Növekedési pályán az ukrán gazdaság

Az elkövetkező évtizedekben az ukrán mezőgazdaság lesz a világ egyik leggyorsabban fejlődő éléskamrája

Drónfelvétel Ukrajnában, Kijev mellett a termőföldről
Fotó:agrieye

A Világbank friss országértékelése szerint Ukrajna gazdasága immáron harmadik éve töretlen, sőt egyre gyorsuló ütemben növekszik. A növekedés üteme  a 2016-os év 2,4 és 2017 2,5 százaléka után 2018-ban elérte a 3,5 százalékot. A 2020-as előrejelzés pedig 4 százalékot valószínűsít. Az infláció alakulása is biztató, hiszen folyamatos a csökkenés. Ez év végére mindössze 7,7 százalékot várnak, 2020-ra pedig elérhetőnek tartják a 6 százalékos szintet. Stabilizálódott a helyi fizetőeszköz, a hrivnya árfolyama is. Nőtt a belső fogyasztás. Az IMF és az Európai Unió illetékesei elégedetten dőlhetnek hátra. Ukrajna hovatovább minta országgá válik.  

A kép azonban ennél árnyaltabb. Érdemes néhány, az IMF/Világbank jelentéseinek első oldalán nem található adatot is figyelembe venni. Például azt a tényt, hogy Ukrajna lakossága az 1994-es több mint 52 millióról mára 40-41 milliósra apadt. Az elmúlt negyedszázadban minimum 10 millió ukrán távozott szülőhazájából. Uniós becslések szerint jelenleg 6 millió ukrán dolgozik az ország határaitól nyugatra, ehhez jön a legalább 3,5 millió Oroszországba távozott polgár, és a Krím-félsziget lakossága. A lakosság termékenységi rátája Európában a legalacsonyabbak között van (1,07).

„Valójában senki nem tudja, hogy hányan élnek és dolgoznak Ukrajnában most. Az viszont tudható, hogy csak Nyugatról évi 16 milliárd dollárt meghaladó összeget utalnak haza. Ez nagyban javítja úgy az ukrán államháztartás devizaegyenlegét, mint az otthon maradt családtagok megélhetését. Ez lehet a belső fogyasztás emelkedésének motorja is” 

Az uniós országokban érzékelhető munkaerőhiány, amit érdekes módon képtelenek saját fiataljaik munkára serkentésével és alkalmazásával kezelni – nézzék csak meg az olasz, görög, spanyol, portugál munkanélküliségi mutatókat a 18-24 éves fiatalok körében – egyebek mellett megoldotta az ukrán munkanélküliséget. A munkanélküliek aránya, dacára annak, hogy a gazdaság 2014 után drámaian zsugorodott, hivatalosan is 8 százalék körül alakul, de vélhetően ennél is kedvezőbb, miután az ukrán statisztikák túlbecsülik a lakosság számát.  

Ki kell térni az ukrán gazdaság méretére is. Az avatatlan külső szemlélő számára Ukrajna legalábbis európai középhatalomnak tűnik, figyelembe véve népességét, és az ország nagyságát, ami még a Krím-félsziget nélkül is közel 580 ezer négyzetkilométer.

„Ámde ennek a hatalmas, a világ teljes feketeföld termőterületének egyharmadát birtokló, kitűnő természeti adottságú, kedvező éghajlatú országnak a  nemzeti összterméke nem éri el Magyarország GDP-jének négyötödét sem (115 milliárd dollár versus 146 milliárd). 2010-ben még Ukrajna gazdasága volt a nagyobb 136 milliárd dollárnyi termékkel, miközben a magyar éppen csak elérte a 130 milliárdot”   

 A növekedési pályára állt ukrán gazdaság szerkezete  átalakulóban van. Ipari – már ami megmaradt belőle – termékeinek fő felvevő piaca továbbra is a legnagyobb kereskedelmi partner Oroszország. Ám az ukrán „nyugati nyitást”, avagy „keleti zárást” szemlélteti, hogy míg a két ország közötti árucsere volumene 2011-ben elérte a 20 milliárd dollárt, ez 2018-ra kevesebb mint ötödére csökkent, és a jövőt tekintve a legjobb esetben is stagnálni fog. Dinamikusan fejlődik viszont a mezőgazdaság. Ukrajna 2018-ban több mint 70 millió tonna gabonát és 15 millió tonna olajos magot termelt, mérsékeltnek tekinthető, 4 tonna/hektáros búza- és 6 tonna/hektáros kukorica hozamok mellett.

Küszöbön áll az intenzív technikák alkalmazása, olyan méretű birtokokon, mint az egész Európa legnagyobbja, a 654 ezer hektáron gazdálkodó Ukrfarmlandi, vagy a 615 ezer hektáros Kernel. Mindkettő részvényesei között megtalálhatóak a nagy multinacionális vállalatok, és az olyan intézményes befektetők, mint az országban 1993 óta befektető, jelenleg 450 ezer hektárt bérlő NCH Capital (Egyesült Államok). Ukrajnában a termőföld elvileg nem lehet külföldi tulajdonban, ám a bérleti szerződések sok esetben elővásárlási jogot biztosítanak a bérlőnek arra az esetre, ha ez a jogi helyzet megváltozik.

A világ minden tájáról érkező bérlők – több mint 50 társaság bérel legalább 50 ezer hektárt, és ezek túlnyomó többségében külföldi részvényesek is vannak, skandináv intézményes befektetőktől kezdve orosz oligarchákon át a kínai államig – gyakorlatilag ellenőrzik az ukrán földvagyon többségét, és arra számítanak, hogy az ukrán állam előbb-utóbb beindítja a 30 millió hektárnyi csernozjom privatizációját. 

Összehasonlításul, a hazai 6 millió hektáros termőterület kb. háromnegyede mezőgazdasági hasznosítású, 4,2-4,5 millió hektárra tehető, változó minőségű termőföldet jelent. Kijelenthető, hogy az elkövetkező évtizedekben az ukrán mezőgazdaság lesz a világ egyik leggyorsabban fejlődő éléskamrája. Itt fogják kipróbálni és bevezetni az intenzív gazdálkodás újításait, az önvezető munkagépeket, a génmódosító ipar termékeit, a nagyüzemi technológiákat úgy a szántóföldi növénytermesztésben, mint az állattartásban.

„Ukrajna – és mellette Oroszország – elsősorban a gabonafélék és olajos magvak terén egyre inkább világpiaci ármeghatározó (benchmark) szereplővé válik. Ez tehát a kitörési pont, amely – a földprivatizáció beindításával – stabilizálja az állam devizamérlegét, csökkenti adósságait”

Természetesen ehhez a fordulathoz, és a további növekedéshez, amely az országot egy évtizeden belül mezőgazdasági szempontból nagyhatalommá, európai szinten pedig középhatalommá emelné, szükséges lenne az állam működési hatékonyságának ugrásszerű növelése. Ez Ukrajna államiságának újbóli megteremtése óta semmilyen kormánynak, avagy elnöknek sem sikerült. A feladat továbbra is adott, a március végi elnökválasztás győztese ismét nekiláthat a megoldásnak.  

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com