Kezdőlap » x-demokrata » Mit tudnak a magyarok Oroszországról?
A Vörös tér Moszkvában #moszkvater

Mit tudnak a magyarok Oroszországról?

A magyarok hajlamosak túlbecsülni Oroszország erejét – A Political Capital kutatása

Rácz András írása a #moszkvater.com számára

A Vörös tér Moszkvában #moszkvater
A Vörös tér Moszkvában
Fotó:WIKIPÉDIA

Sok és részletes kutatás áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a magyar lakosság geopolitikai irányultságát tekintve erősen nyugatos. Kiemelkedően népszerű az Európai uniós tagságunk is, különösen a 18-24 éves fiatalok körében, amint azt a szlovákiai GLOBSEC Policy Institute kutatása igazolta. És noha vezetőként Vlagyimir Putyin orosz elnök egész Közép-Európában igen népszerű vezetőként, ez nem jelenti azt, hogy a régió országainak lakossága kész volna átorientálódni kelet felé. Az ELTE Ruszisztikai Központ felméréseiből pedig az is ismert, hogy 2012 és 2016 között a magyar lakosság körében jelentősen csökken az Oroszországgal fenntartandó politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok támogatottsága.

„Arról azonban mindezideáig nem készült felmérés, hogy a magyar lakosság ténylegesen mit tud Oroszországról”

Ezen a helyzeten kívánt változtatni a Political Capital kutatóközpont „Mystification and Demystification of Putin’s Russia” című, a budapesti brit nagykövetség támogatásával megvalósított, angol nyelvű kutatása, melynek bemutatójára 2019. február 27-én került sor Budapesten.

A kutatás során először felmérték, hogy a magyar lakosság hogyan rangsorolja Oroszország bizonyos hatalmi képességeit összevetve az Egyesült Államokkal, Kínával, Nagy Britanniával, Németországgal, Japánnal és hazánkkal. Ezt követően pedig az eredményeket összevetették a tényleges valósággal, más megfogalmazásban tehát azt vizsgálták, hogy mennyire pontos a magyar lakosság képe Oroszország relatív erejéről.

„Látványos eltérés mutatkozott a valóság és a magyar lakosság véleménye között a katonai kiadások vonatkozásában”

A válaszadók közel kétharmada ugyanis úgy vélte, hogy Oroszország második helyen áll a katonai kiadások tekintetében, rögtön az Egyesült Államok után következve. Ezzel szemben a valóság az, hogy az 2017-ben körülbelül 55 milliárd dollárra rúgó orosz katonai kiadások messze elmaradtak nemcsak az Egyesült Államok óriási, 597 milliárdos ráfordításai mögött, de markánsan alatta maradtak a kínai 228 milliárdos védelmi kiadásoknak is. Ami a tévedések eloszlását illeti, mert ez is releváns mutató, válaszadók kétharmada úgy vélte, hogy Oroszország katonai kiadásai meghaladják Kína ráfordításait, míg az Egyesült Államok vezető szerepét csak 31 százalék vonta kétségbe.

Hasonló különbség mutatkozik az orosz gazdaság teljesítményének megítélésében is. Jól látható, hogy a magyar lakosság nemcsak a valóságnál magasabbnak látja az orosz GDP-t, de az országok erősorrendje tekintetében is túlértékelik az orosz gazdaság teljesítményét. A válaszadók közel 39 százaléka szerint Oroszország a GDP tekintetében dobogós lenne a vizsgált országok között. Ugyanakkor a lakosság relatív többsége, közel egyharmada helyesen az ötödik helyre sorolta az orosz gazdaság erejét, amely a vizsgált országok közül – talán nem meglepő módon – csak a magyart előzte meg.

GDP alapján hányadik helyen áll Oroszország? (A helyes válasz: 5.)

A legmarkánsabb eltérés a magyar lakosság percepciója és a valóság között abban mutatkozott, hogy vajon mennyire fontos exportpartnere Oroszország a magyar gazdaságnak. A kérdés különösen azért volt releváns, mert a 2010-es évek eleje óta tartó magyar „keleti nyitás” politikájának egyik legfontosabb, deklarált célországa Oroszország. Feltételezhető volt tehát, hogy ez az irányvonal kihatott a közvéleményre is, nem is beszélve a rendszeres Orbán-Putyin találkozókról, amelyeken mindig nagy hangsúlyt kaptak a gazdasági együttműködés perspektívái.

A kutatás alapján a magyar lakosság több, mint fele (!) szerint Oroszország benne van Magyarország első hat legfontosabb külkereskedelmi partnere között. Sőt, a válaszadók 27 százaléka szerint Oroszország éppenséggel dobogós helyezést érne el a magyar gazdaság exportpartnerei között. A valóság ezzel szemben az, hogy 2017-es adatok alapján Oroszország valós helye csak 17., amennyiben az Európai Unió országait egyesével szemléljük.

Hányadik helyen áll Oroszország Magyarország export partnerei között? (A helyes válasz a 17.)

A felmérés a katonai és gazdaság erő mellett az orosz természeti és humán adottságaira vonatkozó magyar percepciót is vizsgálta. A terület vonatkozásában elmondható, hogy a magyar lakosság relatív többsége, (37 százalék) helyesen tudta, hogy Oroszország a legnagyobb a vizsgált országok közül, bár viszonylag sok, 29 százaléknyi válaszadó csak a második helyre sorolta, leginkább az Egyesült Államok, illetve kisebb részben Kína mögött.

Népesség tekintetében viszont a lakosság közel fele, 48 százalék helyesen sorolta be Oroszországot a harmadik helyre, Kína és az Egyesült Államok mögé, ami igen jó eredménynek számít.

Noha a kutatás teljes anyaga csak március legelején lesz nyilvános, annyi már az előzetes eredmények alapján is elmondható, hogy a magyar lakosság minden vonatkozásban hajlamos túlbecsülni Oroszország erejét, bár témakörönként különböző mértékben. Az is látszik ugyanakkor, hogy az egyetlen export-béli jelentőség kivételével egyetlen esetben sem volt igazán kiugró a tévedés mértéke, ami a vizsgált hatalmak egymáshoz képesti erőviszonyait illeti.

Az eredményeknek persze lehet egy olyan olvasata is, hogy a magyar lakosság vonatkozásában láthatóan igen sikeres az az orosz törekvés, hogy Moszkva erősebbnek mutatja magát, mint amilyen valójában. Akármelyik értelmezést is fogadjuk azonban el, egy dolog elég nyilvánvaló: célszerű volna, ha mélyebben, alaposabban ismernénk Oroszországot. Ez ugyanis nemcsak a fenyegetettség, de az együttműködési lehetőségek felmérésében is sokat segítene.

A grafikonokat Molnár Csaba készítette

CÍMKÉK: