Ismét felbolydult a napokban az ukrán belpolitika. Lemondások, leváltások sora jelzi egyrészről az eliten belüli egység további gyengülését, másrészt azt, hogy az Elnöki Iroda megint újra osztja a lapokat. Eközben a hadsereg vezetésében is érezhető bizonyos feszültség, így aztán a figyelem ismét a változások irányát „szélkakasként” eddig megbízhatóan jelző képviselő, Marjana Bezuglaja/Bezuhla kijelentéseire irányul.

Bérces Zsolt írása a #moszkvater.com számára

A hét fő híre Ukrajnában kétségtelen a kormányzat radikális átalakítása. A történéseket ott kell kezdeni, hogy Rosztiszlav Surmát az elnök felmentette az Elnöki Hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes vezetői posztjáról. Az ő felmentése valószínűleg összefüggésben van azzal a korábban is sejtett ténnyel, hogy immár teljes napvilágra került Ukrajna gazdasági és költségvetési csőd helyzete. Közben benyújtotta lemondását Dmitro Kuleba külügyminiszter, Denis Maljuka igazságügyi miniszter, Alekszandr Kamisin hadiiparért (hivatalos nevén a stratégiai iparért) felelős miniszter, Ruszlan Sztrelec környezetvédelmi és természeti erőforrások miniszter. Az ő lemondásuk tényként kezelhető.

„Denis Maljuszka igazságügyi minisztert valószínűleg Olha Sztefanyisina eddigi európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes váltja fel, még nem tudni teljes bizonyosan, hogy eddigi pozíciója megtartása mellett vagy anélkül. Valószínűleg nélküle”

Maljuszka leváltását már májusban rebesgették az ukrán sajtóban. Mostani távozásához a közvetlen okot az szolgáltatta, hogy Gennagyij Bogoljubov ukrán oligarcha, a már tavaly letartóztatott, a legnagyobb ukrán oligarchák közé sorolt, és amúgy Zelenszkij mentoraként emlegetett Igor Kolomojszkij barátja és üzlettársa autóval, útlevéllel elhagyta Ukrajnát Lengyelország felé, majd Ausztria felé vette útját.

„Alekszandr Kamisin helyére valószínűleg German Smetanyin, az Ukroboronprom, a legnagyobb hadiipari konglomerátum eddigi vezetője kerül”

Kamisinről megjelent olyan pletyka, hogy kinevezik Surma helyére az elnöki hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes vezetőjévé, ám ez valószínűleg nem következik be, hanem stratégiai tanácsadói státuszban lesz. Ruszlan Sztrelec helyét Szvetlana Grincsuk kapja, aki jelenleg energiaügyi miniszter-helyettes, és lesz így az új környezetvédelmi miniszter.

Vitalij Koval (az Ukrajna Állami Vagyonkezelő Alapjának vezetője) és Irina Verescsuk (miniszterelnök-helyettes – Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációjáért felelős minisztere) lemondása függő helyzetbe került, ugyanis lemondásukat a Verhovan Rada első menetben nem fogadta el, mert Ruszlan Stefancsuk házelnök ebben a két esetben nem tudta összeszedni a kellő számú igen szavazatot az elfogadáshoz. Ezért Zelenszkij szeptember 4-én, szerdán este személyesen ellátogat a Verhovna Rada ülésére, így valószínűleg másodjára már sikerül leváltásuk.

„Ez a bonyodalom/színjáték mindenesetre azt jelzi, hogy az egység bomlásnak indult, az ukrán államhatalom berkein belül továbbra sincs összhang”

Verescsuk leváltása után valószínűleg Julija Szokolovszkaját váltva Ukrajna Elnöki Hivatalának társadalmi irányításáért felelős helyettes vezetője lesz, míg a távozó Szokolovszkaja valószínűleg nagyköveti beosztást kap a későbbiekben.

Még szeptember 2-án felmentették posztjáról Vlagyimir Kudrickijt az Ukrenergo igazgatótanács elnökét is. Az ok nyilvánvaló, az ukrán áramellátás minden fogadkozás ellenére mostanra összeomlott. Szeptember 3-án Szemjon Krivonosz, az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda igazgatója menesztette első helyettesét, Uglava Gizót, miután a irodától információk kerültek ki, többek között azokhoz, akik ellen az iroda nyomozást folytatott.

