„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Mivel foglalkozik a Roszatom?

2024. dec. 29.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Az új üzletágak egyre nagyobb szerepet kapnak a Roszatom tevékenységében. A tiszta energia termelésétől az elektromos autók gyártásán át a nukleáris medicináig összesen több mint nyolcvan ilyen üzletág van.

„Az ezekből a gyárakból származó akkumulátorokat orosz elektromos autókba fogják beépíteni. A Roszatom maga is részt vesz az elektromosautó gyártásban. Az autómárka neve: Atom” #moszkvater

„Az ezekből a gyárakból származó akkumulátorokat orosz elektromos autókba fogják beépíteni. A Roszatom maga is részt vesz az elektromosautó gyártásban. Az autómárka neve: Atom”
Fotó:Roszatom

A Roszatom a tiszta energia termelésének majdnem minden főbb típusa területén végez fejlesztéseket. Az alapvető atomenergián kívül (beleértve a legújabb kis teljesítményű atomerőmű projekteket) ezek a szél-, a hidrogén-, a bio-, a nap- és a vízenergia.

„A Roszatom saját szélerőműparkokat épít, a szélturbinák kulcsfontosságú alkatrészeit – a saját berendezésekkel ellátott gondolákat és a lapátokat – az állami vállalathoz tartozó vállalatok gyártják. Oroszországban a Roszatom 2027-ig összesen mintegy 1,7 GW kapacitást biztosító szélerőmű üzembe helyezését tervezi”

Az állami vállalat külföldön is valósít meg megújulóenergia-projekteket. Kirgizisztánban például épül a Leilek vízerőmű, és megállapodást írtak alá a 30 MW-os Csandalas erőmű építéséről Dzsalalabad tartományban. 100 MW-os vízerőmű építési projektje indult az Iszik-köl tavon. Az Atomexpón idén aláírt két megállapodás értelmében összesen több tucat létesítmény épül, 1 GW összkapacitású szélerőművek és 400 MW összkapacitású vízerőművek.

„A Roszatom egy olyan projekten is dolgozik, amely biogázüzemek létrehozását tűzte ki célul Oroszországban és Kazahsztánban, amelyek állati eredetű és élelmiszer-hulladékot alakítanak át energiává és műtrágyává. Az ilyen üzemek jó példái a zárt ciklusú gazdaságnak”

Az elektromos áramot nemcsak elő kell állítani, hanem tárolni is kell. A Roszatom teljes termék-előállítási láncot épít ki a közlekedés és az energiatermelés energiatároló eszközeinek létrehozására. A lánc a lítiummal kezdődik – a Roszatom bányát létesít a kolmozerszkojei lelőhelyen, és részt vesz a bolíviai lítiumsó-lelőhelyek fejlesztésében. Emellett a Roszatom két gigaüzemet épít a Kalinyingrádi területen és Új-Moszkva területén – teljes ciklusú, egyenként 4 GWh kapacitású lítium-ion akkumulátorok gyártására alkalmas létesítményeket.

„Az ezekből a gyárakból származó akkumulátorokat orosz elektromos autókba fogják beépíteni. A Roszatom maga is részt vesz az elektromosautó gyártásban. Az autómárka neve: Atom”

A Roszatom nagy tapasztalattal rendelkezik a kiégett nukleáris fűtőelemek (SNF) és a radioaktív hulladékok (RW) kezelése terén. Az állami vállalat infrastruktúrát épít és korszerűsít a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladékok újrahasznosítása, tárolása és ártalmatlanítása számára, és megszünteti a veszélyes létesítményeket. A közelmúltban például az orosz Gremiha bázisról eltávolították az utolsó használt cserélhető reaktor fűtőelemeket, amelyeket atommeghajtású tengeralattjárók folyékony fém hűtőközeggel ellátott reaktoraiban használtak.

„A Roszatom ismereteit és szakértelmét környezetvédelmi projektek megvalósításában is hasznosítja”

A Roszatom például befejezett néhány ilyen projektet, és folytatja mások megvalósítását Tádzsikisztánban (a Tabosar bánya és a salakos tavak rekultivációja Szogdia tartományban) és Kirgizisztánban (a Kadzsi-Szaj, Taldi-Bulak, Tujuk-Szuu és Dalnyevo bányák salakos tavainak rekultivációja és megőrzése). A Roszatom tárgyal belarusz partnereivel a fehéroroszországi gorodoki peszticidhulladék-lerakó felszámolására alkalmas technológia kidolgozásáról és kísérleti mentesítő üzem létrehozásáról.

„A Roszatom három irányban folytat fejlesztéseket az új anyagok és az azok felhasználására alkalmas technológiák területén: kompozitok, additív gyártás és ritkaföldfémek”

A kompozit vonal keretében a Roszatom létrehozta és most fejleszti a teljes ciklusú szénkompozitok gyártását a nyersolajtól a késztermékekig. A Roszatom kompozitjait urándúsításhoz használt centrifugák, járműalkatrészek, sportfelszerelések, épület- és útszerkezetek, szélerőmű rotorlapátok és egyéb alkatrészek gyártásához használják.

Az additív gyártás terén a Roszatom olyan 3D nyomtatók sorozatgyártását kezdte meg, amelyek különböző technológiákkal nyomtatnak fémeket, többféle fémport állítanak elő, és szolgáltatásokat kínálnak termékek nyomtatásához. A nyomtatott termékeket a Roszatom már elkezdte használni nukleáris üzemanyag előállításához. Például additív gyártással készült járókerék működik a Szibériai Vegyi Kombinát szublimátot gyártó üzemének egyik szivattyújában.

A ritkaföldfém-üzletág részeként a Roszatom az ércbányászattól a mágnesek előállításáig lefedi a ritkaföldfém-termékek teljes értékláncát. A tervek szerint a ritkaföldfém-koncentrátumokban található fémvegyületek szétválasztására szolgáló létesítményeket, valamint egy mágnesek gyártására szolgáló üzemet fognak létrehozni.

„A Roszatom egyre fontosabbá váló projektje a szállítás az Északi-tengeri hajózási útvonalon”

A Roszatom üzleti tevékenységének ez a területe arra irányul, hogy egész évben működő kereskedelmi hajózást és teherszállítást valósítson meg. Létrejött az együttműködés Kínával. Ennek alapján novemberben Szentpéterváron került sor az Északi-tengeri útvonallal kapcsolatos együttműködésért felelős albizottság első ülésére. Korábban megállapodás született a kínai NewNew Shipping Line társasággal egy teherhajók építésére irányuló közös vállalat létrehozásáról. Ugyanezzel a társasággal indult az „Arctic Express No. 1”. – a két ország kikötői közötti konténerszállítás. Emellett más országok is érdeklődést mutatnak az útvonal iránt.

„Az Északi-tengeri hajózási úton hét nukleáris meghajtású jégtörő teljesít szolgálatot”

Oroszország egyedülálló nukleáris meghajtású flottája egyre bővül. Novemberben vízre bocsátották a 22220-as projekthez tartozó Csukotka univerzális atomjégtörő hajót, várhatóan üzembe helyezik az ugyanezen projekthez tartozó Jakutiát, valamint épül a Leningrád és a 10510-es projektszámú Rosszija atomjégtörő. Az atommeghajtású jégtörők nemcsak a legnagyobb teljesítményűek, de gyakorlatilag nincs környezeti hatásuk sem, mivel működésük nem jár károsanyag-kibocsátással.

„A Roszatom a radioizotópok – a radiogyógyszerek alapanyagainak – első öt legnagyobb beszállítója között van. Partnerei között található 50 ország több mint 170 vállalata, melyeknek az állami vállalat az izotóptermékek legszélesebb skáláját szállítja. Emellett a Roszatom Európa legnagyobb radiogyógyszergyárát építi Obnyinszkban”

Gyártani fogják majd a legkeresettebb diagnosztikai és kezelési célú radifarmakonokat, valamint a lutécium-177 (hordozóval és anélkül), az aktínium-225, a tórium-227 és más izotópokon alapuló, a rosszindulatú daganatok nem operálható, áttétes formáinak kezelésére használt korszerű gyógyszereket is.

„A Roszatom részt vesz a korszerű technológiai területek fejlesztésében a robotika, a digitális szolgáltatások, a kvantumszámítógépek és még számtalan egyéb területen”

A Roszatom portfóliójában több mint 60 digitális termék található. A Roszatom digitális fejlesztései a folyamatautomatizálást (RPA), az alacsony kódú programozást és a képfelismerő technológiát (OCR) érintik. A Roszatom gondoskodik az atomerőmű-építési folyamatok digitalizálásáról. A Roszatom egyik kiemelt terméke a külföldi atomerőművek számára szállított analitikus szimulátor.

Emellett a Roszatom végponttól végpontig terjedő digitális technológiákat fejleszt: adatfeldolgozás, a dolgok internete, mesterséges intelligencia stb. A Roszatom emellett Oroszország egyik vezető fejlesztője a városi környezet digitalizálása, a városi és regionális kormányzat, a közlekedés, a lakhatás és a közüzemi szolgáltatások, valamint az energia területén. A projektek földrajzi kiterjedése több mint 200 várost foglal magában Oroszországban és a FÁK-országokban.

„Az orosz atomenergetikai ipar vállalatai robotizált komplexumokat használnak, és a közeljövőben tovább terjed majd a robotizáció. Egy másik fontos terület a kvantumtechnológiák fejlesztésében való szerepvállalás”

A Roszatom az oroszországi kvantum-számítástechnikai ütemterv koordinátora, amelyet 2020 óta a szövetségi digitális technológiák projekt részeként valósít meg. 2024-ben a Roszatom szakemberei 50, ionokra építő kvantumszámítógépet hoztak létre, és a fejlesztés ebben az irányban folytatódik.

Mint a Roszatom hírlevelének összefoglalója megjegyzi, természetesen lehetetlen az összes új üzletágat egy rövid jegyzetben bemutatni. Az új fejlesztési területek kiválasztásakor azonban a Roszatom számos olyan kritériumot vesz figyelembe, amelyek közül az egyik legfontosabb a fenntartható fejlődési célok elérése, megfizethető és tiszta energia, jó egészségügyi ellátás és jólét, felelős fogyasztás és termelés, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK