„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Szijjártó Péter külügyminiszter ahogy a 2019-es krynicai fórumon is úgy az idei Karpaczban rendezett Gazdasági Fórumon is részt vesz
Fotó:Tóth Tibor
Mint ahogy azt már korábban is bemutattuk, az idei Gazdasági Fórum fő témáját Európa koronavírus utáni identitáskeresése, és ezzel együtt a válságból kilábalás folyamata adja. Az elmúlt másfél év eseményei nemcsak intézményi, de gazdasági-társadalmi szinten is mély nyomokat hagytak a kontinensen, amely így a negyedik hullám küszöbén kettős kihívással néz szembe. Miközben a pandémia árnyéka vélhetően még hosszan velünk marad, a kilábalás folyamata sem várhat tovább, amely elválaszthatatlan módon összefügg az európai vezetés keresésével.
„Avagy Henry Kissinger legendás <kit kell felhívjak, ha Európával akarok tárgyalni> kérdése, ha valamikor akkor most kifejezetten aktuális”
A poszt-Covid időszak gazdasági és politikai hatásait bemutató panelbeszélgetések mellett legalább akkora figyelmet kapnak a rendezvényen a regionális, biztonsági, és egyéb politikai kérdések. Ezek közül kiemelendő a bővebb posztszovjet térség, illetve azon belül is az Ukrajnát, Moldovát és Grúziát magába foglaló úgynevezett GUAM övezet. A Gazdasági Fórumon belül külön alfórum foglalkozik majd Ukrajnával, illetve az aktuális ukrán kérdésekkel – amelyen portálunk munkatársa is meghívott vendég –, kezdve a posztszovjet integrációktól a nyugati együttműködésen át egészen a függetlenség 30 évét összegző előadásokig. De említhetnénk akár az egy éve a tüntetések, míg mostanság a migránskérdés kapcsán ismét reflektorfénybe került Belarusz helyzetét, amely Ukrajna mellett hasonlóan jelentős helyet foglal el a lengyel geopolitikai gondolkodásban.
„Nem Lengyelországról lenne szó, ha az elmúlt évek kiemelt geopolitikai programjának szánt Három Tenger Kezdeményezés agendája, és eddigi eredményei nem jelennének meg”
Főképp, mivel a konzervatív lengyel kormányzat éppen öt éve indította ismét útjára a történelmi szinten egészen Józef Piłsudski marsallig visszavezethető koncepció modernizált hullámát. Varsóhoz kapcsolódóan a magyar viszonyokhoz képest jóval dinamikusabb és versengőbb lengyel belpolitika szintén számos érdekességet tartogat magában. A rendíthetetlenül közeledő 2023-as választások fényében érdekes viták talaját képezhetik a jelenlegi lengyel problémákat és a potenciális jövőt megvitató felszólalók mind kormányzati, mind ellenzéki oldalról. Utóbbiak közül érdemes kiemelni a „Lengyelország 2050” mozgalom, illetve immár párt alapítóját. Szymon Holownia ugyanis sokak szerint a lengyel politikai élet megújítója lehet. Az, aki potenciálisan megtörheti a PiS és a Polgári Platform évek óta tartó – és ezáltal tömegeket kiábrándító – váltógazdaságát.
„Ne felejtsük el, habár elsőre hasonlónak tűnhet a magyar és lengyel belpolitikai aréna, a szereplők és egyben szerepek felosztása sok tekintetben különbözik”
A résztvevők listáján 60 ország 3000-nél is több meghívottjával találkozhatunk, köztük a régió olyan nagy neveivel is, mint a lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau, az egykori lengyel EU csatlakozást levezénylő Leszek Miller, vagy a vezető lengyel politikai napilap, a Rzeczpospolita főszerkesztője, Boguslaw Chrabota. A kiemelt vendégek között szerepel továbbá Szvetlana Tyihanovszkaja, Szijjártó Péter, Mihail Szaakasvili, Volodimir Grojszman, valamint számos egykori és jelenlegi kormányzati szereplő. A szeptember 9-ig tartó konferencián több száz panelbeszélgetést hallgathatnak meg a résztvevők, amelyekről az esemény médiapartnereként természetesen portálunk is beszámol.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater