„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Üzbegisztán a maga 33 milliós lakosságával a posztszovjet közép-ázsiai régió legnépesebb állama
Fotó:EUROPRESS/Dogukan Keskinkilic/ANADOLU AGENCY/AFP
Üzbegisztánról keveset tud a magyar közvélemény, pedig Közép-Ázsia egyik legígéretesebben fejlődő országáról van szó, amelyre a magyar diplomácia is egyre nagyobb figyelmet fordít. Ez a kapcsolat felvétel azonban lassan indult. A függetlenségét 1991 végén elnyert Üzbegisztánba –Magyarország ezt a következő év márciusában ismerte el –, Göncz Árpád köztársasági elnök csak 1997-ben látogatott el – őt 2011-ben Schmitt Pál követte –, Magyarország pedig csak 2016-ban nyitott nagykövetséget Taskentban. Ezután azonban felgyorsultak a dolgok.
„Orbán Viktor előbb 2019-ben Bakuban, a türk országok találkozóján tárgyalt Savkat Mirzijojev (Shavkat Mirziyoyev) elnökkel, majd 2021-ben el is látogatott Üzbegisztánba, ahol 11 diplomáciai megállapodást, köztük a stratégiai partnerségről szólót írták alá”
Közben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2017-ben, 2020-ban kétszer is, majd 2021-ben is ellátogatott Taskentba, most pedig Orbán Viktor meghívását elfogadva Savkat Mirzijojev üzbég elnök tárgyal Magyarországon.
Üzbegisztán Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a közép-ázsiai régióban, és a magyar kormány „keleti nyitás” politikájának egyenes következményeként a kapcsolatok dinamikus fejlődésnek indultak.
Üzbegisztán nagyra értékeli a magyar szaktudást a gazdasági és üzleti élet minden területén, érdeklődést tanúsít a magyar K+F+I eredmények hasznosítása iránt. A két ország kiváló kapcsolatai kedvező befektetési lehetőségekkel szolgálnak a magyar vállalatok és vállalkozók részére. Budapest jelenleg Közép-Európa egyik legjelentősebb start-up városa. Hazánk virágzó és innovatív start-up kultúrája számos új lehetőséget kínál a hasonló üzbég üzleti vállalkozások számára, szoros kétoldalú együttműködések formájában.
„A kétoldalú kereskedelmi forgalom a 2016-os 40,9 millióról 2021-re 114 millió dollárra nőtt. Ebből 112,9 millió dollár volt a magyar, míg 1,1 millió az üzbég export”
Ebből is látszik, hogy azért nem árasztják el a magyar üzleteket az üzbég termékek. Forintban számolva a tavalyi 34 ezer milliárd forintos magyar importból alig 144 milliónyit jelentettek az üzbég áruk. Az viszont már nem elhanyagolható, hogy Magyarországról Üzbegisztánba tavaly 35,8 milliárd forint értékben vittek ki termékeket. Ez ugyan még mindig nem éri el az összes magyar export 1 százalékát, de Közép-Ázsiában Kazahsztán mellett Üzbegisztán az egyetlen olyan ország, amellyel Magyarország 10 milliárd forintnál nagyobb éves külkereskedelmi forgalmat bonyolít le.
„Üzbegisztán rendkívüli gazdasági lehetőségeket tartogat a magyar vállalatok számára, amelyek piacra lépését a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) 95 millió dolláros (mintegy 29,5 milliárd forintos) hitelkerettel támogatja”
A két ország közötti politikai és gazdasági együttműködés még sohasem volt olyan aktív, mint jelenleg. A magyar-üzbég viszony egyik alapja a politikai bizalom, amelynek kialakulásában az is közrejátszott, hogy a koronavírus-világjárvány európai csúcspontján Magyarország 650 ezer maszkot kapott Üzbegisztántól annak érdekében, hogy biztosítani tudja az egészségügyi dolgozók védelmét. Közben Magyarország felkerült azon országok listájára, amelyek gyógyszeripari vállalatai egy egyszerűsített eljárást követően azonnal értékesíthetik termékeiket az üzbég piacon. A legnagyobb magyar gyógyszeripari cég, a Richter Gedeon Nyrt. újabb készítményei kerültek fel arra a listára, amelyet társadalombiztosítási támogatással írhatnak fel az üzbég orvosok. Az eddig is dinamikusan növekvő, 45 millió dollárnyi (csaknem 14 milliárd forintnyi) magyar gyógyszerexport ugrásszerű növekedésére lehet számítani.
„Emellett Magyarország szakértelemmel segíti a közép-ázsiai országot egy új nukleáris erőmű megépítésében, és egy magyar vállalat jó eséllyel indul, hogy egy 100 millió eurós (35,4 milliárd forintos) beruházás keretében leszállíthassa az új atomerőmű különleges hűtési rendszerét”
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen specializált képzés indul nukleáris mérnökök számára, amelyet nagy érdeklődés övez Üzbegisztánban is. Ennek megfelelően egy ösztöndíj-megállapodás értelmében évente 100 üzbég hallgatót fogadnak magyarországi felsőoktatási intézményekben. Üzbegisztán földrajzi helyzetéből adódóan ki van téve a szélsőséges ideológiák és a terrorizmus veszélyének – jegyezte meg a miniszter. Közép-Európához hasonlóan Közép-Ázsiában is kiemelt fontosságú kérdés a határvédelem, amelyhez Taskent magyar technológiát és vállalati megoldásokat kíván igénybe venni.
