„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Eközben az orosz nyilvánosságban a hírt már nemhogy nem tagadják, hanem újra meg újra szét is trollkodják”
Fotó:EUROPRESS/KCNA VIA KNS/AFP
A kezdeti hezitálás után immár az Egyesült Államok is bizonyítva látja, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba. Lloyd Austin védelmi miniszter Rómában újságíróknak ehhez azért még hozzátette, fogalmuk sincs, hogy ezek a katonák pontosan mit csinálnak. Az ukrán hírszerzés vezetője persze már tudni véli, hogy az első egységek már meg is érkeznek a Kurszki területre. Azért Kirillo Budanov is megjegyezte, hogy a koreai katonák létszáma és felszerelése egyelőre nem világos, de néhány nap múlva ez is kiderül.
„Az észak-atlanti szövetség egyik magas rangú képviselője ugyanakkor nem tudta megerősíteni az észak-koreai hadsereg frontra küldéséről szóló híreket. Mint pontosított, a szövetség egyelőre nem látta jelét <nagyszabású>” mozgásoknak az ukrajnai kontaktvonal felé”
A NATO Dél-Koreától vár információkat, hogy megerősítse az észak-koreai csapatok részvételét az ukrajnai háborúban. A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) már napokkal ezelőtt bejelentette, hogy Észak-Korea 12 ezer katona, köztük különleges erők elküldéséről döntött, hogy velük támogassa Oroszországot az Ukrajna elleni harcokban. A titkosszolgálat szerint a katonák már úton vannak. Dél-Korea elnöke ezután azonnal összehívta a biztonsági tanács ülését, ahol kiderítették, hogy Észak-Korea négy dandárt küld a frontra, ami az első nagyobb számban történő szárazföldi csapatmozgás az északiak részéről a koreai háború óta a történelemben. Tehát a dél-koreaiak arról beszélnek, hogy az északiakat útnak indítják, miközben az ukrán sajtóban fényképekkel és videókkal már azt bizonygatják, hogy az észak-koreai katonákat már kiképzik egy oroszországi bázison.
„Eközben az orosz nyilvánosságban a hírt már nemhogy nem tagadják, hanem újra meg újra szét is trollkodják”
Az orosz Readovka például, az észak-koreai propaganda kiadványok stílusában elkészített egy koreai-ukrán kétnyelvű anyagot, amin az áll, hogy miként kell mondani koreaiul azt, hogy „Ne lőjj!”, vagy „Megadom magam”. Eközben a fronton egy frissen elfoglalt magaslatra az orosz zászló mellé poénból kitűzték az észak-koreait is.
„Nem cáfolta az amerikai állításokat Vlagyimir Putyin sem”
Az orosz elnök kijelentette, Moszkván múlik, hogyan hajtja végre Phenjannal kötött kölcsönös védelmi záradékát, és az ukrajnai háború eszkalálásával vádolta a Nyugatot. Az észak-koreai csapatok mozgását bemutató műholdképekkel kapcsolatos újságírói kérdésre Putyin a BRICS csúcstalálkozójának végeztével tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, „a képek komoly dolgok, s ha vannak képek, akkor azok tükröznek valamit”. Hozzátette azonban, hogy a NATO-tisztek és oktatók közvetlenül részt vettek az ukrajnai háborúban, és a Nyugat fokozta az ukrajnai válságot. „Tudjuk, hogy kik vannak ott, mely európai NATO-országokból és hogyan végzik ezt a munkát” – mondta Putyin. Az orosz elnök külön megemlítette az Észak-Koreával kötött orosz partnerségi megállapodás 4. cikkelyét, amely a kölcsönös védelemről szól. „Itt van a 4. cikk. A legkevésbé sem kételkedtünk abban, hogy az észak-koreai vezetés komolyan veszi a megállapodásainkat, de amit ennek a cikknek a keretein belül teszünk, az a mi dolgunk” – mondta Putyin.
Az eddigi információk alapján elfogadhatjuk, hogy nagyjából 3 ezren – más források szerint 1500-an – érkeztek eddig Oroszországba, ahol Habarovszk közelében a Szergejevszkij katonai táborban folyik a kiképzésük, sőt egyes egységek a várakozásoknak megfelelően már meg is jelentek a Kurszki területen. A dél-koreai hírszerzési adatok szerint orosz állampolgárságú ázsiaiaknak, például burjátoknak és jakutoknak álcázva jelentek meg, és Észak-Korea mintegy 10 ezer katona bevetésével lép be Oroszország oldalán a háborúba. Arról már korábban is szóltak hírek, hogy már korábban is Phenjan katonai felszerelést, például gránátokat, rakétákat és páncéltörő fegyvereket szállított Oroszországnak.
„Innentől pedig beindult a nyugati információs gépezet és a politika is igyekszik mindent kipréselni a történtekből”
Dél-Korea azonnal északi veszélyt vízionál, Ukrajna pedig világháborút kiáltva arra játszik, hogy ezzel is igazolja a jelenleginél nagyobb nyugati támogatás szükségességét. Lényegében azt sugallja, hogy most már nincsenek „vörös vonalak”, hiszen Moszkva is átlépi azokat. Azon sem lepődhetünk meg, hogy az angolszászok „rossz rendőrének” a szerepében a brit védelmi miniszter már az európai biztonságot félti pár ezer észak-koreaitól. John Healey szerint Oroszország és Észak-Korea kialakulóban lévő katonai együttműködésének súlyos biztonsági hatásai vannak Európára, valamint az indiai- és a csendes-óceáni térségre is.
„Az agresszió szélesedő, növekvő szövetségéről van szó, amellyel a NATO-nak és a hét vezető ipari hatalomnak (G7) szembe kell szállnia”
Az már inkább meglepő, hogy a német külügyminisztérium bekérette Észak-Korea ügyvivőjét, miután Berlin szerint Észak-Korea Oroszországnak nyújtott támogatása a nemzetközi jog megsértése, és közvetlenül fenyegeti Németország biztonságát és az európai béke rendjét.
„De valóban erről lenne szó?”
Először is, pár ezer észak-koreai katona nem oszt, nem szoroz a fronton, ahol nagyjából egymillióan harcolnak a két oldalon. Az is valószínű, hogy a jogszerűséget formálisan azért általában betartó Kreml most is így tesz, és a nemrégiben kötött kétoldalú segélynyújtási megállapodás keretében csak orosz területen veti be ezeket az egységeket. Például a Kurszki területen, ahol megtámadták Oroszországot, vagy határőrizeti feladatot láthatnak el. Az is biztos, hogy Kim tömegével nem küld Oroszországba katonákat, hiszen egy ilyen küldetés azért így sokak szemét nyithatná fel. Kinek kell ez? Phenjannak biztos nem.
„Arra viszont nagyon is jó lehet egy ilyen erősen korlátozott <segítségnyújtás>, hogy ezek a feltehetően válogatott egységek tapasztalatot szerezzenek a modern hadviselésről”
Ilyen értelemben ez a segítség inkább Phenjannak hasznos. Moszkvának persze jól jöhet még ennyi részben feláldozható katona is, ám számára fontosabb az az üzenet, hogy aszimmetrikus válaszokkal a Kreml képes kellemetlenséget okozni a nyugati tömbnek. Mondjuk, a csendes-óceáni térségben. Ami pedig a másik oldalt illeti, ő is használja már most a történteket az információs térben Oroszország ellen. Arról nem is beszélve, ez még ürügyül szolgálhat ahhoz, ha olyan helyzetbe kerül az ukrán hadsereg, hogy a jelenleginél is közvetlenebbül meg kell segíteni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
