Orosz offenzíva Dnyipro irányában?

Orosz források szerint a 90. páncélos hadosztály nem állt meg a „Donyecki Népköztársaság” nyugati határán, és a „pufferzóna” létrehozásának részeként folytatta az előrenyomulást immár az orosz értelmezés szerint is ukrán területen, a dnyipropetrovszki régióban. Kijev ezt cáfolja, ám a harcok már az ukrán katonai térképek alapján is közvetlenül a határ közelében zajlanak. Miért fontos a dnyiprói irány az orosz erők számára?

„A Dnyipro irányú műveletek tehát jelenleg potenciálisan nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a front összes többi szakaszában zajló felőrlés és előre nyomulás”
Fotó:EUROPRESS/Anadolu/Ukraine State Emergency Service/AFP

„Ma négy régiót követelünk, holnap hatot fogunk” – figyelmeztette Kijevet Isztambulban az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij. „Azok, akik nem akarják elismerni a háború realitásait a tárgyalások során, új realitásokkal fognak szembesülni a terepen. Fegyveres erőink offenzívát indítottak a Dnyipropetrovszk régióban” – írta bejegyzésében Dmitrij Medvegyev.

„Egyre inkább úgy tűnik, hogy Moszkva immár nem csupán fenyegetőzik azzal, hogy a négy, alkotmányosan Oroszországhoz csatolt területen kívül további régiókba is behatol”

Úgy tűnik, Moszkva felfogta, hogy Ukrajna kapitulációjának felgyorsításához nem szokványos műveletre van szükség. Ilyen lehet az előrenyomulás Pavlograd és Dnyipro, az ukrán fegyveres erők számára a legveszélyesebb irányban. Hogy miért? Dnyipropetrovszk régióban a közigazgatási határ mentén lévő keskeny sáv kivételével, nincsenek kiépített védelmi állások, így offenzívát lehet indítani akár mélyen a Dnyeperig. Egy nyugati irányú offenzíva ráadásul hozzáférést biztosíthat a zaporizzsjei védelmi vonal hátsó részéhez, északon pedig Pavlodar és Dnyipro felé. Ezeknek a nagy ipari városoknak (és Zaporizzsjának) a Dnyeper bal partjához való hozzáféréssel történő operatív bekerítése is katasztrófát jelentene az ukrán fegyveres erők logisztikája számára a front déli és délkeleti szektorában, és megnyitná az utat a hídfők létrehozása előtt a Dnyeper jobb partján. De az elfoglalt területet tárgyalási aduászként is lehet használni.

„A nyilvánvaló politikai cél mellett tehát egy a Dnyipropetrovszk régió elleni orosz offenzívának tisztán katonai célja is vannak. Az ebben az irányban indított offenzíva az egyik legveszélyesebb forgatókönyv az ukrán fegyveres erők számára”

Dnyipro és Zaporizzsja az ország legnagyobb ipari központjai, és az ukrán hadsereg legfontosabb logisztikai csomópontjai. Az orosz csapatok áttörése katasztrófát jelentene az ukrán fegyveres erők logisztikája számára a teljes déli fronton, és részben keleti felé is. Ráadásul nagy népességű városokról van szó, és ha a frontvonal közeledik feléjük, a menekült probléma súlyosbodik. Ráadásul, ha az oroszok elfoglalják ezeket a városokat, az hídfők létrehozásának veszélyét hordozza magában a Dnyeper jobb partján, amelyet az orosz hadsereg későbbi offenzívája indíthat Transznisztria irányába, elvágva Ukrajnát a tengertől.

„A Dnyipro irányú műveletek tehát jelenleg potenciálisan nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a front összes többi szakaszában zajló felőrlés és előre nyomulás”

Vegyük nézzük a Donbassz utolsó és legerősebb védvonalát, a szlavjanszk-kramatorszki irányt. E városokért folytatott csaták a Csaszov Jar és Toreck körüli harcok alakulása alapján ítélve egy évig vagy tovább is eltarthatnak, és hatalmas veszteségekkel járnak. És még ha az oroszok el is foglalják őket, semmilyen stratégiai előnyre nem tesznek szert, mivel nem vágják el az ukrán fegyveres erők fontos logisztikai vonalait, ráadásul egy rendkívül megerősített területre érnek.

„Azt, hogy az ukrán fegyveres erők parancsnoksága mennyire fontosnak tartja a dnyiproi irányt, a fronton kialakult helyzet is bizonyítja”

A Zaporizzsja régió déli frontja az egyetlen szakasz a harci összecsapások teljes vonalán, ahol az oroszok az elmúlt másfél évben nem tudtak jelentősen előre nyomulni. Más területekkel ellentétben itt nem igazán találtak gyenge pontokat talál a védelemben. Ez azt jelzi, hogy Kijev a tartalékokat folyamatosan, a szükséges mennyiségben és magas fokú harckészültséggel osztja itt el.

Tavaly azonban innen keletebbre megtört a jég. Az ukrán védelem Donyecktől nyugatra – Ukrajinszkban, Gornyakban, Kurahovkában és Kurahovóban – jól kiépített állásokra támaszkodott. Az Avgyejevka közelében található Ocseretyino elfoglalása után azonban az oroszok fokozatosan be tudtak hatolni e védelmi vonal mögé. Ezután ezeket a pozíciókat elvesztették, és az oroszoknak Pokrovszktól Kurahovóig széles fronton, északról megkerülve az ukrán fegyveres erők déli fronton lévő erődítményeit, lehetőségük nyílt keletről támadást indítani Dnyipropetrovszki és Zaporizzsjai területek ellen.

„A helyzet stabilizálása érdekében januárban nagy tartalékokat helyeztek át ide, ami közrejátszott a kurszki hídfő elvesztéséhez is. Tehát a dnyipropetrovszki irány fontossága az ukrán parancsnokság számára olyan nagy volt, hogy még a Kurszki régióval szemben is elsőbbséget élvezett”

A haladás valóban lelassult több hónapig, de nem állt meg teljesen, sőt májusban ismét felgyorsult. És most az oroszok már a Dnyipropetrovszki terület határainál vannak. Most minden azon múlik, hogy mennyire elegendőek az ukrán fegyveres erők tartalékai az offenzíva megfékezésére, mennyire elegendőek az orosz tartalékok a folytatásához, és vannak-e erős erődítmény rendszerek a Dnyeper és Zaporizzsja felé keletről vezető úton.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com