„Mindezek mellett további személycserékről is szó van az ukrán médiában”

Szeptember 5-én az új miniszterek kinevezéséről tárgyalnak a képviselők, és további részleteket ezt követően lehet majd látni, amelyek egyértelműbbé tehetik a változások irányát. Miután Surma és Szokolovszkaja személyében az Elnöki Hivatal két helyettes vezetője is távozik, így kérdésként mindenképpen felmerül, ez miként érinti Andrij Jermaknak, az Elnöki Hivatal rendkívül befolyásos vezetőjének a pozícióját. A helyetteseinek leváltása ugyanis aligha ment az ukrán belpolitika jelenlegi erős emberével, Andrij Jermakkal való egyeztetés nélkül. Sőt, jó eséllyel Jermak keverte a lapokat.

„A politikai szférában zajló heves változások mellett nem szabad elmenni a katonai szférában zajló személycserék mellett sem. Különösen, hogy ezek érdekes kölcsönhatásban állnak a politikai szféra történéseivel”

Itt a történet felfűzését talán Roman Gladkij felfüggesztésével érdemes elkezdeni. Roman Gladkij az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta nélküli Rendszerek Erőinek vezérkari főnöke volt. Kinevezésére augusztus 30-án, azaz egészen frissen került sor, azonban azonnal kifogások merültek fel ellene az orosz kapcsolatai miatt.

Bár Gladkij a 2014-s krími „események” után azonnal ukrán fennhatóságú területre ment, de felesége és kiskorú lánya a Krímben maradt, és csak 2016-ban költöztek el. Akkor, amikor 2016 júliusában az Ukrán Flottán belül Gladkijt előléptették, és kinevezték a haditengerészet vezérkari főnökének és első parancsnok-helyettesének, amely pozíciót 2018 áprilisáig töltött be. Bár Gladkijt az SzBU már ellenőrizte a 2018 és 2019 közötti időszakban, ám most kiderítették, hogy Gladkij feleségének és lányának orosz útlevele is van, azaz kettős állampolgárok.

„Sőt, emellett az is felmerült, hogy még Gladkijnak magának is van orosz útlevele”

Ezenkívül úgy tűnik, hogy Roman Gladkij lánya sportversenyeken az Oroszországi Föderáció zászlaja alatt versenyzett, ráadásul a CSZKA Moszkva színeiben (a CSZKA az Hadsereg Központi Sportklubjának rövidítése, és a orosz hadsereghez szoros szálak fűzik). Mindezek manapság Ukrajnában főbűnnek számítanak.

Bár szeptember 2-án a Verhovna Rada Nemzetbiztonsági Bizottságának titkára, Roman Kosztyenko azt mondta, hogy az SzBU-nak (az ukrán polgári titkosszolgálatnak) nincs észrevétele Gladkij kinevezésével kapcsolatban, ám Gladkijt az újságokban gyakorlatilag kémnek nyilvánították, így hivatalosan egyelőre csak felfüggesztették, és új biztonsági felülvizsgálat alá vonták. Gladkijt új posztjára – mint fentebb már említettük – augusztus 30-án nevezték ki Alekszandr Szirszkijnek, a hadsereg főparancsnokának a javaslatára, méghozzá Vadim Szuharevszkij ezredesnek, az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta nélküli Rendszerek Erőinek parancsnokával történt egyeztetés nélkül.

„A történetnek sokféle olvasata lehetséges. Elképzelhető, hogy Gladkij kém, de a családi történetet látva ez egyben rávilágít az orosz-ukrán kapcsolatok sokszínűségére és fonákságaira is. Igen furcsa az is, hogy a 2018 és 2019 közötti időszakban az SzBU már ellenőrizte, és az ellenőrzésen akkor átment. Másrészt lehet, hogy a történet ténylegesen csak egy Szirszkij és Szuharevszkij közötti <bürokratikus> nézeteltérés”

Az is felmerül azonban, hogy a „bürokratikus” nézeteltérés mögött nacionalista politikai nézeteltérés is fennállhat. Ugyanis Szirszkij orosz származású, szülei a mai napig Oroszországban élnek, így az ukrán nacionalisták szemében szálka, és minden lépését árgus szemekkel figyelik. Szuharevszkijnek viszont e nacionalisták szemében megkérdőjelezhetetlen a tekintélye. Ugyanis 2014. április 13-án, akkor még főhadnagyi rangban, szakaszparancsnokként az első ukrán tiszt volt, aki Szlovjanszk/Szlavjanszk mellett éleslőszer használatára adott parancsot a Donbasszban orosz támogatással tüntetők és szakadárok ellen. Ezt követően Szuharevszkijt azonnal előléptették, majd 2024. február 10-én éppen a főparancsnokként a frissen leváltott Valerij Zaluzsnij helyébe lépő Szirszkij nevezte ki az újonnan megalakított fegyvernem, az Pilóta nélküli Rendszerek Erőit felügyelő helyettesévé, majd június 10-én annak parancsnokává. Mindez Szirszkij és Szuharevszkij közötti jó személyes kapcsolatot is feltételez.

