Az elmúlt hetek lengyel gazdasággal kapcsolatos híreinek a zöme is a kormányváltás jegyében született. Azt latolgatják, hogy milyen örökséget hagy nyolc év után a Jog és Igazságosság (PiS), és milyen programmal jelentkezik az ellenzék. Az egyértelmű, hogy a költségvetés volt már jobb helyzetben is, a kormányzásra készülő új koalíció azonban ennek ellenére megtartaná a PiS által bevezetett szociális juttatásokat, ezek növelésének kérdésében ugyanakkor megoszlanak a vélemények.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Petru: 1700 milliárd złotys államadósság

Mennél később kezdheti meg a kormányzást a választásokon győztes ellenzék, annál valószínűbb, hogy az idő rövidsége miatt nem lesz idő új költségvetés előkészítésére, így a 2024. évi büdzsét illetően kénytelen lesz a jelenlegi, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány által kidolgozott költségvetést követni – nyilatkozta a TVN24 kereskedelmi tévécsatornának Ryszard Petru közgazdász, az egykori Nowoczesna (Modern) liberális párt alapítója, a Közgazdászok Társaságának korábbi elnöke, a Harmadik Út centrista pártszövetség tagja, aki az októberi választások eredményeként képviselőként visszakerül a Parlament Alsóházába (Szejm). Kijelentette: „Az államháztartás rossz állapotban van. (…) Ma 192 milliárd złotys, úgynevezett Morawiecki lyuk tátong a költségvetésben, ennyivel többet költ idén az állam, mint amennyi bevételhez jut. (…) Óriási adósságot és deficitet hagy hátra a kormány. Lengyelországot növekedési pályára kell állítani!” Petru hangsúlyozta, 1700 milliárd złoty az államadósság, és csaknem zéró a növekedés.

Grabowski: idén a GDP-arányosan 5,6 százalék lesz a hiány

Boguslaw Grabowski közgazdász, a Monetáris Politikai Tanács (RPP) korábbi tagja a TVN24 kereskedelmi tévé csatornának nyilatkozva szembesítette Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek a költségvetés jó állapotáról és a rekord magas állami bevételekről tett nyilvános kijelentéseit az Európai Bizottságnak (EB) október 11-én küldött pénzügyi kormányjelentésben szereplő adatokkal. Elmondta, hogy a dokumentumhoz csatolt 12 oldalnyi táblázat adatait összegző megállapításában a kormányfő az EB-nek azt írta, hogy az államháztartás várható hiánya idén 192 milliárd złoty lesz, a tervezett GDP pedig 3400 milliárd złoty. Ezt figyelembe véve a deficit a GDP 5,6 százalékának felel meg, ami Grabowski szerint abszolút rekord.

A kormányváltás megállítja a hitelképesség romlását

A kormányváltás, amelyre minden bizonnyal sor kerül majd az október 15-i választások nyomán, hozzájárul Lengyelország hitelképességének javulásához a Scope Ratings hitelminősítő ügynökség szerint. A Scope júniusban A pluszról A-ra rontotta Lengyelország besorolását – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. „A Donald Tusk pártja, a Polgári Platform (PO) által vezetett majdani centrista koalíció komoly vezetési és költségvetési kihívásokkal néz majd szembe, de a kormányváltás hozzájárul az ország hitelképességének támogatásához” – fejtette ki Dennis Shen, a Scope elemzője, akit a multimédia platform idézett.

A választásokon győztes ellenzéki pártok eltérő gazdasági elképzeléseiről

A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Polgári Koalíció (KO), a Harmadik Út centrista, szabadelvű pártszövetség és az Új Baloldal, a minden bizonnyal koalíciós kormányt alkotó három párt számos programpontban közös álláspontot, illetve értéket képvisel, ugyanakkor vannak eltérések is célkitűzéseikben, amelyek megnehezíthetik az együttműködést és a kormányzást. Ami a gazdaságot illeti, az ilyen eltérésekről írt a The Warsaw Voice multimédia platform. A szociális juttatások ezek közé tartoznak. Mindegyik párt komolyan ígéri a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt nyolcéves regnálása alatt bevezetett szociális juttatások megtartását. A Harmadik Út azonban óvatosan közelít esetleges új juttatásokhoz, helyette inkább új adókedvezményekkel, úgynevezett családi személyi jövedelemadó kedvezménnyel operálna, amelynek kivetési alapja több gyerek esetén csökkenne. Donald Tusk csoportja (KO)  bejelentette, hogy egyebek között bevezetnék a nyugdíjak évi második indexálását és a járadékok emelését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot, továbbá 1500 złoty úgynevezett „nagymama-járadék” fizetését gyermekgondozás esetén. Az Új Baloldal ugyanakkor egyebek mellett bevezetné az özvegyi nyugdíjat és az idősek utazási voucherét. Azzal mindhárom párt egyetért, hogy visszatérjenek a 22 és a 7 százalékos áfához, és egybehangzóan elítélik a jelenlegi kormányzat által elindított Polish Deal elnevezésű adóreform csomagot, ami elsősorban az alacsony jövedelműeknek kedvezett. Helyette visszatérnének az egészségügyi kiadásoknak a személyi jövedelemadóból leírásához, ami 2021-ig alkalmazott módszer volt. A Businessinsider.com.pl üzleti hírportál felfigyelt arra, hogy mindhárom leendő koalíciós partner bírálta a mega légikikötő és közlekedési csomópont (KPO) tervét és bejelentették, hogy elállnának a projekttől. A portál arra is felhívta a figyelmet, hogy a vasárnapi üzleti zárva tartás megítélésében vannak ellentétek a pártok között. A Polgári Koalíció beszüntetné a nyitvatartási tilalmat. A Harmadik Út havonta két vasárnapon engedélyezné a kinyitást. Az Új Baloldal a vasárnap és ünnepnapon nyitva tartó üzletekben az alkalmazottak bérét a hétköznapi két és félszeresében határozná meg és fenntartaná a dolgozók jogát havi két vasárnapi szünnaphoz.

Az Új Baloldal 300 ezer lakást akar építeni öt év alatt

Az Új Baloldal párt a lengyel lakáspiac válságát úgy akarja orvosolni, hogy 300 ezer lakást építene öt év alatt, 100 milliárd złotys beruházással. Ezt Krzysztof Smiszek alsóházi képviselő mondta el a Rzeczpospolita című napilapnak. Az elképzelést azzal egészítette ki, hogy a párt javasolja: minden egyetemista, aki lakást bérel kapjon 1000 złoty hozzájárulást a lakbérhez.

Milyen energiapolitikát akar az alakuló új kormánykoalíció?

A nagy valószínűséggel megalakuló új kormánykoalíció a Parlament Alsóházban (Szejm) elért többsége alapján nem akarja majd blokkolni az európai zöld megállapodást. A megújuló energiaforrások támogatását minden ellenzéki párt a zászlójára tűzte, állapítja meg a Business Insider Polska gazdasági hírportál elemzése, amely ismerteti, hogy a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Polgári Koalíció azt ígéri, hogy visszatér a korábbi beruházási kezdeményezésekhez a fotovoltaikus alágazatban, és lebontja azokat az akadályokat, amelyek a szárazföldi szélerőmű építését gátolják. Ezek eredményeként elérhető lesz a széndioxid kibocsátás 75 százalékos csökkentése 2030-ra. A Harmadik Út pártszövetség abban bízik, hogy a Nemzeti Helyreállítási Tervet (KPO) sikerül megvalósítani az EU pénzalapjának felhasználásával, és ennek eredményeként a szénalapú energiamix átalakul, a szélerőművek és a fotovoltaikus energiaforrások lehető leggyorsabb felhasználásával. Célul tűzik ki azt is, hogy az áramot közvetlenül a szélerőművek és napkollektor farmok magántulajdonosaitól lehessen majd beszerezni. Bejelentették továbbá, hogy támogatják majd a biogáz előállítási beruházásokat. Az Új Baloldal párt szintén azt akarja, hogy 2035-re a felhasznált energia nagy része megújuló energiaforrásokból származzon. Programjukban szerepel a szélerőmű farmok létrehozásának liberalizálása, a szivattyús hydro tároló erőművek új ötletének felkarolása, továbbá a biogáz és biometán üzemek fejlesztése a falvakban. A szénbányászok átképzését szintén támogatnák. Az atomerőmű építéssel kapcsolatban nincs teljes összhang a potenciális új kormánykoalícióban. A Harmadik Út párt szakértője, Szymon Holownia ugyanis kétségeinek adott hangot. Szerinte 2040 előtt aligha termel áramot atomerőmű, ezért sürgeti, hogy a zöld energia „most azonnal” kapjon szabad utat. A kis modul reaktorok (SMR) technológiájáról viszont sokkal pozitívabb véleményt hangoztatott – olvasható a Business Insider Polska összeállításában.

Változatlan munkanélküliség, alig változó foglalkoztatottság, növekvő bérek

Szeptemberben az augusztusival megegyező, 5,0 százalékos volt a munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek száma 776000 volt, 6500-zal kevesebb, mint augusztusban, jelentette a PAP hírügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) közleményét ismertetve. A businessinsider.com.pl üzleti hírportál szerint a kilencnél több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál a bruttó átlagbér szeptemberben 7379,88 złoty (kb. 1660 euro) volt, 10,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Kevesebb otthont fejeztek be

Az év első kilenc hónapjában 3,4 százalékkal kevesebb otthont fejeztek be az építők, mint az előző év azonos időszakában, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (GUS). A PAP hírügynökség által ismertetett kimutatás szerint 161300 lakóegység készült el országszerte január és szeptember között. Az év eleje óta 138900 lakás építése kezdődött el, 15,7 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Az építő és összeszerelő ágazat termelése ugyanakkor szeptemberben 11,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.

Egy év alatt 0,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom

Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom változatlan áron számítva 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől – jelentette a PAP hírügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal közleményét ismertetve. Az élelmiszer, ital és dohányárú forgalma 0,1 százalékkal, a bútor, háztartási készülék és szórakoztató elektronikai cikkek eladása 12,2 százalékkal, míg a ruha és lábbeli értékesítés 16,3 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a motoros járművekből 9,8 százalékkal többet értékesítettek.

Jelentősen mérséklődött a maginfláció szeptemberben

Szeptemberben a fogyasztási cikkek árai 8,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Augusztusban az éves maginfláció még 10,1 százalékos volt. A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) gyorsjelentésében – amelyet a PAP hírügynökség ismertetett – rámutat, hogy 2022 februárja óta nem volt egy számjegyű az éves infláció. Az előző hónaphoz képest bekövetkezett áresés nyolc év óta a legnagyobb mértékű volt szeptemberben, írta a Rzeczpospolita című napilap. Közgazdászok véleménye szerint azonban kétséges, hogy ez a trend fenntartható. A GUS adatai azt mutatják, hogy az állami beavatkozásoknak köszönhető a szeptemberi (választások előtti) árcsökkenések mintegy fele. Ugyanakkor az árak emelkedéséhez vezető nyomás kioltása a gazdaság számos területén, például a fogyasztói szolgáltatások esetében megfigyelhető.

További lengyel kamatvágás

A jegybank Monetáris Politikai Tanácsa (RPP) a szeptemberi váratlanul nagy, 0,75 százalékpontos kamatcsökkentés után októberi ülésén további 0,25 százalékpontos kamatvágásról döntött. Az irányadó kamatláb így 5,75 százalékra csökkent. A tanács egyúttal a betéti kamatot 5,25, a lombard kamatot 6,25, a leszámítolási kamatot 5,85, a visszleszámítolási kamatot pedig 5,80 százalékra csökkentette. A várakozáshoz képest nagyobb újabb kamatvágást az infláció vártnál jelentősebb szeptemberi mérséklődése (éves szinten 8,2 százalék) indokolhatja. Közgazdászok széles körben egyetértenek abban, hogy a kormány energiaár politikája és az Orlen üzemanyaggyártó és forgalmazó óriásvállalat árpolitikája nagyban hozzájárult az infláció csökkenéséhez. A bérnövekedés pedig felfelé nyomta az árakat és a keresletet. Mindezek óvatos lépésre késztették az RPP-t – írta a The Warsaw Voice multimédia platform.

