//NATO szabványos ukrán haderő?
Ukrán katonák francia CAESAR önjáró löveggel tüzelnek Donbasszban 2022. június 15-én #moszkvater

NATO szabványos ukrán haderő?

MEGOSZTÁS

A donbasszi ukrán védelem fokozatos felszámolásával két újabb katlan is kialakult Popasznaja térségében. Eközben folytatódnak a felőrlő harcok a front többi szakaszán, és a felek már a nyikolajevi front lehetséges újranyitására készülnek. Kijev és a Nyugat részről pedig immár nyíltan felmerült az ukrán haderő NATO szabványok szerinti átalakítása, amely az egykori Varsói Szerződés európai raktárkészleteinek kimerülésével nem meglepő. Ráadásul egyáltalán nem is mai történet. Bár annak fényében, hogy Moszkva napi 50-60 ezer tüzérségi lövedéket lő ki az ukrán célpontokra, Kijevnek minden katonai segítségre szüksége lesz.

Ukrán katonák francia CAESAR önjáró löveggel tüzelnek Donbasszban 2022. június 15-én #moszkvater
Ukrán katonák francia CAESAR önjáró löveggel tüzelnek Donbasszban 2022. június 15-én
Fotó:EUROPRESS/ARIS MESSINIS/AFP

Az elmúlt napok során újabb lendületet kaptak az ukrajnai stratégiai célpontok elleni orosz rakétacsapások. Többek közt találat érte a Csernyigovi területen fekvő Priluki és a Lvov melletti Zolocsev lőszerraktárait, valamint Dobropolje, Pokrovszk, illetve Krasznoarmejszk vasúti létesítményeit. Az orosz védelmi minisztérium közlése alapján a támadásban jelentősebb mennyiségű nyugati fegyverzet, köztük tüzérségi muníció, illetve egyéb haditechnika semmisült meg. Egyúttal az orosz rakéták célkeresztjébe került a Nyikolajev melletti Voznyeszenszk légibázisa, ahol több, a délnyugati front mentén aktív csatarepülőgép állomásozott.

„A Nyikolajev környéki támadások érdekessége, hogy meg nem erősített források szerint azok során Oroszország már a Kalibr cirkáló rakéta modernizált változatát, a Kalibr-M-et is bevetette”

Szemben az eredeti konstrukcióval, az átdolgozott Kalibr-M hatótávolsága immár meghaladja a 4500 kilométert. Vélhetően az indítóplatform is szimbolikus, miután a kilövés arról az Admiral Makarovról történt, amelyet az ukrán források már elsüllyesztettként kezeltek. Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ignat szerint azért is nehézkes az orosz cirkáló rakéták elleni védekezés, mivel azok terepkövető üzemmódban, a természeti adottságokat kihasználva – mint a Dnyeper vonala – érkeznek. Van, ahol mindössze 50 méteres magasságban a radarhorizont alatt. Az ilyen alacsonyan mozgó célpontokat pedig az ukrán védelem nem minden esetben tudja egyáltalán detektálni, a lelövésükről nem is beszélve.

 A Prilukit ért rakétatámadás

„A frontvonalak tekintetében a Donbasszban újabb katlanok öltenek testet, Nyikolajev térségében folyamatosak a kölcsönös csapat összevonások, és Harkov viszonylag stabilizálódott”

Általánosságban véve a nyikolajevi frontvonalat még mindig főképp tüzérségi párbajokkal tarkított pozícióharcok jellemzik. Davidov Brod térségében ugyanúgy feszült a helyzet, ám a front északi szakasza is aktivizálódni látszik. Ivanovka falu közelében az orosz csapatok a védhetőbb állások kiépítése érdekében elfoglalták az eddig szürke zónának tekintett folyópartot. A kezdeményezés egyértelműen az orosz fél kezében van, az ukrán erők folyamatosan készülnek egy elkövetkező offenzívára. Ennek kapcsán nyilatkozott Nyikolajev hírhedté vált kormányzója, az egyesek által foteltábornoknak titulált Vitalij Kim. Kim szerint ugyanis amennyiben az orosz csapatok ismét megpróbálkoznának Nyikolajev elfoglalásával, két híd felrobbantása után meg lehet állítani az ostromló erőket. Mert Nyikolajev az Ingulec és Déli-Bug folyók találkozásánál fekszik, gyakorlatilag három elszeparált földdarabon.

