//Nagy-Albánia elhalasztva
Albin Kurti a koszovói parlamenti választások kampányában hívei között beszél 2019. októberében Pristinában #moszkvater

Nagy-Albánia elhalasztva

MEGOSZTÁS

Habár az októberi parlamenti választásokat megnyerték a koszovói ultranacionalisták, egyáltalán nem állnak jól a kormányalakítással. Sőt, most azzal vádolják őket, hogy egy terrorista szervezetet támogattak.

Albin Kurti a koszovói parlamenti választások kampányában hívei között beszél 2019. októberében Pristinában #moszkvater
Albin Kurti a koszovói parlamenti választások kampányában, hívei között beszél 2019. októberében, Pristinában
Fotó:EUROPRESS/Armend NIMANI/AFP

Nincs könnyű helyzetben Albin Kurti, az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) elnöke, akit több mint három hónappal az előrehozott választások után jó egy hete bízott meg kormányalakítással Hashim Thaci elnök.

„A Nagy-Albánia eszme egyik legádázabb élharcosa hiába tárgyal már jó ideje Isa Mustafával, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnökével, mégsem sikerült megegyezniük a jövőbeni koalícióról”

Kezdetben úgy tűnt, hogy a két párt azért nem jut dűlőre, mert nincs köztük egyetértés a tárcák elosztásáról. Mára azonban már az is felmerült, hogy abban sem értenek egyet, ki legyen az ország következő köztársasági elnöke, miután Thaci mandátuma 2021-ben lejár. Így Isa Mustafa azt szeretné, ha az új államfő az ő pártjából kerülne ki, míg Kurti egyelőre nem is hajlandó elkötelezni magát a leendő köztársasági elnök személye mellett. A politikus jobban szeretné, ha az új államfő párton kívüli személy lenne.

És hogy a helyzet még ennél is nehezebb legyen, az elmúlt hónapokban a két lehetséges szövetséges  minden vitája a nyilvánosság előtt zajlott. Az Önrendelkezés és az LDK előzetes megállapodása szerint például a házelnöki poszt az utóbbié lett volna, azonban a koszovói parlament december 26-i alakuló ülésén mégis Glauk Konjufcát, az Önrendelkezés képviselőjét választották meg a képviselőház elnökének. Az LDK erre a korántsem barátságos lépésre minden eddiginél indulatosabban reagált, bár az is kiderült, hogy a párt bizonyos politikusai egyszerűen átszavaztak Konjukcára. Így ahogy múlik az idő – Kurtinak már csak alig egy hete maradt, hogy kormányt alakítson –, egyre fogy a remény, hogy a két párt egyezségre jusson, ami persze önmagában még mindig nem lenne elég. A 120 fős koszovói parlamentben ugyanis az Önrendelkezésnek 29, az LDK-nak pedig 28 mandátuma van

„Így a többség megszerzéséhez még valamelyik kisebbségi párttal is meg kellene egyezniük. Ez azonban egyelőre a láthatáron sincs”

Mindez idő alatt az ultranacionalista Önrendelkezésnek más problémái is adódtak. A héten terrorista cselekedet előkészítése és Koszovó stabilitásának aláásása miatt nyolc embert ítélt kettőtől 12 évig tartó börtönbüntetésre a pristinai bíróság. Az ítélet szerint a férfiak a Nép Szeme nevű, terrorista szervezetnek tartott csoport tagjaiként 2017-ben megkíséreltek megölni egy egykori politikust, és az ország elnökének és akkori miniszterelnökének életére akartak törni.

A célpont a néhai Tito kedvence, Azem Vllasi volt, aki a nyolcvanas években a koszovói tiltakozások élére állt, emiatt a mai napig óriási megbecsülésnek örvend az albánok körében. A ma ügyvédként és elemzőként dolgozó férfit 2017. március 13-án lőtte meg Murat Jashari. A merénylőt 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték gyilkossági kísérlet miatt, ám egészségügyi állapota miatt a büntetését nem börtönben, hanem egy pszichiátriai intézményben tölti majd le.

A bíróság viszont azt kimondta, hogy bizonyítást nyert, Azem Vllasi csak az első volt azon a célpontlistán, amelyen Hashim Thaci államfő és az akkori miniszterelnök, Isa Mustafa neve mellett további mintegy kéttucat vallási vezető, üzletember és újságíró neve szerepelt.

„A csoport célja az ország destabilizációja volt, illetve az, hogy aláássák Koszovó politikai, gazdasági, alkotmányos és társadalmi rendjét”

– mondta ki a bíró az ítéletben, ami után Thaci Koszovói Demokrata Pártja (PDK) azonnal reagált. Szerintük az Önrendelkezés hozta létre és inspirálta a terrorszervezetet, hogy az tüntesse el a politikai ellenfeleit. Ezért a PDK azt követeli az Önrendelkezéstől, hogy az távolodjon el a Nép Szemétől. Az ultranacionalista párt azonban arra kérte a PDK-t, hogy az meg a hazug kijelentéseitől távolodjon el, amit többek között Thaci tett a két szervezet kapcsolatáról.

Így még ha Albin Kurtinak sikerülne is kormányt alakítani az elkövetkezendő egy hétben, az elkövetkező két évben olyan államfővel kellene együttműködnie, amely egy terrorszervezettel hozza összefüggésbe a pártját. Ez pedig nem teremt túl kedvező légkört ahhoz, hogy Kurti megvalósítsa élete nagy álmát, Nagy-Albániát.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.