„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Nyugatra tart Moldova

2021. júl. 13.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Jó eséllyel a parlamenti többséget is maga mögött tudhatja a július 11-diki előrehozott választások után a tavaly év végén elnökké választott Maia Sandu. A markánsan „nyugatos”, a Világbanknál nevelkedett liberális politikus így nemcsak az Európai Unió által régen sürgetett reformokat gyorsíthatja fel, de az ország eddig a nagyhatalmak között egyensúlyozó, alapvetően kiegyensúlyozottnak tekinthető külpolitikáját is határozottan nyugati irányba fordíthatja.

Maia Sandu és David Sassoli, az Európai Unió elnökének találkozója Brüsszelben 2021. január 19-én #moszkvater

Maia Sandu és David Sassoli, az Európai Parlament elnökének találkozója Brüsszelben 2021. január 19-én
Fotó:EUROPRESS/Dursun Aydemir/ANADOLU AGENCY/AFP

A moldovai választások tétje mindig több annál, mint a hatalom megszerzése. Európa legszegényebb állama ugyanis a politikai értelemben vett Nyugat és a Kelet határán, Oroszország és az Európai Unió közé ékelve, manapság geopolitikailag különösen turbulens térségben helyezkedik el. Ráadásul maga az ország és a politikai elitje is megosztott, míg az egyik fele inkább Moszkva, a másik a Nyugat felé húz.

„Ezért aztán a média leegyszerűsítve a moldovai politikai pártok egyik felét oroszbarátként, míg a másikat nyugatosként szokták jellemezni. Emellett még vannak a választók töredékét maguk mögött tudó unionista, azaz a Romániával egyesülni akaró erők”

Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. Egyrészt kormányra kerülve a kétségkívül inkább Oroszország felé húzó baloldali pártok sem adták fel az európai integrációt, mint célkitűzést, legfeljebb a NATO-ról nem beszéltek, másrészt a jobboldali és liberális nyugatosok sem fordítottak soha teljesen hátat Moszkvának. Jellemző például, hogy éppen Igor Dodon elnöksége alatt erősödött fel az orosz koncesszióban lévő chisinaui repülőtér államosításának ötlete. Az orosz befolyás tetten érhető az üzleti életben – amikor például az inga túlságosan kilengett nyugatra, leállították a moldáv borok importját -, a közösségi médiában, és természetesen ott állomásozik mintegy ezer orosz békefenntartó a szakadár Dnyeszteren Túli Köztársaságban.

„Moszkva mindent megtesz azért a jövőben is, hogy stratégiai érdekeit megvédje, azonban nyíltan sem az elnökválasztáson, sem most nem támogatta Dodont, miközben egyébként az amerikai nagykövet és az EU közvetlenül koordinálja a nyugatos erők kampányát. De sokatmondó az is, hogy a moldovai külkereskedelemnek már mintegy kétharmada az Európai Unióval bonyolódik”

Ez a szám is jól mutatja, hogy Moldova az évek során fokozatosan a Nyugat felé fordult. De ezt igazolja az is, hogy nagyjából egymillióan – a lakosság harmada – dolgoznak vendégmunkásként Európában, ezzel szemben Oroszországban mintegy 300 ezren.  Ez az európai fordulat azonban inkább pragmatikus, az átlagember részéről a jólét reménye, a politikai elit részéről pedig az uniós támogatások és európai hitelek vezérlik. S ez a gyakorlati megfontolás a mostani választásokra is minden bizonnyal befolyással lesz. Annak ellenére, hogy nemcsak az Európai Unió részéről jöhet a reformok előrehaladtával 600 ezer eurós támogatás, hanem Vlagyimir Putyin is felajánlott 600 millió dolláros hitelt a gazdaság újraindítására.

„A nagyhatalmak szembenállása azonban nem hasonlítható az ukrajnai vagy a belarusz helyzethez. Moldova nem olyan fontos, hogy ne tudtak volna megegyezni az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásán. Két éve például az oligarcha Vladimir Plachotniuk kormányának leváltását, és a szocialista-ACUM kabinet felállását orosz-amerikai-európai összefogás egyengette”

Ez a helyzet azonban most változhat. Az eddiginél erőteljesebb és közvetlenebb uniós, amerikai és román támogatást élvező, a választások előrehozását a teljes hatalom megszerzése érdekében minden áron kierőszakoló Maia Sandu ugyanis egyértelműen nyugati irányba akarja fordítani Moldovát, és ennek jegyében elnökké választása óta hangoztatja, hogy az orosz békefenntartóknak el kell hagyniuk Transznisztriát. A geopolitikai egyensúly elbillenése pedig már orosz érdeket sérthet, és könnyen az ukrajnaihoz hasonló konfliktus irányába terelheti az eseményeket. Természetesen ez a legrosszabb esetben is legfeljebb csak hasonlíthat a Donbasszra vagy a Krímre, hiszen az orosz érdekek Moldovában messze nem olyan egyértelműek, mint Ukrajnában.

„Persze, Sandu és a mögötte álló erők nyugati fordulatának élessége alapvetően függ a választás eredményétől, pontosabban a győzelem nagyságától”

Eleve meghatározza a helyzet alakulását, hogy míg az egyik oldalt a meggyőző fölénnyel elnökké választott Sandu, addig a másikat a vesztes, sőt Moszkva támogatását is csak jobb híján bíró Dodon fémjelzi. Ráadásul az elnökségének első száz napja alatt a népszerűségéből 14 pontot vesztő (63-ról 49 százalékra esett a támogatottsága) Sandu összeszedte magát. Ez köszönhető mindenek előtt annak, hogy a katasztrofálisan későn, Európában utolsóként induló oltási kampány csak beindult.

„Ez meglátszott az elnök mögött álló párt népszerűségén is. A Cselekvés és Szolidaritás (PAS) a közvélemény-kutatások szerint mostanra a legnépszerűbb erő lett Moldovában, a nyugati diaszpórában pedig korábban is egyértelmű volt a támogatottsága”

Igor Dodon volt elnök szocialistái (PSRM) vezette baloldali blokknak nem sok esélye van. Főképp akkor, ha kevés párt jut a parlamentbe, mivel a PAS besöpri az összes nyugatos szavazatot. Sőt, a fejlemények kedvezőtlen alakulása esetén olyan vereséget szenvedhetnek, amely után már nehéz lesz a visszatérés. A tét így inkább az, hogy a PAS egyedül is képes lesz kormányozni, avagy koalícióra, ezzel kompromisszumokra kényszerül. Ez esetben a leginkább talán az egyszerre EU- és oroszbarát Renato Usatîi blokkja jöhet számításba.

„Árulkodó lehet még a bukaresti projektnek számító, az ott a legutóbbi választásokon parlamentbe jutó radikális nacionalista AUR moldovai leágazásának tekinthető a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szereplése”

Ez megmutatja az unionizmus támogatottságát, és az egyre erőteljesebb román befolyás hatékonyságát is. S hét az AUR parlamentbe jutása esetén az is sokatmondó lehet, hogy a hatalom miként viszonyul a párthoz. Ne felejtsük, hogy Maia Sandu román állampolgár is, és már tett erősen unionista kijelentéseket. Igaz, akkor még nem volt elnök.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK