„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Mégis ott lehetnek Tokióban az oroszok?

2019. dec. 11.
B. Molnár László

MEGOSZTÁS

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) végrehajtó bizottsága december 9-én úgy döntött, hogy kizárja Oroszországot a tokiói olimpiáról és a 2022-es foci-vb-ről is, ugyanakkor a büntetés nem érinti a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokságot és a Szentpétervárnak ítélt Bajnokok Ligája finálét.

Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke érkezik moszkvai sajtótájékoztatójára a WADA döntését követően 2019. december 9-én #moszkvater

Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke érkezik moszkvai sajtótájékoztatójára a WADA döntését követően 2019. december 9-én
Fotó:EUROPRESS/NEMENOV/AFP

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) végrehajtó bizottsága december 9-i, lausanne-i ülésén úgy döntött, hogy a laboratóriumi eredmények manipulálása miatt négy esztendőre kizárja Oroszországot a legnagyobb nemzetközi sportversenyekről. Ez pedig azt jelenti – jelenleg elsőfokú döntésként – hogy a jövő évi tokiói, illetve a 2022-es pekingi téli olimpián, valamint a 2022-es foci-világbajnokságon nem vehet részt hivatalosan Oroszország.

Ráadásul az egyénileg elbírált, és esetlegesen induló orosz sportolók sem saját hazájuk, sem pedig annak zászlaja alatt nem vehetnek részt a fent nevezett világversenyeken, és győzelmük esetén nem játsszák el számukra az orosz himnuszt. Viszont a büntetés nem érinti a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokságot és a Szentpétervárnak ítélt Bajnokok Ligája finálét. Utóbbi engedékenységet már korábban meglebegtette James Fitzgerald WADA-szóvivő, aki a mostani ítélet nyilvánosságra hozatalakor is kiemelte, a futball Eb és a BL-finálé nem multisport esemény, hanem regionális, egy sportágat érintő torna.

„Az ítélet a korábbi történések miatt jogosnak mondható, ám azonnal tegyük hozzá, azt senki se gondolja, hogy egyedül Oroszország és az orosz sportolók esetében beszélhetünk doppingolásról.”

Legyen elég csak a kínai sportolók furcsaságairól beszélni – például az úszó Szun Jang esete –, de Lance Amstrong vagy a sorban lebukott atléták esete rávilágított arra, hogy talán az Egyesült Államok berkein belül sincs minden rendben. Sőt, Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője a Nemzeti Sportnak nyilatkozva kijelentette, senki sem hiszi azt, hogy az amerikaiak és a kínaiak nem doppingolnak, de azt nem államilag szervezve, adatokat tömegesen meghamisítva teszik. Kétségtelen tény, hogy az oroszok esetében államszerűen folyt a doppingolás, illetve a leadott minták meghamisítása, cseréje. Amikor a Szocsiban rendezett téli olimpia után kiderült sok minden, az akkori sportvezetők, illetve politikusok a tagadáson és az együttműködés megtagadásán kívül nem sokat tettek a kínos ügy rendezésére.

Azonban az elmúlt időszakban sok minden megváltozott, az orosz sportolókat egy ideje már emiatt sorban büntették. A 2018-as pjongcsangi téli olimpián 168 orosz sportoló kizárólag semleges színekben vett részt. Ugyanakkor az orosz vezetés is váltott, és egy ideje Oroszország mindenben együttműködik a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA) és a nemzetközi sportszervezetekkel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még a döntés előtt kijelentette, az orosz kormány eddig is, jelenleg is és a jövőben is maximálisan nyitott a nemzetközi sportközösségek és a WADA felé. Ugyanis a vizsgálatot végző bizottság nyilvánosságra hozta, hogy a december 9-én ülésező végrehajtó bizottságnak a négyéves eltiltást javasolják, mert főleg 2015 előtt, de kisebb arányban utána is manipulálták az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) moszkvai laboratóriumának adatbázisát, amelyet csak idén januárban szolgáltattak ki a WADA-nak. A moszkvai laborban hamis bizonyítékokat iktattak, illetve pozitív eredményeket semmisítettek meg, amelyek segítségével leleplezhetőek lettek volna a csalások.

„A végrehajtó bizottság december 9-én végül meghozta a döntését, amely alapján Oroszországot eltiltották négy évre a nemzetközi versenyeken való indulástól, a nemzetközi versenyek megrendezésétől”

Ez pedig azt jelenti, hogy Oroszország hivatalosan nem lehet ott a jövő évi tokiói nyári és a 2022-es pekingi téli olimpián, valamint a 2022-es, Katarban rendezendő labdarúgó-világbajnokságon. Az ítélet ellen csakis a RUSADA jogosult fellebbezni, és a WADA közleménye szerint az Orosz Doppingellenes Ügynökségnek erre 21 nap áll a rendelkezésére, és ha így tesz, a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé kerül az ügy.