Kissé javult a PMI index

A lengyel feldolgozóipar teljesítményét mutató index (PMI) az augusztusi 43,1 pontról 43,9 pontra nőtt szeptemberben. Ez valamelyes javulást mutat, de a szektor 17 hónapja szűkített keretek között mozog. Mind az öt, az indexet meghatározó tényező negatívan hat az ágazatra, de a korábbinál kisebb mértékben. Az új megrendelések június óta a legkisebb mértében estek, a termelés ugyanakkor a legalacsonyabb volt négy hónapja. A vállalatok visszafogták a munkát, a tartalékokat is csökkentették, immár 16 hónapja, de most a legkisebb mértékben április óta. A beszerzési tevékenység visszafogása 14 hónapja tart. A ráfordítási és kibocsátási árak estek, de kisebb mértékben, mint az előző időszakban. A rövidtávú kilátások ugyan borúsak, az egy éves várakozások viszont 2022 márciusa óta a legjobbak. Ezekkel az okokkal indokolta a szeptemberi PMI értékelést az S&P Global nemzetközi pénzügyi szolgáltató és üzleti információ nyújtó cég elemzése, ami a Markit Economics portálján olvasható

3,7 százalékkal nőtt az éves export január és július között

Január és július között a kivitel 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, írta a Warsaw Business Journal, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentését ismertetve. Az export 232,4 milliárd euró értékű volt július végén, az import pedig 5,7 százalékkal visszaesett, 223,5 milliárd euróra. A kereskedelmi mérleg 8,9 milliárd euró többletet mutatott július végén, szemben a tavaly ilyenkor mért 13,0 milliárd eurós deficittel.

16 milliárd złoty összértéket képviselő cégek hagyják el a varsói tőzsdét

Ciech, Kernel, TIM, Newag, illetve STS – ezek a nagyvállalatok hamarosan elhagyhatják a varsói tőzsdét, ugyanakkor nincs a láthatáron a helyükre lépő méltó cég. Az elmúlt hét évben csaknem 80 tőzsdén jegyzett vállalat hagyta el a varsói tőzsdét. A közeljövőben további, több mint 16 milliárd złoty piaci értékű cég részvényei tűnnek el a tőzsdéről – írta a The Warsaw Voice mutimédia platform.

Lengyelország India után a második legkedveltebb szolgáltató központ helyszín

Lengyelország India után a második legkedveltebb szolgáltató központ helyszín a világon a globális szolgáltató cégek körében, olvasható a Deloitte globális konzultáns cég összehasonlító jelentésében, amelyet a Notes from Poland lengyelországi híreket szemléző portál ismertetett. A felmérés a kiskereskedelmi, energiaszolgáltató, technológiai, egészségügyi, pénzügyi és közszolgáltatási ágazatok szolgáltató központ kiszervezési igényei alapján állította fel a népszerűségi rangsort. A megkérdezett globális cégek India és Lengyelország után Mexikót, az Egyesült Államokat és Malajziát említették, mint legkedveltebb szolgáltatás kiszervezési helyszínt. Lengyelország mellett szól a képzett és olcsó munkaerő, a pozitív ügyféltapasztalat és az uniós tagság, amely az EU rendelkezései révén számos előnnyel jár, többek között információbiztonsággal és kiberbiztonsággal.

Lengyelország a világ legnagyobb édes ostya és gofri exportőre

Lengyelország tovább növelte világvezető pozícióját, mint édes ostya és gofri exportőr. A globális piaci részesedése 15,1 százalék volt 2022-ben (a 2021-ben mért 13,6 százalék után). Olaszország a második (12,8 százalékkal), melyet Kanada követ (9,3 százalékkal) és Németország (9,2 százalékos részesedéssel). Tavaly Lengyelország 155 ezer tonna ostyát és gofrit exportált, 833 millió euró értékben – írta a Notes from Poland lengyelországi híreket szemléző portál.

Megkezdték a szélerőmű farm építését a Balti-tengeren

Megkezdték az első offshore szélerőmű farm és egy modern installációs terminál építését a Balti-tengeren, az északnyugati kikötőváros, Świnoujście közelében – jelentette a PAP hírügynökség. A projekt kivitelezését irányítja az állami Orlen csoport, Lengyelország legnagyobb vállalata, egyben az egyik legnagyobb olajfinomító és üzemanyag forgalmazó Közép-Európában. A tengeri szélenergiát hasznosító első farm az előhírnöke a legnagyobb beruházásnak, amire valaha is sor került a Nyugat-pomerániai vajdaság történetében. Daniel Obajtek, az Orlen elnök-vezérigazgatója közlése szerint a projekt 20 milliárd złotyba (mintegy 4,4 milliárd euróba) kerül. Az áramtermelés a tervek szerint 2026-ban kezdődik.