„Ezért a fent említett magyarázatokhoz fűződő kétségek miatt felmerül az is, hogy Gladkij ügye valójában egy Szirszkij elleni támadáshoz – akit egyébként a kurszki támadás kétséges kimenetele miatt amúgy is sokan bírálnak Ukrajnán belül – szolgál további munícióként. Ezt a feltételezést némileg alátámasztja, hogy a Gladkij elleni támadást először Marjana Bezuglaja/Bezuhla képviselőnő indította el”

Bezuhla fiatal kora ellenére elég színes politikai múltat tudhat maga mögött. Tavaly novemberben ő volt az, aki a „Nép Szolgája” elnöki párt képviselőjeként, a Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának alelnökeként frontális támadást indított Valerij Zaluzsnij akkori főparancsnok ellen, leváltását sürgetve. Ez akkor közfelháborodást okozott Ukrajnán belül, ám Zaluzsnijt végül februárban leváltották. Igaz, úgy nézett ki, hogy erre Bezuhla képviselői karrierje is rámegy. Az őt ért bírálatok hatására ugyanis úgy nyilatkozott, hogy parlamenti tisztéről lemondva kilép a „Nép Szolgája” pártból.

„Bár e tervek megvalósítása különböző okokból vakvágányra futott, Bezuhla gyakorlatilag végig házalta az ukrán ellenzéket”

Bejelentkezett például a Julija Timosenko nevéhez kötődő Batkivscsina/Haza pártnál sajtótitkári pozícióra. Ezt követően olyan poszttal tűnt fel az ukrán közösségi médiában, hogy amennyiben 2019-ben Porosenko marad Ukrajna elnöke, akkor 2022-ben nem tör ki a háború. Ez egyrész érdekes egybeesést mutatott Trump Bidenről tett hasonló tartalmú nyilatkozatával, másrészt személyes sértésnek számított Zelenszkij felé. Végül júniusban „ráébredt” arra, hogy mégis Zelenszkijjel van a legtöbb esélye Ukrajnának, ezért a kilépését visszavonja. Újabban megint a „Nép Szolgája” párt elhagyásáról olvasni, de ezeket az előzmények után már nehéz készpénznek venni.

„Júliusban azonban már Szirszkij alkalmatlanságáról posztolt, és a leváltását sürgette. Mivel Bezuhla hadjárata Zaluzsnij ellen végül is sikerült, így a Szirszkij elleni, és ehhez kapcsolódóan Gladkij elleni megnyilatkozásai is érdekesek”

Közvetlenül a Gladkij elleni kirohanása előtt, 2024. augusztus 26-án Bezuhla arról nyilatkozott, hogy az aznapi rakétatámadás során a légierő F-16-os vadászgépét baráti tűzzel lőtték le, valószínűleg az ukrán légvédelem Patriot rakétája által. A repülőgép nemcsak lezuhant, hanem pilótája Olekszij Mes alezredes (posztumusz ezredes), az ukrán F-16-os program publikus arca, és ukrán háborús példakép is életét vesztett. Bezuhla állítását a légierő parancsnoksága tagadta, a légierő parancsnokát, Mikola Olescsuk altábornagyot azonban augusztus 30-án Zelenszkij elnöki rendeletben felmentette. Helyébe Anatolij Krivonozsko altábornagyot nevezték ki.

„Bezuhla politikai jelentőségét, súlyát nehéz megítélni, jelentős részben a fentebb bemutatott politikai kacskaringók miatt. Személyét, illetve tevékenységét az ukrán közvélemény inkább döbbenettel, mint szimpátiával követi, de egyfajta irányjelzőnek, <szélkakasnak> biztosan tekinti”

Irányjelzőként viszont nem akármilyen track-rekorddal rendelkezik, így miután Zaluzsnij, Olescsuk és Gladkij leváltásában/menesztésében a nyilvánosság előtt főszerepet vitt, ezért kérdésként mindenképpen felmerül, hogy a Szirszkij elleni hadjárata milyen eredményre vezet.