//Miért tűri Biden az ukrán korrupciót?
„A felemás reakciót látva azonban a Fehér Ház csak hallgatott. Ez mutatja a Biden-adminisztráció és a hírszerzés közötti nézeteltéréseket, és felveti annak a lehetőségét is, hogy a Fehér Ház esetleg maga is érdekelt lehet az ukrán korrupcióban” #moszkvater

Miért tűri Biden az ukrán korrupciót?

MEGOSZTÁS

Morzsák. Hírmorzsák, amelyek önmaguknál többet mutatnak a világból. Így néhány hírből képet alkothatunk arról, hogy mi történik az ukrajnai háborúban és körülötte. Miért nem bánja Joe Biden az ukrán korrupciót? Miért bontanák le a lettek Riga nevezetességét, az ortodox székesegyházat? Mely európai országokban viszonyulnak a legbarátságosabban az oroszokhoz? Miért akar elmenni Macron a BRICS csúcstalálkozójára? Végül egy orosz háborús viccel is megismerkedhetnek, mert ilyen is van.

„A felemás reakciót látva azonban a Fehér Ház csak hallgatott. Ez mutatja a Biden-adminisztráció és a hírszerzés közötti nézeteltéréseket, és felveti annak a lehetőségét is, hogy a Fehér Ház esetleg maga is érdekelt lehet az ukrán korrupcióban” #moszkvater
„A felemás reakciót látva azonban a Fehér Ház csak hallgatott. Ez mutatja a Biden-adminisztráció és a hírszerzés közötti nézeteltéréseket, és felveti annak a lehetőségét is, hogy a Fehér Ház esetleg maga is érdekelt lehet az ukrán korrupcióban”
Fotó:EUROPRESS/Susan Walsh/POOL/AFP

Panaszkodnak az ukránok, hogy nem kaptak elég fegyvert, így aztán nehéz lesz visszaszerezni az elveszített területeket. Arról persze Kijev mélyen hallgat, hogy az ellentámadás néhány napja alatt sikerült elveszíteniük az Amerikától kapott Bradley páncélozott gyalogsági harcjárművek 15, míg a Leopard harckocsik 10 százalékát. A német védelmi miniszter azonnal megüzente, hogy Berlin nem tudja pótolni ezeket a Leopardokat, míg Washington újabb harcjárműveket küld.

„De az ukrán vezetés arról sem beszél, hogy háború ide vagy oda, a nyugati szállítmányok és támogatások egy része kézen-közön eltűnik, és a hatalom köreinek vagyonát gyarapítja, bizonyos fegyverek pedig már a fekete piacon tűntek fel”

Ugye Volodimir Zelenszkij szerint a korrupciót már felszámolták Ukrajnában, Seymour Hersh azonban még a tavasszal lerántotta a leplet arról, hogy a CIA vizsgálata szerint az elnök és köre 2022 folyamán legalább 400 millió dollárt tüntetett el csupán a dízel üzemanyag vásárlására adott összegből. William Burns, az amerikai hírszerzés főnöke ezzel kapcsolatban át is adott januári kijevi látogatása alkalmával egy 35 magas rangú katona és állami hivatalnok nevét tartalmazó listát az ukrán elnöknek, aki azonban mindössze 10 személyt mentett fel.

„A felemás reakciót látva azonban a Fehér Ház csak hallgatott. Ez mutatja a Biden-adminisztráció és a hírszerzés közötti nézeteltéréseket, és felveti annak a lehetőségét is, hogy a Fehér Ház esetleg maga is érdekelt lehet az ukrán korrupcióban”

Amerikai elemzők is felvetik annak a lehetőségét, hogy Joe Biden és köre ezen az úton is pénzt halmoz fel a közelgő kampányra. Egyáltalán nem lehet ugyanis kizárni, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatások egy részét egyszerűen visszacsorgatják Bidenéknek, ők pedig ezzel is töltik a kampány kasszát.

„Még mielőtt bárki felhorkanna, hogy az amerikai demokráciában ez elképzelhetetlen, emlékeztetnék arra, hogy 2014 és 2016 között apja segítségével Hunter Biden bizonyítottan komoly összegekhez jutott Ukrajnában. Nem alaptalan tehát a feltételezés, hogy ezúttal is kéz kezet mos”

A Biden fiú, akkor alelnök apja segítségével a Burisma energia holding igazgató tanácsában elfoglalt pozícióján keresztül gyakorolt nyomást az ukrán vezetésre, és utalt is át a saját számlájára a Rosemont Seneca Bohai LLC és a lett Privatbank útján nem kevesebb, mint 4 milliárd dollárt. Szóval, a korrupcióban mindkét félnek van gyakorlata.

„De ha már Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai újságírót említettük, akkor itt egy másik hír, miszerint a holland hírszerzés (MIVD) tudott arról, hogy az ukránok az Északi Áramlat felrobbantására készülnek”

A MIVD állítólag már tavaly nyár elején értesítette erről amerikai társszervezetét is. A holland NOS tévécsatorna úgy tudja, a CIA ezután figyelmeztette és óva intette Kijevet egy ilyen lépéstől. A Politico a hír kapcsán pedig már azt is tudni véli, hogy az akciót maga az egyébként már több mint egy hónapja eltűnt Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg vezérkari főnöke koordinálta. Minden esetre furcsa, hogy sokáig mély csend volt a robbantás körül, majd amikor Hersh a tényfeltáró cikkében Amerikát vádolta meg, akkor előbb az írást megpróbálták elhallgatni, majd hirtelen újabb verziók – ukrán szál, lengyel szál – sorjáznak az akció körül. Kissé átlátszónak tűnik ez a terelés.