Mindenesetre az orosz sportszervezetek és a sportolók tiltakoznak a döntés ellen, az orosz bokszolók például bojkottal fenyegetőznek, ha Oroszország nem lehet ott hivatalosan Tokióban. Umar Kremljov, az orosz sportági szövetség főtitkára kijelentette, hogy az orosz bokszolók „egyhangúan” emeltek szót a szankciók ellen. „Nem indulunk az olimpián zászlónk és himnuszunk nélkül”  – jelentette ki többes szám első személyt használva a főtitkár. Hozzátette, ha a szankciókat nem vonják vissza, az orosz bokszolók a tokiói szereplés helyett inkább elmennek profinak. „A profi világbajnokot jobban ismerik, mint az olimpiai bajnokot” – magyarázta Kremljov.

„Oroszország elsőszámú politikai vezetője, Vlagyimir Putyin szerint egyértelműen politikai döntés született”

„A WADA-nak az Orosz Olimpiai Bizottsággal szemben nincsen kifogása. Ha pedig nincs ellene kifogása, akkor az országnak a nemzeti lobogó alatt kell szerepelnie. Ilyen az Olimpiai Charta. Ha ezt nem engedik meg, akkor a döntés chartaellenes. A büntetés nem lehet kollektív, és nem terjedhet ki olyan emberekre, akiknek az adott szabályszegéshez semmi közük nincs. Különben nem a világ sportjának tisztaságáról döntenek, hanem politikai megfontolás, amelynek semmi köze sincsen a sport érdekeihez és az olimpiai mozgalomhoz” – jelentette ki az orosz elnök.

A Pesti Hírlapnak nyilatkozó Dénes Ferenc elmondta, a hétfői döntés sem az orosz sportolókkal, sem magával az orosz nemzettel szemben nem fair. Holott szerinte is logikus döntést hozott a WADA, mert maguk az érintettek szolgáltattak ürügyet a büntetésre, ők buktak le tömegesen, róluk derült ki a minták hamisítása vagy cseréje.

„Ugyanakkor legyünk őszinték, a világ abszolút nem kezeli jól a doppingkérdést. A sportolóktól a szurkolók és a szponzorok is elvárják a jó szereplést, illetve azt, hogy minden pillanatban ugyanúgy teljesítsenek. Természetesen szó sincs arról, hogy elvárnák a doppingolást is, de a teljesítménykényszer miatt vannak olyanok, akik vállalják a veszélyt, és a meg nem engedett eszközökhöz nyúlnak. De ezek egyének, éppen ezért a kollektív büntetés elvét nem tudom elfogadni, ugyanis most egy teljes generációt büntetnek” – nyilatkozta a sportközgazdász.

„Ugyanakkor a tokiói részvételről még az elsőfokú döntés árnyékában sem kell lemondania Oroszországnak”

Ugyanis december 19-én döntenek az oroszok arról, hogy fellebbeznek a WADA döntése ellen. Ha megteszik, akkor abban az esetben még az sem kizárt, hogy Oroszország mégis ott lesz a tokiói olimpián.

„A jogi procedúrát akár hónapokig el lehet húzni, és ha a CAS nem hoz a tokiói olimpiáig jogerős döntést, akkor a jövő évi nyári játékokra nem vonatkozik az eltiltás. Viszont ebben az esetben, ha a CAS kimondja jogerős ítéletét és helyben hagyja a WADA végrehajtó bizottságának a büntetését, akkor Tokió helyett a 2024-es párizsi olimpiáról fog hiányozni Oroszország, hiszen a szankció négy esztendőre szól a jogerőre emelkedés napjától” – árulta el a Pesti Hírlapnak Tiszeker Ágnes.

A Magyar Antidopping Csoport vezetője a lapnak elmondta, a csapatsportágakban is egyéni elbírálás lesz, és ha az adott gárda – legyen az bármelyik csapatsportág – 2 tagja pozitív mintát produkál, az egész csapatot újra ellenőrzik, ha hárman buknak le, akkor jöhet a kizárás. Amikor kiderül, hogy mely sportágakban ki indul és ki nem, akkor osztják majd újra a felszabaduló kvótákat. Ráadásul kiderült, hogy komoly vita is folyik a döntés egyik részéről.

„Nem titok, a himnusz ügyében hatalmas a vita. Ugyanis sokan úgy vélik, a sportoló alanyi joga, hogy győzelme esetén hallhassa hazája himnuszát”

– tette hozzá Tiszeker Ágnes. A világ közvéleménye meglehetősen megosztott a kérdésben, hiszen az oroszok büntetését ugyan a cselekedeteik miatt jogosnak tartják, ugyanakkor a kollektív büntetést abszolút igazságtalannak vélik. Mindenesetre a RUSADA december 19-i döntése után, miszerint fellebbeznek-e a CAS-hoz, jóval okosabbak lehetünk.

MEGOSZTÁS

B. Molnár László

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Németország új világháborút erőltet

    2026. nov. 12.
    Az írás a német Hintergrund folyóirat novemberi számában jelent meg „Ki eszkalálja a német-orosz kapcsolatokat?” címmel. Tartalmának aktuali...

    Az egyéni terrortól a bolsevikok elleni államcsínyig

    Az 1917. november hetediki petrográdi eseményeket sokáig forradalomként ünnepelték nálunk, mostanában pedig puccsként emlegetik. Az igazság ...

    Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

    2026. okt. 30.
    Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater