Nagy szerb vezető volt Szlobodan Milosevics?

Óriási felháborodást váltott ki az egykori jugoszláv tagköztársaságokban, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök vasárnap nagy szerb vezetőnek nevezte Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv és szerb elnököt. A politikus ma már azt mondja, félremagyarázták a szavait.

Ikon. Egy nő csókolja meg Szlobodan Milosevics portréját a volt jugoszláv vezető sírjánál, Pozsarevácban tartott megemlékezésen 2009. március 11-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/ANDREJ ISAKOVIC

Nem várt következményekkel járt Alekszandar Vucsics Kosovska Mitrovica-i látogatása, melyen az elnök először támogatásáról biztosította a helyi szerbeket, majd elmondta, Szerbia jóban és rosszban a koszovói szerbek mellett áll. A fordulat akkor következett, mikor Vucsics felidézte, hogy három évtizeddel ezelőtt Szlobodan Milosevics is mondott egy beszédet a Gazimesztánon, amelyen százezer szerb vett részt. Majd így fogalmazott:

„Milosevics nagy szerb vezető volt, a szándékai mindenképpen a legjobbak voltak, azonban az eredmények sokkal rosszabbak lettek. Nem azért, mert ő ezt akarta, hanem mert a vágyak irreálisak voltak, és alábecsültük más népek érdekeit és törekvéseit. Ezért a legdrágább árat fizettük.”

Ismert: Milosevics hatalmát 2000 októberében döntötték meg, a volt elnököt a következő év áprilisában tartóztatták le, majd júniusban Hágába szállították, ahol 2002-ben kezdődött meg a pere a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken. Ítélet viszont soha nem született, mert Milosevics 2006-ban meghalt a börtönben. Sokan őt teszik a leginkább felelőssé az 1991-1995-ös délszláv háború kitöréséért, és ő volt a leginkább felelős az 1998-1999-es koszovói konfliktusért is. A NATO végül 1999. március 24-én légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, hogy véget vessen a jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. Ebben az évben egyébként Vucsics a “nemzeti megmentés kormányának” információs minisztere volt, amit sokan a mai napig felrónak neki.

Aligha volt meglepő, hogy a Milosevicsre való utalást nem hagyták szó nélkül a térség politikusai. Hashim Thaci koszovói elnök például provokációnak nevezte a megszólalást és kijelentette, hogy Vucsics ugyan a békéről és jószomszédi kapcsolatokról beszélt, aztán mégis áttért Milosevics dicséretére, ez a két dolog pedig nem fér meg egymás mellett. De a horvát kormány is provokációnak nevezte Vucsics elszólását. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök pedig azt mondta, nem süllyed arra a szintre, hogy kommentálja Vucsics kijelentését, majd hozzátette: az amúgy sem releváns Horvátország számára.

De hogyan vélekednek ma Milosevicsről a térségben? A koszovói albánok érthetően egy szerb diktátort látnak a politikusban, aki háborút viselt ellenük, hasonlóan gondolkodnak a bosnyák és horvát politikusok is. Talán az sem meglepő, hogy a Boszniában és Horvátországban élő szerbek körében is leginkább a kilencvenes évek szenvedéseit idézi fel a politikus neve. Ám meglepő módon Koszovóban ez egészen máshogy van: Milosevics-kultusz ugyan itt sincs, azonban jóval megbocsátóbbak az egykori jugoszláv elnök tevékenységével szemben. Így Vucsics mostani megszólalása a helyi szerbek körében egyáltalán nem számított botrányosnak még akkor sem, ha az ő életüket is megkeserítette az 1998-1999-es háború.

Végül aztán Vucsicsnak is meg kellett szólalnia. A politikus kijelentette, hogy a régióban egyesek meghamisították beszédének egy részét, mert nem tudnak szembenézni azzal a felelősségteljes politikával, amit ő folytat. “Ők csak akkor tudnak politizálni, ha ott áll számukra egy rossz Vucsics és egy rossz Szerbia. Ha békét ajánlunk, akkor az nem az a Szerbia, amelyet ők akarnak‟ – magyarázta a szavait a szerb elnök.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com