszkban”

Az atomjégtörő flotta Oroszország számára jelentős versenyelőnyt biztosít, bővítése hatalmas beruházást jelent a jövőbe, lendületet ad Oroszország, valamint a régió gazdaságának fejlesztéséhez.

Az Arktika öt éve biztosítja a hajók kíséretét az Északi-tengeri hajózási útvonal jéggel borított szakaszain keresztül, hozzájárulva az északi projektek fejlesztéséhez. A megépülésétől kezdve az Arktika 126 166 mérföldet tett meg a jégben és 677 hajót kísért a 2025. októberi adatok alapján.

„Az Arktika megnyitotta az utat a 22220-as projekt alapján készülő atomjégtörők sorozatgyártásához”

Az Északi-tengeri hajózási útvonalon jelenleg a Szibír, az Ural és Jakutföld jégtörők üzemelnek. Az első kettőt 2022-ben, a harmadikat 2024-ben helyezték üzembe. Jelenleg a Csukotka atomjégtörőt építik, és folyik a Leningrád építése, valamint előkészület alatt van a Sztálingrád atomjégtörő építése is.

Fontos kiemelni, hogy a RITM-200 reaktor sorozatgyártása is megkezdődött. A Roszatom ezért már biztonsággal ajánlja megrendelőinek a kis teljesítményű atomerőműveket, szárazföldi és úszó kivitelben. További fejlesztési irány a 315 MW hőteljesítményű RITM-400 reaktor megalkotása, amely lényegesen meghaladja a jelenleg létező hajófedélzeti reaktorok teljesítményét. Két RITM-400 reaktorral szerelik fel a 10510-es projekt szerin készülő Oroszország atomjégtörőt. Ezek a reaktorok teljesítményük miatt saját neveket kaptak – „Ilja Muromec” és „Dobrinya Nyikitics” – az orosz eposz hőseiről. Az első RITM-400-at idén májusban, a másodikat szeptemberben gyártották le.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com