Nyikolajev sematikus térképe. A kormányzó vélhetően a sárgával jelölt útvonalakhoz tartozó hidakra gondolt #moszkvater
Nyikolajev sematikus térképe. A kormányzó vélhetően a sárgával jelölt útvonalakhoz tartozó hidakra gondolt
Forrás:turtella.ru

Taktikai szempontból érthető Kim hozzáállása, ám azzal nem számol, hogy a Kinburn-félsziget elfoglalása után az orosz csapatok képesek lesznek Ocsakovban partra szállni, és így nyugati-északnyugati irányból bekeríteni a várost. Tehát a nyikolajevi megmaradt hidak felrobbantása csak időlegesen tudná hátráltatni az orosz erőket, miközben mindez felesleges rombolást hozna a térség alapvetően romos infrastruktúrájában.

„Herszon és Zaporozsje esetében előbbi katonai-civil adminisztrációjának helyettes vezetőjét idézve mostanra gyakorlatilag szimbolikus a határ a Krím és az orosz ellenőrzésű területek közt”

Utóbbiról Kirill Sztremouszov egy, a Herszon jövőjével kapcsolatos interjúban nyilatkozott. A korábbi határátlépési és ellátási problémák mára megszűntek, újabb átkelők megnyitásával nagyjából 5-7 percre rövidült le a személyforgalom számára az átkelési procedúra. A nagyobb problémát az ukrán és orosz ellenőrzésű területek közti átjutás jelenti. Nem tisztázott például a teherszállítók számára a jelenlegi jogi szürke zónában vajon kinek kellene a menleveleket kiadni. Az integráció felgyorsulásával együtt viszont egyre többen igényelnek orosz állampolgárságot, a zaporozsjei katonai-civil adminisztráció szerint az elmúlt napokban mintegy 100 ezer lakos fordult utóbbi kéréssel a helyi hatóságokhoz. Egyértelműen látszik az a trend, amit már a konfliktus kezdete óta emlegetünk. Avagy a harcok lezárultát és az adott terület pacifikálását követően az addig inkább háttérben dolgozó oroszbarát érzések a felszínre kerülnek.

A nyikolajevi front állása 2022. június 15-én #moszkvater
A nyikolajevi front állása 2022. június 15-én
Forrás:Telegram

A helyzet viszonylagos stabilizációját jelzi a herszoni kikötő újranyitása is, amellyel a tervek szerint a jövőben tovább lehetne fokozni a terület és Oroszország közti gazdasági kapcsolatokat. Persze, egyelőre mindez csupán limitált üzemben lehetséges a Dnyeper-öböl kijáratának elaknásítása, illetve az ukrán partvédelem esetleges belövései miatt. Ám utóbbi ismét előképét nyújthatja annak, hogy az orosz haderő vélhetően nem fog megállni Nyikolajevnél, hanem a fekete-tengeri partszakasz lehetőleg egészét kívánja ellenőrzése alá vonni.

„A Donbasszban folyamatos az ukrán védelem felőrlése, bár utóbbi még tartogathat meglepetéseket”

A Szlavjanszk elleni offenzíva részeként Bogorogyicsnojét követően az orosz csapatoknak sikerült az M03 autóút mentén fekvő települést, Dolinát is elfoglalniuk. Jelenleg három irányból folyik Szlavjanszk megközelítése, egyik részről Szvjatogorszk-Prisib térségéből délre, másrészt Izjum felől az M03 autóút mentén, illetve északkeletről Rajgorodok felé. Utóbbi esetben a kiépített ukrán védelem jól tudja hasznosítani a Donyec folyó vonalát, ám az általunk már említett Szidorovo magasságában bekövetkező egyesülés után egy viszonylag nagyobb erőkoncentráció jöhet létre északon. Szidorovot követően viszont újabb akadály mutatkozik a Szent Hegy nemzeti park vonatkozó erdős területei képében. Mint azt az Izjum, Liman és Harkov környéki harcok mutatták, utóbbiak megtisztítása nem könnyű feladat, amelyet csak súlyosbítani fognak a nyári erdőtüzek. Ráadásul amennyire segíti a rejtett mozgást az erdőtűz füstje, annyira problémát is okoz a harcoló alakulatok működésében.

