„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Orbán Viktor
Fotó:EUROPRESS/FREDERICK FLORIN/AFP
A nyár eleji békemissziója után ismét a figyelem középpontjába került Orbán Viktor. Előbb gyorsan összehozott egy közép-európai patrióta egyeztetést alapvetően a migrációról Robert Fico szlovák miniszterelnökkel és Aleksandar Vucsics szerb államfővel Révkomáromban. Ezzel a találkozóval is aláhózta, hogy 2015 óta ő az európai kereszténység, az európai identitás védelmezője. Aztán magyar miniszterelnök a választásokat követően nemcsak ellátogatott Grúziába, de ott látványosan ki is állt a nyugati fősodor által csalással vádolt kormányzó Grúz Álom párt mellett. Orbán ezután Európa másik „fekete bárányához”, az osztrák választásokat megnyerő, ennek ellenére kormányalakítási megbízást nem kapott Szabadságpárt elnökéhez, Herbert Kicklhez látogatott, akivel aláírták a jelenlegi európai fősodor elképzeléseivel szembe menő Bécsi Nyilatkozatot. A nyugati balliberális elit nem fog örülni annak sem, hogy a magyar kormányfő a napokban a Türk Tanács biskeki találkozóján teszi tiszteletét.
„E találkozók mindegyike szembe megy a jelenleg még uralkodó nyugati politikai gondolkodással”
A tbiliszi úttal Orbán demonstrálta, hogy nem fogadja el a posztszovjet térségben mindent és mindenkit az Oroszországhoz viszonyulás, valamint az ukranizálás szemüvegén át szemlélő és megítélő, a Kelet és a Nyugat közötti szembenállást erősítő nyugati politikát. Ehelyett kiáll a béke erősítése, a háború befejezése mellett, és támogatja a nemzeti érdekekből kiinduló szuverenista erőket. Mert a balliberális nyugati fősodor nemcsak azért szeretne kormányváltást Grúziában, mert Irakli Kobahidze kormánya pragmatikusan viszonyul az orosz-ukrán háborúhoz és Oroszországhoz, és nem akar ellene második frontot nyitni. De nagyon nem tetszik a nyugati mainstreamnek az sem, hogy a Grúz Álom vezetői Orbán Viktor köréhez hasonlóan szoros kapcsolatban áll Donald Trumppal és a republikánusok hozzá kötődő szárnyához. Orbán tbiliszi útja így kiállás volt Trump mellett is.
„Bécsben Orbán egy másik szövetségese, Herbert Kickl mellett állt ki, egyúttal erősítette a z európai szuverenisták vezetőjének a szerepét”
Ez a kiállás logikus azután, hogy a volt cseh miniszterelnökkel, Andrij Babissal kiegészülve ez a három politikus alapította meg a brüsszeli politikával szembe menő, az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan a jelenlegi vezetők elképzeléseit elutasító Patrióták Európáért pártcsaládot. A bécsi találkozó és a nyilatkozat azt üzeni a brüsszeli vezetőknek, hogy az Európát a jelenlegi balliberális irányból eltéríteni akaró szuverenisták – a brüsszeli narratíva szélsőjobboldaliaknak, jobb esetben csak populistáknak bélyegzi ezeket a pártokat – sorra nyerik a választásokat, egyre erősödnek, és velük számolni kell. Az EP Patrióták frakciója elutasítja a központosítást, a migráns kérdés és az ukrajnai háború kezelését. Mint ahogy azt is, hogy az EP-ben, vagy nemzeti szinten képviselt súlyuk ellenére antidemokratikus módon megpróbálják elszigetelni őket. Jól mutatja ezt Kicklék esete.
„A magyar megfigyelői státus a Türk Tanácsban pedig azt üzeni a blokkosodást erősítő Nyugatnak, hogy a magyar kormány pragmatikusan minden irányba nyitott, és nem fogadja el a globális viszonyokat a demokraták és az diktatúrák harcaként értelmező narratívát”
Ebből a diplomáciai aktivitásból az is látszik, hogy Orbán Viktor láthatóan igyekszik kihasználni az az európai soros elnökség fél évét Magyarország mozgásterének szélesítésére, és saját presztízsének erősítésére. Orbán a szuverenista, a nemzeti érdekekből kiinduló pragmatikus politika híve, és aktivitásával ezt a tábort igyekszik erősíteni. Orbán már most ennek a konzervatív politikának az egyik meghatározó alakja, így természetes, hogy megpróbál ennek a tábornak az élére állni. Ebben Magyarország viszonylagosan kicsi globális súlya mellett leginkább az egyre növekvő belpolitikai és gazdasági problémák, a hazai ellenzék erősödése akadályozhatja meg. Orbán megítélése ugyanis nemcsak Európában, hanem Magyarországon is ellentmondásos, és otthon már a hatalmon maradásért küzd.
„Ez a három vizit tehát tökéletesen és logikusan beleillik Orbán törekvéseibe, ezek révén is erősítette az európai kereszténység első számú védelmezőjének, az európai szuverenisták vezetőjének, és Donald Trump legnagyobb európai támogatójának a szerepét”
Az sem meglepő, hogy ezzel kesztyűt dob a nyugati fősodornak, és politizálásával megosztja az európai közvéleményt. Orbán azonban nem riad vissza a harctól, így az ellene irányuló támadások sem riasztják vissza a diplomáciai aktivitástól. Pedig Brüsszelt nagyon idegesíti, hogy mindehhez kihasználja a soros elnökség adta lehetőséget is. Orbánt igazolja azonban, hogy e találkozók közepette elrepült egy informális vacsorára Párizsba is, ahol Emmanuel Macronnal és Mario Draghival tárgyalva legfőképpen az európai versenyképesség volt a terítéken. A legnagyobb visszaigazolása azonban e diplomáciai aktivitásnak az lenne, ha az amerikai választásokon Donald Trump győzne.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