„Komoly lehetőségek rejlenek a mezőgazdasági együttműködésben is”
Üzbegisztánban dinamikusan növekszik a népesség, bányásznak aranyat, 3 millió tonna gyapotot termesztenek, a világ egyik legnagyobb gyapot-exportőre a világon. Bár a gyapotföldek számát jelenleg csökkentik, kevésbé vízigényes és földet kizsákmányoló ágazatokra szeretnének áttérni. A mezőgazdasági tevékenység jelentős az országban, a lakosság több mint fele vidéken, falvakban él, számukra az agrártevékenység jelenti a megélhetést. A lakosság dinamikus növekedése miatt évente 4-500 ezer ember lép be a munkaerőpiacra. Üzbegisztán a mai napig inkább keresleti, tőkeszegény piac, amely faktor hátrány mellett azonban előnnyel is bír. Olyan áru tud eljutni az üzbég piacra, amelyet a vállalkozás megfinanszíroz, de amely cég ezt meg tudja lépni, nagy eséllyel sikerrel be tud lépni az üzbég piacra.
„Ebben az összefüggésben nyer értelmet az itthon a liberális sajtóban gúny tárgyává tett, kinevetett Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ”
Hogy megértsük a kérdés fontosságát, 2018-ban az üzbég elnök személyesen vezette azt a delegációt, amely az Egyesült Államokban érdeklődött a burgonya termesztési technikák iránt. Hasonlóképp próbálkoznak most a magyaroktól tanulni. Az alap élelmiszernek számító burgonya termesztésére nem túl jó természeti adottságokból a mostani technikai feltételek mellett ugyanis nagyjából kihozták a maximumot, miközben a népesség folyamatosan – 2000 óta 24,8-ről 34,6 millióra – nőtt. Üzbegisztán évente már 300 ezer tonna burgonyát vesz más országoktól, közel 15-ször annyit, mint a 2010-es évek első felében.
Az egyre inkább elszabaduló élelmezési válság miatt az üzbég kormánynak tehát kiemelten fontos feladata, hogy javítsa valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, Magyarország pedig ebben tud segíteni, és közben azt reméli, hogy a hazai cégek jobb üzleti lehetőségeket kapnak majd a közép-ázsiai államban.
„De Üzbegisztán nemcsak kereskedelmi, hanem geopolitikai értelemben is a közép-ázsiai térség egyre fontosabb ország. Elég erre példaként, hogy a közelmúltban az egész világ Szamarkandra figyelt, ahol többek között a kínai, az orosz, a török elnök, vagy az indiai miniszterelnök részvételével az úgynevezett nem nyugati világ egyik legfontosabb bástyájának tekintett Sanghaji Együttműködés Szervezete tartotta 22. csúcstalálkozóját”
De Üzbegisztán tűnik egyébként is a legkiegyensúlyozottabb közép-ázsiai államnak az elmúlt években, így aztán könnyen lehet, hogy átveheti a „mintaadó” szerepét Kazahsztántól. Mint a térség szakértője, Gyene Pál a #moszkvater számára írt egyik korábbi cikkében megállapította, az öt közép-ázsiai ország közül emellett számos tényező Üzbegisztánt predesztinálná leginkább a regionális hegemón szerepére. Üzbegisztán a maga 33 milliós lakosságával a posztszovjet közép-ázsiai régió legnépesebb állama. Ha ehhez hozzávesszük, hogy mintegy kétmilliós üzbég közösség él Afganisztánban, nagyjából másfél millió Tádzsikisztánban, és több mint ötszáz ezer Kirgizisztánban, akkor nem járunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy a posztszovjet közép-ázsiai régió csaknem minden második lakosa etnikailag üzbég származású.
„A mai Üzbegisztán területén találhatóak a közép-ázsiai iszlám civilizáció legjelentősebb történelmi, és a térségben az üzbégeknek a legerősebb a hadserege. Az első elnök Iszlom Karimov idejében hírhedten bezárkózó, elnyomó rendőrállamot, az új elnök Savkat Mirzijojev gazdaságilag és külpolitikai téren is sikeresen dinamizálta”
Savkat Mirzijojev elnök Islom Karimov halála után mondhatni „megszüntetve megőrizve” vette át elődje örökségét, és széleskörű reformokba kezdett. Üzbegisztánban a hatalmi elitek már Karimov idején is egyfajta „klánközi” egyensúlyra törekedtek – az országban főleg három, regionális csoport, az úgynevezett szamarkandi, taskenti és ferganai „klánok” a legbefolyásosabbak -, és az ország legszegényebb, valamint legproblémásabb régiói számára is igyekeztek valamit „visszaosztani” a gazdasági növekedésből. Ennek nyomán Üzbegisztán a 2005-ös andijoni (Andizsán) zavargások óta stabil országnak számít.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Török János says:
70 millió tonna arany?
Pintár János says:
70 millió tonna arany??? Kicsit soknak tűnik!
Stier Gábor says:
Jogos.