A Szlavjanszk környéki harcok állása 2022. június 15-én #moszkvater
A Szlavjanszk környéki harcok állása 2022. június 15-én
Forrás:Telegram

„Szeverodonyeckben folyik az ipari zóna megtisztítása, ám az Azot vegyi üzemben ragadt civilek miatt mindez csak korlátozott mértékben tud haladni”

Ukrán kérésre Mariupolhoz hasonlóan az orosz fél az Azot vegyi üzemből kivezető humanitárius korridorokat alakított ki, amelyek működési ideje alatt környezetükben tűzszünet van érvényben. Ám ahogy az első esetben, úgy itt is egyelőre érdemi eredményt nem ért el a folyosó, miután az első nap 12 óra alatt mindössze egy civil hagyta el az üzem alatti alagutakat. Kérdés, hogy az Azotot illetően vajon az Azovsztalhoz hasonlóan fog annak ostroma zajlani, vagy abból a tanulságokat levonva Moszkva más taktikához folyamodik. Amíg ugyanis a katakomba rendszerben civilek tartózkodnak, addig nem indulhat meg a nagyobb szabású ostrom. Egyúttal Szeverodonyeck fennmaradó részei esetében folytatódik az ukrán csapatok felmorzsolása, a Donyec part jelentős része immár orosz ellenőrzés alatt áll. Jól jellemzi a szeverodonyecki harcok intenzitását, hogy egyes jelentések szerint csak a városban a napi ukrán emberveszteségek meghaladják a 300 főt.

A szeverodonyecki harcok állása 2022. június 15-én #moszkvater
A szeverodonyecki harcok állása 2022. június 15-én
Forrás:Telegram

„A Popasznaja környéki kiszögelléshez kapcsolódóan két új katlan létrejöttéről tudunk beszámolni”

Elsőként az orosz erők elfoglalták a Popasznaja és Liszicsanszk közt nagyjából félúton fekvő Vrubovka falut, amellyel a Gorszkoje-Zolotoje térségében állomásozó ukrán erők utolsó ellátási útvonalát is elvágták. Bár ez még nem jelent teljes bekerítést, de visszavonulási útvonal hiányában nagyjából 2 ezer ukrán katona eshetett ezáltal csapdába. Zolotoje bekerítése egyúttal a Liszicsanszk elleni orosz offenzíva egyik további lépcsőfokának is tekinthető, amely révén a bekerítési gyűrűt Moszkva délről fogja szorosabbra. A másik helyszín pedig Szvetlodarszk és az Uglegorszkaja hőerőmű térsége, ahol a Szemigorje feletti ellenőrzés megszerzésével egy, a Zolotoje térségében tapasztalthoz hasonló katlan alakult ki. Bár pontos létszámot egyelőre nem tudni, mindenképp jelentős számú ukrán katona kerülhetett a bekerítésbe. Maga a Novoluganszkoje település mellett található hőerőmű ugyanis az avgyejevkai kokszüzemhez vagy a szeverodonyecki Azot vegyiüzemhez hasonlóan az ukrán védelem egyik kulcsfontosságú megerősített állása. Egyes információk szerint nagyobb mennyiségű tüzérségi fegyverzet települt az erőmű zónájába, amelyek semlegesítésével csökkenteni lehet a Gorlovkára nehezedő nyomást.

