//Mit ér a szerb vasszigor?
Rendőrök ellenőrzik a kijárási tilalom ideje alatt egy Belgrádból kivezető úton az autósokat 2020. április 10-én #moszkvater

Mit ér a szerb vasszigor?

Szerbia is benne van abban a 14 országban, ahol a koronavírus-járvány miatt a legszigorúbb intézkedéseket foganatosították. De mennyiben javítja ez a halálozási számokat?

Rendőrök ellenőrzik a kijárási tilalom ideje alatt egy Belgrádból kivezető úton az autósokat 2020. április 10-én #moszkvater
Rendőrök ellenőrzik a kijárási tilalom ideje alatt egy Belgrádból kivezető úton az autósokat 2020. április 10-én
Fotó:EUROPRESS/Andrej ISAKOVIC/AFP

Hatalmas felháborodást váltott ki Szerbiában az a titokban készített videófelvétel, amelyen a szerb rendőrség egyik alkalmazottja egy rendőrautó hátsó ülésén erőteljesen felpofoz egy járókelőt, mert az megszegte a kijárási tilalmat. Az eset – ami miatt nemcsak a rendőrség, hanem az ombudsman is vizsgálatot indított – így ismét felvetette, mennyire indokoltak Szerbiában a drákói szabályok, amelyeket a koronavírus-járvány miatt foganatosítottak az országban.

„A szerb elnök, Alekszandar Vucsics március 15-én hirdetett rendkívüli állapotot az országban, melynek értelmében bezártak az óvodák, az iskolák és az egyetemek, innentől a határok már csak a külföldről visszatérő szerb állampolgárok, valamint a diplomaták és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok számára állnak nyitva”

A külföldről hazaérkező szerb állampolgároknak előírták, hogy 14 napot, a koronavírus gócpontjaiból érkezőknek pedig hogy 28 napot kell karanténban tölteniük. És bár e szabályokat más országokban is meghozták már, a szerbiai helyzet annyiban feltétlenül szigorúbb, hogy a szabályok bármilyen megsértése innentől három év börtönbüntetéssel is járhat. Az utcán megjelenő szerb katonaság persze itt már aligha okozott meglepetést a lakosságnak.

„A rendszerváltás óta ez a negyedik alkalom, hogy rendkívüli állapotot hirdettek az országban. Az elsőt még 1991-ben, a Milosevics-ellenes tömegtüntetések idején vezették be, a másodikat az 1999-es NATO-légibombázások idején, a harmadikat pedig 2003-ban, Zoran Gyingyics miniszterelnök meggyilkolásakor”

Ahogy korábban, úgy az ellenzék most is erősen tiltakozott a rendkívüli állapot bevezetése ellen, mondván, hogy ezt alkotmányellenesen lépték meg, hiszen előzetesen nem volt erről vita a szkupstinában, vagyis a szerb parlamentben. Ezek a kritikák azonban aligha hatották meg a szerb kormányt, így három nappal később kijárási tilalmat vezettek be az egész országban este 8 óra és reggel 5 óra között. A 65 éven felülieknek viszont teljesen megtiltották, hogy elhagyják az otthonukat.

„A büntetés sem kis tétel, hiszen amennyiben valaki megszegi a szabályokat, az akár 150 ezer dinárt, vagyis közel 450 ezer forintot is fizethet”

Ráadásul ez nem csak holmi fenyegetés. A híradások szerint a kijárási tilalom miatt már számos embert tartóztattak le, közéjük tartozik az a fiatalember is, akit a rendőrautóban bántalmazott a járőr. Miután pedig a kávézókat, az áruházakat bezárták (mostanra már csak néhány üzlet, például az élelmiszerboltok maradhattak nyitva), és leállították a tömegközlekedést, a kijárási tilalmat még jobban meghosszabbították, ami most már nem csak napi 9, hanem 12 órán keresztül tart. Így Szerbiában ma senki nem léphet az utcára délután 5 és hajnali 5 óra között. Később aztán már egész hétvégékre kiterjesztették a kijárási tilalmat, ami most, a pravoszláv húsvét idején tart a leghosszabb ideig, hiszen 84 órán át senki nem léphet ki az otthonából.

