„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
1959-ben kezdte meg működését a Lenin atommeghajtású jégtörő, három évtizeden át segítve az Északi-sarkvidék kutatását
Fotó:Wikipédia
A világon jelenleg Kína, Oroszország és az Egyesült Államok birtokolja a nukleáris arzenál mintegy 90 százalékát. Az Association for Arms Control adatai szerint Oroszország közel 4400 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, amelyek közül több mint 1500 „stratégiailag bevethető”, míg az Egyesült Államok több mint 3700 robbanófejet tart készleten, ebből 1400 azonnal bevethető állapotban van. Más források mintegy 6-6 ezer robbanófejről szólnak.
A hidegháború lezárását követően mindkét nagyhatalom megkezdte a nukleáris leszerelést, amely állandó nemzetközi célkitűzéssé vált, azonban Washington és Moszkva kapcsolatai még Oroszország ukrajnai inváziója előtt ismét megromlottak. Az egyetlen fennmaradt kétoldalú nukleáris fegyverzetellenőrzési megállapodás a 2010-ben aláírt START III szerződés volt, amelyből azonban a stratégiai stabilitást biztosító egyezmények sorozatos amerikai felmondása után Putyin 2023-ban bejelentette Oroszország kilépését. Az orosz elnök állítása szerint Oroszország továbbra is betartja a nukleáris fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, de nem engedi az amerikai ellenőrzések folytatását.
„Eközben 2025. augusztus 20-án Nyizsnyij Novgorodban a nyitóünnepséggel kezdetét vette az orosz atomenergetikai ipar 80 éves jubileuma alkalmából <Az álmodozók kora> mottóval zajló rendezvénysorozat. A város legnagyobb stadionjában látványos ünnepi koncert zárta a megnyitót. A gálakoncerten a Moszkvai Nagyszínház, a Bolsoj szólistái az ünnepi alkalomra írt „Álmodozók kora” című kompozíciót adták elő majd az orosz popzene népszerű előadói léptek fel”
A látványos nyitórendezvény, „Az álmodozók kora” című előadás koncepciója az atomenergetikára jellemző folytonosságot hangsúlyozta, miután az ágazat nyolc évtizedes története a tudomány, a technológia és a kultúra merész álmait testesítette meg az energetika, az orvostudomány terén, illetve az Északi-sarkvidék meghódításával és az űrkutatással. A rendezvénysorozat keretében Nyizsnyij Novgorodban megnyílt az „Atom. Jövő” kiállítás. A képzőművészek alkotásait a jövő technológiái, az atomenergia mögött álló tudomány és az ipari alkalmazások inspirálták. A fiatal művészek műtárgyai, a festmények, poszterek és multimédiás installációk mellett a jövő tárgyainak nagyméretű modelljei is helyet kaptak a tárlaton, de high-tech eszközök is láthatók itt, mint például az élő szövetek nyomtatására alkalmas printer, de kiállították a majdani Mars-program úrhajósai számára készült, a hosszú űrutazás során az erős kozmikus sugárzástól védő speciális szkafandert is.
„Alekszej Lihacsov az évforduló alkalmából tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Roszatom akárcsak a múlt század negyvenes éveiben, ma is fenntartja és fejleszti az Oroszország biztonságát és szuverenitását szavatoló atompajzsot”
Lihacsov aláhúzta, hogy az orosz szuverenitás harmadik eleme a mai atomtudósok érdeme. Hiszen ahogy sok évvel ezelőtt, ma is az atom és az űrkutatás határozza meg ma a jövő napirendjét, ha úgy tetszik, a technológiai tájképet és a feladatokat az elkövetkező évtizedekre. Lehetetlen ugyanis elképzelni bolygónk jövőjét nukleáris technológiák nélkül. A Roszatom vezérigazgatója kiemelte azt is, hogy a holding Oroszország legnagyobb villamosenergia-termelője és a globális nukleáris technológiák terén is elvitathatatlan a vezető szerepe. „E technológiák nemcsak a ma, hanem a holnap atomenergetikai piacán is biztosítják vezető szerepünket, létrehozva a következő, negyedik generációs nukleáris energiaforrásokat. Aktívan részt veszünk a termonukleáris technológiák továbbfejlesztésében is, mélyebbre hatolva az anyagszerkezeti kutatásokban és maximálisan támaszkodva a vezető orosz kutatóhelyek, a Kurcsatov Intézet és az Orosz Tudományos Akadémia intézeteinek tudományos eredményeire” – hangsúlyozta a Roszatom vezérigazgatója.
„Az orosz atomenergetikai ipar kezdeteként 1945. augusztus 20-át jelölik meg. Ekkor alakult meg Moszkvában az amerikai atomfenyegetésre válaszul létrehozott különleges bizottság, amelynek irányításával a Szovjetunió négy év alatt saját atomfegyvert fejlesztett ki, és 1949-ben felrobbantotta az RDSz-1 atomtöltetet”
Mint arra beszédében Lihacsov is emlékeztetett, ezekben az években a Szovjetunió közvetlen tudományos és technológiai konfrontációba került a világ vezető tudományos erőivel, amelyek az Egyesült Államokban összpontosultak. Rövid időn belül megvalósult az első nukleáris projekt és a Szovjetunió létrehozta az első atomtöltetet, ami válasz volt az ország létét fenyegető veszélyre. A szovjet nép és különösen a szovjet tudósok hatalmas szerepet játszottak ebben. Mint fogalmazott, az iparra és a termelés szervezőire nagy teher hárult. A hírszerzés és a kémelhárítás szintén jelentős, meghatározó szerepet játszott, de összességében több százezer ember munkájának volt az eredménye ez. Rövid idő alatt mind a nukleáris, mind a termonukleáris fegyverek terén sikerült utolérni, majd megelőzni az Egyesült Államokat.
„Ezt követően a Szovjetunió úttörő szerepet vállalt és világelső volt az atomenergia békés célú felhasználásában, szovjet atomtudósok tervei alapján építették meg és helyezték üzembe a világ első atomerőművét 1954-ben Obnyinszkban, majd 1959-ben kezdte meg működését a Lenin atommeghajtású jégtörő, három évtizeden át segítve az Északi-sarkvidék kutatását”
Mint azt a Roszatom vezérigazgatója megjegyezte, a Szovjetunió másodikként fejlesztette ki az atomfegyvereket, ugyanakkor a békés atomenergia alkalmazásában mindig is elsők voltunk. „Mind a mai napig Igor Vasziljevics Kurcsatov szavai vezérelnek bennünket, miszerint az atom nemcsak katona, hanem dolgozó munkás” – emelte ki Lihacsov.
A Roszatom évfordulós rendezvényeinek vezérmotívumát három fogalom határozza meg, a büszkeség, az inspiráció és az álmok. Az atomenergia mai művelői büszkék az iparág alapító atyáinak teljesítményére. Az előző nemzedékek eredményei inspirálják, a lehetőségek határainak kiterjesztése pedig motiválja őket. Az orosz atomenergetikai ipar 80. évfordulóját a mostani Nyizsnyij Novgorod-i nyitóünnepség után szeptemberben a moszkvai World Atomic Week – Atomenergetika Világhét – nemzetközi fórum követi, amit szeptember 25. és 28. között rendeznek meg. Az évfordulós ünnepségek keretében idén koncerteket rendeznek az oroszországi atomerőművek melletti városokban vezető orosz művészek részvételével.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
Na neee! A legendás Iván Lihacsov unokája nem dízelben utazik, hanem atomban?? Ez az emlékének megcsúfolása, mert a korosztályom még biztosan emlékszik a ZIL-130-as modellre, ami teherautó volt, a ZIL pedig a Zavod Imenyi Lihacsova, a szocialista építőmunka záloga.
Paksot is az építette, benne van a Kenguru című filmben, az ifjú titánként is pengevékony Gálffi László volt a sofőrje, kapaszkodott is a volánba, hogy a szél el ne fújja, Koltai Róbert volt a másik szereplője, meg Tarján Györgyi és ilyenek. Zene Benkő László az Omegából, Delhusa Gjon Görögországból, Frenreisz Károly a Skorpióból, Szörényi Levente az Illésből, Tolcsvay László a Tolcsvay trióból, és Somló Tamás az LGT-ből.
Ajánlom mindenkinek, bár anakronisztikusnak tűnhet, de retrónak elmegy. Mint ahogy a Lenin jégtörő is, a szovjet propaganda zászlóshajója, csak annak nem volt jó zenéje, bár megénekelhették a moszkvai slágerek, biztos elkerülte a figyelmemet.