A kialakult katlanok #moszkvater
A kialakult katlanok
Forrás:Twitter

„A Donbassz esetében érdemes röviden visszatérni a Donyecket érő folyamatos ukrán tüzérségi csapásokra”

Az ukrán haderő az elmúlt napokban nemcsak tovább folytatta a város belövését, de már a szomszédos Makajevka is felkerült a célpontok listájára. Ám sajnálatos módon a nyugati média erről nem akar tudomást venni. Pontosabban, bár elismeri a Donyecket ért támadásokat, de a BBC-től a Le Figaron át egészen az általuk a legutóbbi elemzésben idézett Tagesschau riportig szinte minden nagyobb mainstream orgánum az ukrán álláspontot mondja vissza. Avagy Donyecket az orosz erők lövik, hogy ezzel félemlítsék meg a helyi lakosságot és hangolják Ukrajna ellen. Ez pedig egyértelműen nem más, mint puszta aktivizmus, manipuláció, nem pedig újságírás. Csak röviden, a hátteret megvizsgálva láthatjuk, hogy ha van az egykori Ukrajnán belül olyan terület, amely évek óta szinte vehemensen a kijevi kormányzattal szembeni álláspontot vett fel, az Donyeck.

„Elég csak arra a Nyugaton szintén szőnyeg alá söpört nyolc évre gondolni, amikor az ukrán haderő módszeresen lőtte a szakadár népköztársaság fővárosát”

Donyecket nem kell Kijev ellen hangolni, hanem politikailag épp visszafogni, miután vehemensebben harcol a revans vágy miatt, mint maga Oroszország. Ami pedig az állítólagos belövések gyakorlati hátterét illeti, a lövedékek egyértelműen nyugat-északnyugatról, az ukrán erők által ellenőrzött zónákból érkeznek. Ráadásul a becsapódási kráterek és maradványok alapján általában pontosan megállapítható milyen kaliberű, illetve típusú tüzérségi tűz érte az adott területet. Nem egy esetben bizonyosodott be, hogy 155 milliméteres lövedék találatáról van szó. A klasszikus szovjet 122 és 152 milliméteres tüzérségi gránátok mellett pedig kizárólag Ukrajna rendelkezik nyugati, 155 milliméteres tüzérséggel.

„Harkov esetében az elmúlt napokban a frontvonalak viszonylag stabilizálódtak”

Tovább folynak a harcok a korábbi elemzésünkben felvázolt, nagyjából 10-20 kilométeres sávban a szürke zóna minél nagyobb szelete feletti ellenőrzés megszerzéséért. Az orosz haderő fő feladatát egyértelműen a Donyec folyó jobb partjának védelme jelenti, hogy ezzel elhárítsa egy átkelő létesítését, amely az Izjum irányú ukrán ellentámadás alapjául szolgálhat. Ennek érdekében a Csepel-Petrovszkoje térségében állomásozó ukrán csapatok ellen folyamatosak a tüzérségi támadások, bár egyes meg nem erősített jelentések szerint azoknak mégis sikerült pontonhidat felállítaniuk a Donyec folyón.

A Harkov környéki front állása 2022. június 15-én #moszkvater
A Harkov környéki front állása 2022. június 15-én
Forrás:Telegram

A frontvonal esetében egyes jelentések kiemelten magas ukrán veszteségekről írnak, miután a fő hadszíntérként jelentkező donbasszi mellett Harkov minden más téren csakis másodlagos szerepet kaphat. Legyen szó ellátmányról, eszközökről vagy személyi állományról. Bár az Azov helyi „leányvállalataként” működő Kranken úgymond propaganda zászlóaljként szolgál a harkovi védelem PR vezetőjeként, a közösségi hálókon túl a harctéren már nem mutat akkora sikereket.

„Érdekes kérdésként merült fel az ukrán haderő átállása a NATO szabványokra”

Ugyanis utóbbi kapcsán egymástól függetlenül Olekszij Reznyikov védelmi miniszter és Jens Stoltenberg NATO főtitkár is nyilatkoztak. Előbbi a nyugati tüzérséggel kapcsolatos tapasztalatok alapján egyenesen azt állította, hogy az ukrán haderő képes mindössze egy hónap alatt átállni a NATO sztenderdekre. Stoltenberg természetesen ennél diplomatikusabban fogalmazva csak az ukrán haderő fokozatos átfegyverzését jelentette be a nyugati fegyverszállítmányok segítségével. Igaz, utóbbi nem számít meglepőnek. Bár Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó mindkettejükön tovább menve egyenesen azt javasolta a szövetségnek, hogy használják Ukrajnát „NATO gyakorlótérként”. Avagy Podoljak szerint országa jó terepként szolgálna a NATO fejlesztések élőben történő kipróbálására. Noha az ötlet logikus, és számos példa létezik rá – mint tette ezt például Oroszország Szíriában –, de a konfliktus jellege miatt ez nem lehetséges. Oroszország részvétele folytán fennáll a veszélye az érzékeny eszközök ellenséges kézbe kerülésének, amelyek nem csupán az orosz, de akár a kínai hadiipari fejlesztésekben is feltűnhetnek később.

„Ám az átállás nem mai történet”

Kijev gyakorlatilag a Majdant követően már deklarálta szándékát a NATO konform működésre, így az események hátterét vizsgálva nem nagy meglepetés a mostani nyilatkozat. Viszont megint más kérdés a papír szerinti működés és a valóság. Avagy minden igyekezet és fegyverszállítás ellenére az ukrán haderő gerincét még mindig az egykori szovjet fegyverzet adja. Elég csak a harckocsiállomány tekintetében a harkovi fejlesztésű T-64 típusra gondoljunk, vagy azokra a segélyként kapott lengyel, cseh és szlovák T-72M/M1/M1R tankokra, amik szintén az egykori a Varsói Szerződés szempontjai, szabványai és eljárásrendje szerint készültek. De akár említhetnénk a Javelin páncéltörő rakéták kapcsán kirobbant botrányt, miután a The Washington Post vizsgálata alapján nemcsak a megfelelő pótalkatrészek hiányoznak a nyugati fegyverzethez, de még a kezelési útmutatók is. Állítólag ugyanis az ukrán katonák csupán Google Translate segítségével ukránra fordított útmutatókat kaptak a rakétákhoz, amik finoman szólva sem voltak kielégítő minőségűek.

Ukrán katona elhagyott telefonjának keresési előzményei. Mint látszik a készülék tulajdonosa olyanok kifejezésekre keresett rá, mint a "miért melegszik fel a Javelin", vagy a "Javelin hangokat ad ki", illetve a "Javelin nem működik" #moszkvater
Ukrán katona elhagyott telefonjának keresési előzményei. Mint látszik a készülék tulajdonosa olyanok kifejezésekre keresett rá, mint a „miért melegszik fel a Javelin”, vagy a „Javelin hangokat ad ki”, illetve a „Javelin nem működik”
Forrás:Twitter

„Minden esetre az egykori Varsói Szerződésből visszamaradt raktárkészletek kiürítésével égetően szüksége lesz Kijevnek az átállásra”

Jól szemlélteti a probléma mértékét Bulgária bejelentése az ukrajnai fegyverszállítások felfüggesztéséről. A nyugati szövetségi rendszeren belül épp Bulgária az, amely az egykori szovjet fegyverzet terén a legnagyobb ellátó például a 152 milliméteres tüzérségi gránátok terén. De említhetnénk akár a kézifegyverekhez tartozó lőszereket, gránátokat és egyéb hadfelszerelést. Ez pedig érzékenyen érinti az ukrán haderőt, bár a lengyel, cseh és szlovák szállítások révén a hiány némileg pótolható. Viszont például a tüzérség terén nem százas hanem ezres, sőt tízezres nagyságrendekről beszélünk. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Vagyim Szkibickij szerint ugyanis míg Ukrajna naponta nagyjából 5-6 ezer tüzérségi gránátot használ fel, az orosz fél ennek a tízszeresét.

„Azaz Oroszország az ukrajnai harcok folyamán csak egy nap 50-60 ezer tüzérségi gránátot lő ki”

Miután pedig Kijevnek égető szüksége van az utánpótlásra, bizonyos szegmensekben egyszerűen kénytelen átállni a nyugati szabványokra. Mivel máshonnan nem tud logisztikai segítséget kapni. Viszont ez csak a haderő egy része, és több, kényes haderőnem esetében – értve itt például a harckocsikat vagy a légierő egészét – egyelőre nem úgy tűnik, hogy Ukrajna szakítana a szovjet örökséggel. Arról pedig nem is beszélve, mennyiség terén mennyire nem tudták eddig pótolni az eddigi segélyszállítmányok az elszenvedett ukrán veszteségeket.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.