//Mi a közös Zelenszkijben és Putyinban?
Egy tüntető Kijev központjában Zelenszkijt és Putyint ábrázoló papírfigurákkal, az ukrán elökválasztást megelőzően 2019. március 29-én #moszkvater

Mi a közös Zelenszkijben és Putyinban?

MEGOSZTÁS

Téved a frissen megválasztott elnök, amikor azt hiszi, hogy Ukrajnában és Oroszországban már csak egyetlen közös van, mégpedig az államhatár

Egy tüntető Kijev központjában Zelenszkijt és Putyint ábrázoló papírfigurákkal, az ukrán elökválasztást megelőzően 2019. március 29-én #moszkvater
Egy tüntető Kijev központjában Zelenszkijt és Putyint ábrázoló papírfigurákkal, az ukrán elökválasztást megelőzően 2019. március 29-én
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP

Már csak egyetlen közös van Ukrajnában és Oroszországban, mégpedig az államhatár! Volodimir Zelenszkij reflektált így Vlagyimir Putyinnak arra az útlevelekről szóló szócsatában tett kijelentésére. Az orosz elnök akkor arról beszélt, hogy a két népben sok a közös, hiszen az orosz és az ukrán a kulturális és a nyelvi sajátosságok ellenére egy nép. Igazi „zelenszkijes” replika ez, valahonnan a politikai szatírák kreatív világából. Jóval szellemesebb, mint az ezt megelőző, amikor Zelenszkij szintén a legnépszerűbb közösségi oldalon azt üzente Putyinnak, hogy Ukrajna egyebek mellett abban különbözik Oroszországtól, hogy az ukránoknak hazájukban van szólásszabadság, szabad média és internet.

Ismerjük el, Zelenszkijnek vág az esze. Jól hangzik mindkét oldalvágás. A baj csak az velük, hogy egyik sem igaz. Kezdjük a másodikkal, amellyel a megválasztott ukrán elnök azt akarta mondani, hogy míg Ukrajna demokratikus, addig Oroszország nem. Tény, hogy a két ország más és más civilizációs és politikai modellt követ, és azt is le kell szögezni, hogy ennek eredményeként egy választás sokkal európaibb módon néz ki Ukrajnában, mint Oroszországban.

„A konkrét mondat azonban már csak azért sem stimmel, mert a szabad internetről csak annyit, Zelenszkij bizonyára nem értesült arról, hogy hazájában egy ideje már több orosz nyelvű oldalt is blokkolnak”

A sajtót meg hagyjuk, mert éppúgy dől belőle a propaganda, mint az orosz vagy éppen a magyar közszolgálatiból. S természetesen vannak mindegyik országban tisztességes és érdekes sajtótermékek is. Ami pedig a szólás szabadságát illeti, hát éppen most tapasztják be a száját több millió, valamilyen kisebbséghez tartozó ukrán állampolgárnak.

S akkor még nem beszéltünk arról, amit Putyin is tanácsolt Zelenszkijnek, hogy Mihail Szaakasvili volt grúz elnök és odesszai kormányzó ukrán állampolgárságának helyreállításával kezdje az emberi jogok védelmezését. Ehhez még hozzátehetjük, hogy utána pedig folytassa az öt éve a Majdanon és Odesszában történt vérengzés kivizsgálásával, és a bűnösök felelősségre vonásával.

„Egy szó, mint száz, Kelet-Európában elég mulatságosan hangzik, mikor az egyik állam politikusai kioktatják demokráciából a másikat. Nem érdemes ebbe belemenni még akkor sem, ha éppenséggel van különbség az egyes országok között. Ez a különbség ugyanis madártávlatból nézve már igencsak elenyésző”

Ami pedig az államhatárt illeti, bizony, ennél sokkal több közös van a két országban. Hogy mást ne mondjak, több millió család, amelynek a határ mindkét oldalán élnek tagjai. S még több sír, amelyet a hozzátartozók a határon átkelve látogatnak meg időről időre. Már, ha tudják.  Mi lesz az ilyen jópofa mondatok után ezzel a közös örökséggel? Alighanem az ilyen kijelentésekre mondják, ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!

Aztán meg, ha belemegyünk az összehasonlítgatásokba, a két ország közös pontjaiba, van itt más is. Nem véletlenül vonnak párhuzamot, látnak bele sok mindent ukránok és oroszok egyaránt a szomszédban történtekbe. Mert a két ország fejlődése némi fáziseltolódással, de sok tekintetben hasonló. Ezért aztán Putyin ellenzéke, most a maga számára is követendő példát lát Zelenszkij győzelmében, amelyre a semmiből győztes humorista rá is játszott azzal a posztszovjet térségnek küldött üzenettel, hogy minden lehetséges.

„El kell  azonban keserítsük az orosz ellenzéket, hiszen  Zelenszkij jobban hasonlít Putyinhoz, mint Porosenko. Pontosabban

„a mostani Zelenszkij és az 1999-es Putyin között több közös vonást is felfedezhetünk”

Így például előbbinek Ihor Kolomojszkij személyében saját külön bejáratú Berezovszkija van. Méghozzá olyan, akinek több köze volt a megválasztásához, mint Berezovszkijnak Putyinéhoz. Annak ellenére, hogy Kolomojszkij nem emlegeti fel lépten-nyomon a Zelenszkijhez fűződő kapcsolatát.

De Zelenszkijre most éppolyan reménykedve tekintenek az ukránok, mint annak idején Putyinra az oroszok. S ugyanúgy csapatot kell építenie, mint tette azt a kétezres évek elején Putyin. Közös bennük az is, hogy megválasztásukkor súlyos szociális-gazdasági helyzetben, mély válságban, háborúban lévő országot örököltek, amelyet sürgősen meg kell menteni.

Putyin ellenfelei most követendő példaként tekintenek Ukrajnára, ahol a mély társadalmi gondok, a változások iránti vágy egy fiatal, új arcot emelt az elnöki székbe.  Azt mondják, Oroszország öt-hat évvel követi a fejlődésben Ukrajnát. Ha ez így van, akkor Moszkva központjában is el lehet kezdeni az autógumik égetését. De mi van, ha sok tekintetben éppen Oroszország jár nem öt-hat, hanem jó tíz évvel Ukrajna előtt? Jó lenne tehát, ha Zelenszkij a határnál azért több közös dolgot meglátna a két országban. Néhány tekintetben ugyanis még nagyon is szüksége lehet az orosz tapasztalatokra!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.