//Mégis ott lehetnek Tokióban az oroszok?
Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke érkezik moszkvai sajtótájékoztatójára a WADA döntését követően 2019. december 9-én #moszkvater

Mégis ott lehetnek Tokióban az oroszok?

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) végrehajtó bizottsága december 9-én úgy döntött, hogy kizárja Oroszországot a tokiói olimpiáról és a 2022-es foci-vb-ről is, ugyanakkor a büntetés nem érinti a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokságot és a Szentpétervárnak ítélt Bajnokok Ligája finálét.

Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke érkezik moszkvai sajtótájékoztatójára a WADA döntését követően 2019. december 9-én #moszkvater
Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke érkezik moszkvai sajtótájékoztatójára a WADA döntését követően 2019. december 9-én
Fotó:EUROPRESS/NEMENOV/AFP

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) végrehajtó bizottsága december 9-i, lausanne-i ülésén úgy döntött, hogy a laboratóriumi eredmények manipulálása miatt négy esztendőre kizárja Oroszországot a legnagyobb nemzetközi sportversenyekről. Ez pedig azt jelenti – jelenleg elsőfokú döntésként – hogy a jövő évi tokiói, illetve a 2022-es pekingi téli olimpián, valamint a 2022-es foci-világbajnokságon nem vehet részt hivatalosan Oroszország.

Ráadásul az egyénileg elbírált, és esetlegesen induló orosz sportolók sem saját hazájuk, sem pedig annak zászlaja alatt nem vehetnek részt a fent nevezett világversenyeken, és győzelmük esetén nem játsszák el számukra az orosz himnuszt. Viszont a büntetés nem érinti a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokságot és a Szentpétervárnak ítélt Bajnokok Ligája finálét. Utóbbi engedékenységet már korábban meglebegtette James Fitzgerald WADA-szóvivő, aki a mostani ítélet nyilvánosságra hozatalakor is kiemelte, a futball Eb és a BL-finálé nem multisport esemény, hanem regionális, egy sportágat érintő torna.

„Az ítélet a korábbi történések miatt jogosnak mondható, ám azonnal tegyük hozzá, azt senki se gondolja, hogy egyedül Oroszország és az orosz sportolók esetében beszélhetünk doppingolásról.”

Legyen elég csak a kínai sportolók furcsaságairól beszélni – például az úszó Szun Jang esete –, de Lance Amstrong vagy a sorban lebukott atléták esete rávilágított arra, hogy talán az Egyesült Államok berkein belül sincs minden rendben. Sőt, Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője a Nemzeti Sportnak nyilatkozva kijelentette, senki sem hiszi azt, hogy az amerikaiak és a kínaiak nem doppingolnak, de azt nem államilag szervezve, adatokat tömegesen meghamisítva teszik. Kétségtelen tény, hogy az oroszok esetében államszerűen folyt a doppingolás, illetve a leadott minták meghamisítása, cseréje. Amikor a Szocsiban rendezett téli olimpia után kiderült sok minden, az akkori sportvezetők, illetve politikusok a tagadáson és az együttműködés megtagadásán kívül nem sokat tettek a kínos ügy rendezésére.

Azonban az elmúlt időszakban sok minden megváltozott, az orosz sportolókat egy ideje már emiatt sorban büntették. A 2018-as pjongcsangi téli olimpián 168 orosz sportoló kizárólag semleges színekben vett részt. Ugyanakkor az orosz vezetés is váltott, és egy ideje Oroszország mindenben együttműködik a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA) és a nemzetközi sportszervezetekkel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még a döntés előtt kijelentette, az orosz kormány eddig is, jelenleg is és a jövőben is maximálisan nyitott a nemzetközi sportközösségek és a WADA felé. Ugyanis a vizsgálatot végző bizottság nyilvánosságra hozta, hogy a december 9-én ülésező végrehajtó bizottságnak a négyéves eltiltást javasolják, mert főleg 2015 előtt, de kisebb arányban utána is manipulálták az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) moszkvai laboratóriumának adatbázisát, amelyet csak idén januárban szolgáltattak ki a WADA-nak. A moszkvai laborban hamis bizonyítékokat iktattak, illetve pozitív eredményeket semmisítettek meg, amelyek segítségével leleplezhetőek lettek volna a csalások.

„A végrehajtó bizottság december 9-én végül meghozta a döntését, amely alapján Oroszországot eltiltották négy évre a nemzetközi versenyeken való indulástól, a nemzetközi versenyek megrendezésétől”

Ez pedig azt jelenti, hogy Oroszország hivatalosan nem lehet ott a jövő évi tokiói nyári és a 2022-es pekingi téli olimpián, valamint a 2022-es, Katarban rendezendő labdarúgó-világbajnokságon. Az ítélet ellen csakis a RUSADA jogosult fellebbezni, és a WADA közleménye szerint az Orosz Doppingellenes Ügynökségnek erre 21 nap áll a rendelkezésére, és ha így tesz, a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé kerül az ügy.