Bemutatták az amerikai kisméretű moduláris atomerőmű reaktorát

Az amerikai Last Energy, kisméretű moduláris atomerőműveket (SMR) fejlesztő vállalat bemutatta az első ilyen atomerőmű reaktorának prototípusát – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A moduláris reaktort Lengyelországban, a katowicei Energoinstal SA-val együttműködésben gyártották. Az amerikai cég már több mint 50 SMR szállítására kötött szerződést Európa-szerte, köztük 23-ra Lengyelországban.

Vége az orosz befolyásnak a gáz tranzitálásában

Az EuRoPol Gaz vállalat, amely a Jamal európai földgázvezeték lengyel szakaszának a tulajdonosa, 48 százalékban az orosz Gazprom vállalat tulajdonában volt idáig. A lengyel hatóságok döntése alapján a Gazpromot megfosztják a részvényeitől, amelyek az EuRoPol Gaz tulajdonába kerülnek. A tranzakció 787 millió złoty értékű, de a Gazprom elleni szankció következtében az összeg nem kerül az orosz vállalathoz, hanem egy speciális bankszámlán befagyasztják – jelentette a Money.pl pénzügyi hírszolgálat. A részvények további 48 százaléka megmarad az Orlen csoport tulajdonában és a fennmaradó 4 százalék az Orlen leányvállalatának, a Gas-Trading cégnek a tulajdonát képezi a jövőben is. A The Warsaw Voice multimédia platform közli az Orlennek az ügylettek kapcsolatos állásfoglalását, miszerint a Gazprom eltávolítása az EuRoPol Gaz részvényesei közül alapvető fontosságú a közérdek és Lengyelország biztonsága szempontjából.

Lengyelország Ukrajna legnagyobb európai gazdasági partnere

Lengyelország exportja Ukrajnába tavaly megháromszorozódott és elérte a 9 milliárd eurós értéket. Ezzel Lengyelország Ukrajna legnagyobb európai gazdasági partnere lett, globálisan pedig csak Kína előzi meg – jelentette be Jadwiga Emilewicz. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a lengyel-ukrán fejlesztési együttműködés biztosa tájékoztatójában elmondta, hogy mintegy 600 lengyel vállalat folytat üzleti tevékenységet Ukrajnában. Idén, az év első öt hónapjában a lengyel cégek kivitele Ukrajnába 52 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának exportját.

OECD: Lengyelországban foglalkoztatja arányaiban a legtöbb ukrán menekültet

Lengyelország foglalkoztatja a legnagyobb arányban az oda menekült ukránokat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 12 országra kiterjedő jelentése szerint a munkaképes korú ukrán menekültek 65 százalékát foglalkoztatják Lengyelországban – írta a Notes from Poland, a lengyelországi híreket szemléző portál. Nagy-Britannia 61 százalékkal a második, Svédország pedig 56 százalékkal a harmadik a felmérés szerint. Németország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet, foglalkoztatottságukra vonatkozóan azonban nem álltak rendelkezésre adatok.

18 év után újra indul a vasúti forgalom Varsó és Lvov között

Október 15-én megindul a napi személyszállító vasúti közlekedés Varsó és Lvov között. 18 év után állítják helyre a személyszállító vasúti összeköttetést ezen a vonalon. Egy szerelvényen 500 személy utazhat. Az ukrajnai Rava-Ruskában (10 kilométerre a határtól) az utasok át kell, hogy szálljanak, mivel Ukrajnában más a nyomtávolság, mint Lengyelországban. Az új vasúti szolgáltatás az Ukrzaliznyica ukrán államvasút társaság és az SKPL lengyel magánvasút üzemeltető közötti együttműködéssel jön létre. Ez utóbbi üzemelteti a Varsó és Rava-Ruska közötti szakaszon a vonatot – írta a Rynek Kolejowy vasúti közlekedési hírszolgálatra hivatkozva a Notes from Poland lengyelországi híreket szemléző portál.

Forrás: www.gov.pl