Rakétakísérlet 2017-ben a szeverodvinszki kisérleti bázison
Fotó:EUROPRESS/Ministry of defence of the Russian Federation
A bizonytalanság uralkodott el az oroszok között az elmúlt napokban. Az egyik északi katonai bázison sokakat ijesztő baleset történt, egy adáshiba után elterjedt a hír, hogy Moszkvában lekapcsolják a központi tévécsatornákat, közben pedig az ellenzék tüntetett ismét a rendszer ellen. Kavarogtak a hírek, a találgatások, az arhangelszki patikákból pedig a sugárveszélytől félve felvásárolták a jódot. De még a moszkvai internetes fórumokon is parkok bezárásáról és a rendkívüli helyzetek minisztériumának megnövekedett aktivitásáról beszéltek.
Kezdjük azzal, hogy mi is robbant fel az Arhangelszk megyei Szeverodvinszk közelében. A helyiek nem véletlenül ijedtek meg, hiszen a baleset helyszínének közelében, a Fehér-tengeren nukleáris tengeralattjárók rakétát szoktak tesztelni. Az is megrettentette őket, hogy a neten elterjedt hírek alapján a sérülteket a kórházban vegyvédelmi ruhába öltözött orvosok fogadták. Az sem volt megnyugtató hír, hogy az incidens térségében egy hónapra megtiltották a hajózást a Fehér-tengeren.
Aztán a Roszatom sajtóosztálya két nap múlva közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy
„egy tengeri platformon elvégzett rakétakísérlet miatt ütött ki tűz és történt robbanás”
A védelmi minisztérium később az MTI híradása szerint közölte, hogy a tárca és a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak. A gyulladás pillanatában az atomenergetikai vállalat alkalmazottai az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték. A Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet (RFJaC-VNIIEF) – a szerencsétlenül járt szakértők ennek a központnak az állományában dolgoztak – vezetőinek nyilatkozataiből az derült ki, hogy az öt tudós egy kisméretű, radioaktív hasadóanyagokat használó energiaforrás tesztelésekor halt meg. Vjacseszlav Szolovjov, a központ tudományos vezetője kijelentette, hogy a szarovi nukleáris központ tudományos programja keretében végzi a fejlesztéseket a védelmi tárca számára. „Az egyik irány a kisméterű energiaforrások kifejlesztése radioaktív hasadóanyagok felhasználásával” – mondta Szolovjov. Hozzáfűzte, hogy ilyen kutatások nemcsak Oroszországban folynak, és amerikai tudósok tavaly kipróbáltak egy néhány kilowattos, kisméretű nukleáris reaktort. A Fontanka szentpétervári hírportált a Roszatom később arról tájékoztatta, hogy
„a Fehér-tengeren egy nukleáris elemmel, nem pedig egy reaktorral folyt kísérlet”
A katonai tárca nem közölte, hogy pontosan mi történt, a The New York Times az amerikai hírszerzésre hivatkozva azt állította, hogy a robbanás a Burevesztnyik (Viharmadár) nukleáris hajtóművel felszerelt manőverező robotrepülőgép tesztelésekor történhetett. Ez egyike azoknak az új hiperszonikus fegyvereknek, amelyek fejlesztéséről Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly március 1-jén tett bejelentést. A Kommerszant című napilap tavaly júliusban azt írta, hogy a szarovi nukleáris központ, a jekatyerinburgi Novator fejlesztőiroda korlátlan hatótávolságú interkontinentális rakéta fejlesztésén dolgozik.
A balesetben az orosz atomenergetikai vállalat öt munkatársát veszítette el. Az orosz védelmi minisztérium két alkalmazottjának haláláról adott ki tájékoztatást. Kórházba 12 embert szállítottak. A tájékoztatás késlekedését azzal magyarázták, hogy a robbanás után néhány, a rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytató munkatárs a tengerbe zuhant, és remény volt arra, hogy élve találják meg őket. A felkutatásuk addig folytatódott, ameddig remény volt élők fellelésére, és csak ezután jelentették be a munkatársak halálát.
Mint az MTI is jelentette, a baleset helyszínétől 30 kilométerre található 185 ezres Szeverodvinszk polgármesteri hivatal arról adott ki tájékoztatást, hogy a településen a háttérsugárzás szintjének rövid idejű növekedését észlelték, de később visszaállt a normális szintre.
„Persze, ennek ekkor már nem hitt senki”
Az oroszok ugyanis a Csernobil sorozat nélkül is tudják, hogy a technogén katasztrófák esetén a csinovnyikok ösztönösen eltitkolják az információkat, és csak akkor számolnak be a történtekről, ha már elhárították a bajt, avagy a helyzetet végképp nem ellenőrzik.
A rossz sejtéseket csak erősítette, hogy Putyin tavalyi demonstrációja óta állandó téma a médiában az új orosz fegyverek kifejlesztése. Egyesek a külföldi diverzáns akció lehetőségét sem zárták ki. Ugyanígy az internet blokkolásáról, a szuverén internet megteremtéséről szóló hírek után senki sem lepődött meg azon, hogy elsötétültek a föderális csatornák. Az ellenzéki tüntetésekkel összekapcsolva sokan úgy gondolták, hogy ez a tévéadások lekapcsolásának a főpróbája volt.
Hát, így van ez akkor,
„amikor az információ hiánya, de ilyenkor még a hatóságok megnyugtató közleményei inkább csak a félelmeket, a pánikot gerjesztik”
Amikor a társadalomban erősödik a bizalmatlanság, és lassan már senki sem hisz semmiben. Meg amikor közelednek a választások, és idegesebbé válik a politikai közhangulat. Főképp olyan helyzetben, amikor ott lóg a levegőben a kérdés, mi lesz az országot húsz élve irányító Vlagyimir Putyin távozása után? S egyáltalán, távozik-e az elnök 2024-ben?
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater