Óriási felháborodást váltott ki az egykori jugoszláv tagköztársaságokban, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök vasárnap nagy szerb vezetőnek nevezte Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv és szerb elnököt. A politikus ma már azt mondja, félremagyarázták a szavait.

Nem várt következményekkel járt Alekszandar Vucsics Kosovska Mitrovica-i látogatása, melyen az elnök először támogatásáról biztosította a helyi szerbeket, majd elmondta, Szerbia jóban és rosszban a koszovói szerbek mellett áll. A fordulat akkor következett, mikor Vucsics felidézte, hogy három évtizeddel ezelőtt Szlobodan Milosevics is mondott egy beszédet a Gazimesztánon, amelyen százezer szerb vett részt. Majd így fogalmazott:

„Milosevics nagy szerb vezető volt, a szándékai mindenképpen a legjobbak voltak, azonban az eredmények sokkal rosszabbak lettek. Nem azért, mert ő ezt akarta, hanem mert a vágyak irreálisak voltak, és alábecsültük más népek érdekeit és törekvéseit. Ezért a legdrágább árat fizettük.”

Ismert: Milosevics hatalmát 2000 októberében döntötték meg, a volt elnököt a következő év áprilisában tartóztatták le, majd júniusban Hágába szállították, ahol 2002-ben kezdődött meg a pere a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken. Ítélet viszont soha nem született, mert Milosevics 2006-ban meghalt a börtönben. Sokan őt teszik a leginkább felelőssé az 1991-1995-ös délszláv háború kitöréséért, és ő volt a leginkább felelős az 1998-1999-es koszovói konfliktusért is. A NATO végül 1999. március 24-én légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, hogy véget vessen a jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. Ebben az évben egyébként Vucsics a „nemzeti megmentés kormányának” információs minisztere volt, amit sokan a mai napig felrónak neki.

Aligha volt meglepő, hogy a Milosevicsre való utalást nem hagyták szó nélkül a térség politikusai. Hashim Thaci koszovói elnök például provokációnak nevezte a megszólalást és kijelentette, hogy Vucsics ugyan a békéről és jószomszédi kapcsolatokról beszélt, aztán mégis áttért Milosevics dicséretére, ez a két dolog pedig nem fér meg egymás mellett. De a horvát kormány is provokációnak nevezte Vucsics elszólását. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök pedig azt mondta, nem süllyed arra a szintre, hogy kommentálja Vucsics kijelentését, majd hozzátette: az amúgy sem releváns Horvátország számára.

De hogyan vélekednek ma Milosevicsről a térségben? A koszovói albánok érthetően egy szerb diktátort látnak a politikusban, aki háborút viselt ellenük, hasonlóan gondolkodnak a bosnyák és horvát politikusok is. Talán az sem meglepő, hogy a Boszniában és Horvátországban élő szerbek körében is leginkább a kilencvenes évek szenvedéseit idézi fel a politikus neve. Ám meglepő módon Koszovóban ez egészen máshogy van: Milosevics-kultusz ugyan itt sincs, azonban jóval megbocsátóbbak az egykori jugoszláv elnök tevékenységével szemben. Így Vucsics mostani megszólalása a helyi szerbek körében egyáltalán nem számított botrányosnak még akkor sem, ha az ő életüket is megkeserítette az 1998-1999-es háború.

Végül aztán Vucsicsnak is meg kellett szólalnia. A politikus kijelentette, hogy a régióban egyesek meghamisították beszédének egy részét, mert nem tudnak szembenézni azzal a felelősségteljes politikával, amit ő folytat. „Ők csak akkor tudnak politizálni, ha ott áll számukra egy rossz Vucsics és egy rossz Szerbia. Ha békét ajánlunk, akkor az nem az a Szerbia, amelyet ők akarnak‟ – magyarázta a szavait a szerb elnök.