//Moszkva és a NATO kitagadták egymást
Biztonsági őr a NATO moszkvai információs irodája előtt 2021. október 18-án #moszkvater

Moszkva és a NATO kitagadták egymást

MEGOSZTÁS

Meglepetésként érte a világot a hír, miszerint Oroszország válaszul orosz diplomaták kiutasítására, november 1-jétől felfüggeszt mindennemű dialógust a NATO-val. Az észak-atlanti szervezet brüsszeli központjába akkreditált orosz diplomaták körül kialakult diplomáciai konfliktus az elmúlt évtizedekben nem látott mélységbe süllyesztette Moszkva és a katonai blokk kapcsolatát. Mi okozta a 2014 óta alapvetően sem pozitív kölcsönös viszony ilyen szintű megromlását, és mi várható a jövőben e lépések hatására?

Biztonsági őr a NATO moszkvai információs irodája előtt 2021. október 18-án #moszkvater
Biztonsági őr a NATO moszkvai információs irodája előtt 2021. október 18-án
Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP

Bár elsőre meglepőnek tűnhet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői nyilatkozata a NATO és Oroszország közti diplomáciai kapcsolatok felfüggesztéséről, a brüsszeli orosz tájékoztatási iroda, illetve az állandó moszkvai NATO képviselet bezárásáról, mindez nem más, mint egy szűkebben nem egész két hete, míg bővebben nézve 2014 óta húzódó viszály betetőzése. A közvetlen előzményeket tekintve október 6-ig kell visszamenjünk, mikor a NATO az említett brüsszeli orosz képviselet nyolc tagjának akkreditációját felfüggesztve október végi határidővel kiutasította őket. A hivatalos közlés szerint a kiutasított diplomaták az orosz titkosszolgálatok tagjaiként „káros, illetve agresszív tevékenységet folytattak” az észak-atlanti szervezettel szemben.

„Ezzel, illetve két, az adott pillanatban betöltetlen álláshely megszüntetésével a 20 fős brüsszeli orosz kontingens létszáma felére apadt volna. 2015 és 2018 után ez lett volna a harmadik, az orosz képviseletet érintő ilyen jellegű intézkedés, amely – mint a megmaradt 10 orosz diplomata számából is látszik – lényegében működésképtelenné tette volna a brüsszeli képviseletet”

A brüsszeli iroda feladata lett volna az orosz közvélemény tájékoztatása a NATO-Oroszország viszonyrendszerről, ez az orosz védelmi minisztériummal történő összeköttetést lehetővé tévő moszkvai NATO képviselettel együtt már jó ideje nem töltötte be eredeti szerepét. Többek között az elmúlt években az észak-atlanti szervezet fokozatosan limitálta a brüsszeli orosz iroda munkatársainak hozzáférését, sőt belépését is a NATO intézményeihez, ezáltal ellehetetlenítve őket feladataik teljesítésében. De egyes információk szerint a moszkvai NATO képviseletet vezető lengyel Robert Pszel sem is tartózkodik már két éve állandó jelleggel az orosz fővárosban, és a szövetség Oroszországgal kapcsolatos ügyeit annak brüsszeli központjából intézi. Ráadásul, ahogy azt a külügyi kérdésekben aktív Alekszej Puskov szenátor kifejtette, a megromlott viszony következtében Oroszország hosszú ideje nem is nevezett ki nagykövetet a NATO-ba, az ezzel járó feladatok a brüsszeli orosz nagykövetségre hárulnak.

„Mindezeket, illetve azt figyelembe véve, hogy a NATO-Oroszország Tanács az ukrajnai helyzet vagy épp az INF szerződés felmondása következtében már 2019 júliusa óta nem ülésezett, és a két fél közötti kommunikáció a gyakorlatban megszűnt, nem tűnik váratlannak Moszkva lépése. Oroszország lényegében csak hivatalossá tette az eddigiekben már nyílt titokként kezelt diskurzus és kommunikáció hiányát”

Ahogy Dmitrij Danyilov, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének elemzője a Gazeta.ru portálnak nyilatkozva elmondta, értelmetlen lett volna a jelenlegi konstruktivitás hiányától és alacsony hatékonyságtól szenvedő kapcsolatot továbbra is fenntartani. Bár a felek így kölcsönösen bezárták az ajtót a viszony lehetséges javítására irányuló kísérletek elől, ám erre aligha került volna sor a közeljövőben.

Washingtoni nyilatkozatok ide, Victoria Nuland moszkvai látogatása oda, a láthatóan sablonos felszíni kommunikáción túl továbbra is az látszik, hogy az Egyesült Államok – és ezáltal lényegében maga a NATO – nem kívánja normalizálni kapcsolatát keleti szomszédjával, amely így a feszültségek további fokozódásához vezet.

„A képviseletek bezárása mégse jelenti a Moszkva és a katonai blokk közti kommunikáció totális felfüggesztését”

Mivel ahogy azt az orosz külügyminisztériumi közlemény is leszögezte, a szövetség tagállamai a katonai kérdésekben továbbra is megkereshetik Oroszországot Belgiumon, illetve a brüsszeli orosz nagykövetségeken keresztül. A 30 tagállamot egységes egészként kezelő NATO misszió helyét annak megszűnésével főképp az említett országok katonai attaséin, nagykövetein keresztüli bilaterális kapcsolattartás váltja fel, ami bár továbbra sem alkalmas a kieső képességek teljes helyettesítésére, átmeneti megoldásként még így is több a semminél.

Ahogy Andrej Belouszov, Oroszország ENSZ-be delegált genfi missziójának helyettes vezetője is megfogalmazta,

„csak akkor lehetséges a Moszkva és a NATO közötti konstruktív párbeszéd, ha utóbbi felhagy az Oroszország elszigetelésére illetve feltartóztatására irányuló törekvéseivel”Orosz részről a deeszkaláció feltételei közt szerepel többek közt a határ menti kölcsönös katonai aktivitás intenzitásának visszafogása, és az esetleges előre nem látott incidenseket megelőző rendszer megteremtése. A felfüggesztett diplomáciai kapcsolatok újraindítása vélhetően csak abban az esetben lesz lehetséges, ha a NATO korábbi döntését felülvizsgálva ismét az eredeti 20 fős létszámmal engedélyezi az orosz iroda működését.

„A jelen geopolitikai realitásokat figyelembe véve, mindkét tényező megvalósulásának lehetősége felettébb alacsony, így belátható időn belül nem fog helyreállni az amúgy is már üres vázként működő NATO-Oroszország diplomáciai kapcsolat”

Ez természetesen szerencsére nem jelenti azt, hogy küszöbön áll egy nyílt konfliktus a két tábor között, viszont a jelen feszültségek további fokozódása nemhogy elképzelhető, de felettébb valószínű is.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.