„Közben egy friss felmérés alapján 49-ről 28 százalékra csökken az ukrán menekültek iránti szimpátia Lengyelországban”

Az okok közt felsorolják, sokan megütköznek azon, hogy a menekültek többsége oroszul beszél, így a lengyelek megkérdőjelezik a jelenlegi ukrán hatalom melletti elkötelezettségüket. A lengyelekben az fel sem nagyon merül, hogy az orosz nyelvet az erőszakos ukránosítás ellenére sem sikerült kiirtani, és a hazai közegből és nyomás alól kikerülve sokan használják szabadon az első számú nyelvüket.

A háború felerősítette az oroszok és az orosz nyelv üldözését a Baltikumban is. Lettországban például a szejmben olyan jogszabályt készítenek elő, amelynek révén lebontanák a főváros egyik nevezetességét, a Riga központjában a kormány épületével szemben magasodó Krisztus Születése ortodox székesegyházat, mivel az sérti a történelmi igazságot.

„Ez a kezdeményezés beleillik abba a sorba, hogy Lettországban lépésről lépésre tüntesssenek el mindent, ami orosz. A szomszédos litvánok hasonló törekvésével összhangban az itt élő, a lakosság mintegy harmadát kitevő oroszok arányát is levinnék 5 százalékra”

Nem mindenhol tombol azonban ilyen oroszgyűlölet Európában, mint a Baltikumban. Az European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű berlini agytröszt felmérése szerint a bolgárok (65 százalék), az olaszok (24 százalék), az osztrákok (34 százalék) és a magyarok (39 százalék) partnerként tekintenek Oroszországra. Egy másik, a közelmúltban készült felmérés a szlovákokat nevezte az oroszokhoz leginkább szimpátiával viszonyuló országnak. A legkevésbé barátságosak Oroszországhoz a dánok, a lengyelek és a svédek.

„A nyugat-európai politikusok közül a leginkább racionálisan Emmanuel Macron viszonyul Oroszországhoz és az úgynevezett nem nyugati világhoz. Ezt bizonyítja egyik legutóbbi lépése is, miszerint a dél-afrikai elnökön keresztül azt kérte, hogy részt vehessen a BRICS nyár végi csúcstalálkozóján”

Úgy tűnik, a francia elnök már a háború utáni időkre készül, és egyáltalán nem akar minden kapcsolatot megszakítani az úgynevezett nem nyugati világgal. Kérdés persze, hogy a jelenlegi bizalmatlan légkörben egyáltalán van-e bármilyen kicsi esélye annak, hogy Macron ott lehessen a „globális Dél” egyik bástyájának tekintett szervezet találkozóján. A kérés minden esetre jelzi a francia ambíciókat. Úgy tűnik, Macron komolyan gondolja Európa stratégiai autonómiáját, és azt is, hogy Párizs veheti át Berlin szerepét Európa élén.

Egyes vágyvezérelt nyugati vélemény formálók ugyanakkor már az orosz eliten belül látnak egyre mélyülő törésvonalakat. Ezt a következtetést vonták le korábban Jevgenyij Prigozsin folyamatos trollkodásából, most pedig egy keményvonalas duma képviselő szavaiba kapaszkodnak bele. Konsztantyin Zatulin egy fórumon arról beszélt, hogy a „különleges katonai művelet” nem érte el a céljait, Ukrajna még mindig áll, ezért elengedhetetlen az újabb mozgósítás. Elterjedt ezután a hír, hogy e kijelentés miatt az Egységes Oroszország egyébként Ukrajnából többszörösen kitiltott politikusát meg akarják egyesek fosztani a mandátumától.

„Nos, a Kreml ilyen hibát aligha követ el. Zatulin és Prigozsin kapcsán megjegyezném azt is, hogy aligha tetszene a most bennük reménykedőknek, ha az ő gondolataik kerekednének felül az orosz gondolkodásban. Ők ugyanis letörölnék a Föld színéről Ukrajnát”

S ha már itt tartunk, e gondolkodást illusztrálandó, végül, hadd osszak meg Önökkel egy orosz viccet, hiszen a háború ilyeneket is kitermel. Szóval, Putyin és Zelenszkij horgásznak, és egyszer csak kifognak egy arany halat, amely felajánlja három kívánság teljesítését, ha visszaengedik a vízbe. Zelenszkij mohón két kívánságot követel magának, mire Putyin rábólint. Zelenszkij először azt kéri, hogy egyetlen orosz se maradjon Ukrajnában, majd a „moszkalok” beszivárgását megakadályozandó hatalmas kőfallal veteti körbe Ukrajnát. Mikor Putyinra kerül a sor, az arany halhoz fordul.

– A fal magas és erős?

– Természetesen!

– S nem maradt egyetlen orosz sem Ukrajnában?

– Nem hát, egy sem.

– Akkor öntsd tele betonnal a fal pereméig ezt az egészet!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.