„Mindezzel párhuzamosan a kormány természetesen gazdasági intézkedéseket is hozott”

A hitelek fizetésére 90 napos moratóriumot írtak elő, a munkaadók adóbefizetési határidejét is kitolták, azoknak a vállalatoknak pedig, amelyek vállalják, hogy dolgozóiknak 10 százalékánál többet nem bocsátanak el, azoknak segítséget nyújtanak. Ezen túl minden 18 év feletti szerb állampolgár 100 eurót kapott, ami ugyan nem sok, de a kormány abban reménykedik, hogy legalább részben pótolja a kijárási tilalom miatt kiesett jövedelmeket, továbbá a helyi vállalkozókat is segíti valamelyest. Ennek ellenére az már most látszik, hogy a szerb gazdaság rendkívül megsínyli a rendkívül szigorú szabályokat. Így mostanra soha nem tapasztalt áresés következett be az ingatlanpiacon, a szakértők szerint a lakások és üzlethelyiségek bérleti piaca gyakorlatilag halott, ugyanis a bérlőjelöltek sokszor azt kérik a tulajdonosoktól, hogy csökkentsék a járvány miatt a lakbért, vagy tegyék lehetővé, hogy a fertőzésveszély végéig csak a rezsit fizessék. Ám a tulajdonosok rendszerint elutasítják ezt az ajánlatot, így a lakások üresen maradnak. De azoknak a helyzete sem jobb, akik el akarják adni az ingatlanjaikat.

„Az elmúlt hetekben húsz százalékkal estek a lakásárak az országban”

Mennyire volt hatékony a szerb szigor? A statisztikák szerint péntek estig 5690 megbetegedést regisztráltak – még a szerb elnök fia is a betegek között van –, a halottak száma eddig 110 fő. Hogy reálisabb képet kapjunk, érdemes összevetni ezeket az adatokat a környező országokkal. Szerbiában ma 1 millió lakosra 13 haláleset jut, ami hazánkhoz képest (itt 16 ez a szám) valamivel jobb arány, de mégis elmarad Bulgáriáétól. A legrosszabb adatok a Balkánon Szlovéniában vannak, ahol 32 haláleset jut egymillió lakosra.

Természetesen könnyen lehet, hogy ezek a statisztikák sokkal rosszabbak lennének, ha Kína nem ajánlotta volna fel Szerbiának a segítségét, így az elmúlt hetekben már több rakomány szájmaszk és lélegeztető gép érkezett az országba. Mindez kitűnő lehetőség az ázsiai országnak, hogy szorosabbra fűzze a kötelékeit Szerbiával, vagyis azzal az országgal, ahová a kínaiak az elmúlt években messze a legtöbb pénzt ruházták be az egész régiónkban.

„Éppen ezért gondolják ma sokan, hogy Kína a szájmaszk-diplomáciával most tovább erősíti állásait a Balkánon. De 12 szállítógéppel érkezett segítség Szerbia hagyományos partnerétől Oroszországból is”

Ennél is gyakoribb kritika a szerb ellenzék részéről, hogy a rendkívüli állapot bevezetésével most teljhatalmat kapott a kormány és az államfő. Ezért a Szövetség Szerbiáért nevű ellenzéki esernyőszervezet most megerősítette, hogy a korábbiakkal összhangban továbbra is bojkottálják a választásokat, amelyeket a koronavírus-járvány miatt elhalasztottak. Mások viszont a korlátozások enyhítését várják, mert szerintük azok indokolatlanul szigorúak. Ők a véleményükre legutóbb az oxfordi egyetem elemzésében találtak igazolást, amelyben a szakértők megállapították, hogy

„Szerbia is egyike annak a 14 államnak, ahol a koronavírus miatt a legszigorúbb intézkedéseket foganatosították”

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.