A spanyolok hazaküldésével már a nyolc között a nemrég még lesajnált „szbornaja”
Ha valaki egy hónapja ezt mondja, kinevették volna. A mese azonban folytatódik. Oroszország minden korábbi álmát messze felülmúlva, Spanyolország kiütésével immár a legjobb nyolc között várja a folytatást. A világbajnokságnak mindig jót tesz a hazai csapat jó szereplése, ilyen szereplésről azonban az oroszok legfeljebb álmaikban gondolhattak. Az álom azonban valósággá vált.
Moszkvában elszabadult a pokol. Nemcsak a Luzsnyikiban hajtotta mintegy 70 ezer néző szinte egy emberként a „szbornaját”, de megtelt a stadion fölötti Veréb-hegyen a szurkolói zóna is. Így már vagy százezren adtak csak a helyszínen erőt Sztanyiszlav Csercseszov fiainak. S még hány millióan Oroszországban! Itt Kazanyban is gyorsan megtelt a tűző nap ellenére a fan zóna. Mint ahogy a belváros sétálóutcájának, a Baumanszkajának a sörözői is. Egy ország figyelte lélegzetét visszafojtva, hogy a spanyolok szinte a kapujához szögezték 120 percen át az egyre inkább fáradó, ám a szívét a pályára kitevő orosz válogatottat. Milliók álltak a csapat mögött, amelyet láthatóan ez a támogatás hajtott előre. Pontosabban ez segített visszaverni a spanyol rohamokat. Néhány külföldi szurkoló azért csendben megjegyezte, hogy Pique vétlen kezezését talán nem kellett volna befújni, vagy legalább videó bírót illett volna kérni, az ő kétkedésüket azonban nem hallotta meg senki.
A büntetőknél aztán már tapintani lehetett a feszültséget. Volt, aki oda sem mert nézni a kivetítőkre, míg mások kereszttel igyekeztek megbabonázni a spanyolokat. Aztán felrobbant minden, amikor Rodrigo büntetője után Thiago Aspas 11-esét is kivédte Igor Akinfejev. Egy ország üvöltött örömében és vetette könnyes tekintetét az égre, megköszönve nemcsak a játékosoknak, de a Mindenhatónak is ezt a továbbjutást.
Aztán megkezdődött az ünnep. A nagyvárosok utcáin fellobogózott autók dudáltak, megállt a forgalom, a központban pedig tombolt a tömeg. Kazanyban a Baumanszkaján hömpölygött le-föl. Énekelték a Katyusát, s mindent, amivel azonosítható a haza szeretete. Szólt a zene, folyt a sör, s zúgott az Oroszország bajnok! Ez ugyan még kicsit odébb van, ám most már semmit sem lehet megjósolni. Ezen a vb-n nincs lehetetlen! Olyan futball nemzetek pakolhattak, akikről ezt a vb ezen szakaszában senki sem gondolta volna. S hát evés közben nő meg az étvágy! Az orosz rajongók közben már azt találgatták, hogy ki jöhet következő ellenfélként, s a döntő többség egyértelműen Dániát kívánta. Minden azonban nem sikerülhet. A dánok szintén 11-esekkel, de elbuktak. A „szbornajára” a horvátok várnak.
Kazanyra azonban egy nagy ünnep addig még vár. A franciák, az ausztrálok, az irániak, a spanyolok, a lengyelek, a kolumbiaiak, a koreaiak és a németek, majd a mindenkit elkápráztató francia-argentin után jöhetnek a brazilok és a belgák. A város egyik kábulatból a másikba esik. Még magához sem tért az argentinok elképesztő szurkolásától, s a 30 ezer gauchóval együtt sirathatta meg Messiék kiesését, máris jött az ünnep következő felvonásaként a „szbornaja” csodája, majd a brazilokkal búcsúzik a tatároktól a világbajnokság, amelyet aligha fognak egyhamar elfelejteni.