Mindenesetre az orosz sportszervezetek és a sportolók tiltakoznak a döntés ellen, az orosz bokszolók például bojkottal fenyegetőznek, ha Oroszország nem lehet ott hivatalosan Tokióban. Umar Kremljov, az orosz sportági szövetség főtitkára kijelentette, hogy az orosz bokszolók „egyhangúan” emeltek szót a szankciók ellen. „Nem indulunk az olimpián zászlónk és himnuszunk nélkül”  – jelentette ki többes szám első személyt használva a főtitkár. Hozzátette, ha a szankciókat nem vonják vissza, az orosz bokszolók a tokiói szereplés helyett inkább elmennek profinak. „A profi világbajnokot jobban ismerik, mint az olimpiai bajnokot” – magyarázta Kremljov.

„Oroszország elsőszámú politikai vezetője, Vlagyimir Putyin szerint egyértelműen politikai döntés született”

„A WADA-nak az Orosz Olimpiai Bizottsággal szemben nincsen kifogása. Ha pedig nincs ellene kifogása, akkor az országnak a nemzeti lobogó alatt kell szerepelnie. Ilyen az Olimpiai Charta. Ha ezt nem engedik meg, akkor a döntés chartaellenes. A büntetés nem lehet kollektív, és nem terjedhet ki olyan emberekre, akiknek az adott szabályszegéshez semmi közük nincs. Különben nem a világ sportjának tisztaságáról döntenek, hanem politikai megfontolás, amelynek semmi köze sincsen a sport érdekeihez és az olimpiai mozgalomhoz” – jelentette ki az orosz elnök.

A Pesti Hírlapnak nyilatkozó Dénes Ferenc elmondta, a hétfői döntés sem az orosz sportolókkal, sem magával az orosz nemzettel szemben nem fair. Holott szerinte is logikus döntést hozott a WADA, mert maguk az érintettek szolgáltattak ürügyet a büntetésre, ők buktak le tömegesen, róluk derült ki a minták hamisítása vagy cseréje.

„Ugyanakkor legyünk őszinték, a világ abszolút nem kezeli jól a doppingkérdést. A sportolóktól a szurkolók és a szponzorok is elvárják a jó szereplést, illetve azt, hogy minden pillanatban ugyanúgy teljesítsenek. Természetesen szó sincs arról, hogy elvárnák a doppingolást is, de a teljesítménykényszer miatt vannak olyanok, akik vállalják a veszélyt, és a meg nem engedett eszközökhöz nyúlnak. De ezek egyének, éppen ezért a kollektív büntetés elvét nem tudom elfogadni, ugyanis most egy teljes generációt büntetnek” – nyilatkozta a sportközgazdász.

„Ugyanakkor a tokiói részvételről még az elsőfokú döntés árnyékában sem kell lemondania Oroszországnak”

Ugyanis december 19-én döntenek az oroszok arról, hogy fellebbeznek a WADA döntése ellen. Ha megteszik, akkor abban az esetben még az sem kizárt, hogy Oroszország mégis ott lesz a tokiói olimpián.

„A jogi procedúrát akár hónapokig el lehet húzni, és ha a CAS nem hoz a tokiói olimpiáig jogerős döntést, akkor a jövő évi nyári játékokra nem vonatkozik az eltiltás. Viszont ebben az esetben, ha a CAS kimondja jogerős ítéletét és helyben hagyja a WADA végrehajtó bizottságának a büntetését, akkor Tokió helyett a 2024-es párizsi olimpiáról fog hiányozni Oroszország, hiszen a szankció négy esztendőre szól a jogerőre emelkedés napjától” – árulta el a Pesti Hírlapnak Tiszeker Ágnes.

A Magyar Antidopping Csoport vezetője a lapnak elmondta, a csapatsportágakban is egyéni elbírálás lesz, és ha az adott gárda – legyen az bármelyik csapatsportág – 2 tagja pozitív mintát produkál, az egész csapatot újra ellenőrzik, ha hárman buknak le, akkor jöhet a kizárás. Amikor kiderül, hogy mely sportágakban ki indul és ki nem, akkor osztják majd újra a felszabaduló kvótákat. Ráadásul kiderült, hogy komoly vita is folyik a döntés egyik részéről.

„Nem titok, a himnusz ügyében hatalmas a vita. Ugyanis sokan úgy vélik, a sportoló alanyi joga, hogy győzelme esetén hallhassa hazája himnuszát”

– tette hozzá Tiszeker Ágnes. A világ közvéleménye meglehetősen megosztott a kérdésben, hiszen az oroszok büntetését ugyan a cselekedeteik miatt jogosnak tartják, ugyanakkor a kollektív büntetést abszolút igazságtalannak vélik. Mindenesetre a RUSADA december 19-i döntése után, miszerint fellebbeznek-e a CAS-hoz, jóval okosabbak lehetünk.