„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára
Donald Tusk (középen) lengyel miniszterelnök a 2024. június 9-i varsói európai parlamenti választások után a Polgári Koalíció (KO) választási partiján
Fotó:EUROPRESS/Sergei GAPON/AFP
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyáltalán nem volt álszerény, amikor azt mondta, „megmutattuk, hogy Európa számára a remény jelzőfénye vagyunk” – kezdi az EP választásokról szóló elemzését az osztrák Der Standard című napilap, amelyet a VG idéz. Tusk liberális-konzervatív Polgári Koalíciójának (KO) győzelmét ünnepelte, és okkal volt ünnepi hangulatban, a KO ugyanis több mint 37 százalékot szerzett – nagyon alacsony részvétel mellett –, így mintegy egy százalékponttal a második helyre szorította a Lengyelországot tavaly decemberig kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártot. A Konfederacja nevű libertárius radikális jobboldali párt 12 százalékkal a harmadik legerősebb lengyel politikai erőként jutott be az Európai Parlamentbe. A választási eredmény mindazonáltal többet is mutat, mint a közelmúltbeli hatalomváltás megerősítése. A 2023. októberi parlamenti választásokon ismét a PiS lett a legerősebb párt, Tusk pártja így csak a konzervatív-centrista Harmadik Út és a Baloldal (Lewica) szövetségével tudott koalíciót alakítani. Most azonban a KO közvetlenül is megelőzte a PiS-t. A választás Lengyelországban különösen fontos szerepet játszik, hiszen az Európa-politika évek óta a lengyel belpolitikai viták egyik fő témája. A PiS, amely nyolc évig kormányozta az országot, nacionalista orientációjával a Brüsszellel való konfrontáció útjára lépett. A tavaly októberi választási eredményt ezért Tuskék az „Európához való visszatérésként” ünnepelték.
A közzétett hivatalos eredmények szerint Donald Tusk miniszterelnök centrista pártja egy évtized után megszerezte első választási győzelmét egy jobboldali populista párttal szemben – a legtöbb szavazatot gyűjtötte be az európai parlamenti választáson, közölte a lengyel eredményt a Szabad Európa, független nemzetközi hírforrás. A kommentár rámutat, sokan ritka esetként tekintettek Tusk tavalyi visszatérésére a hatalomba, amikor egy demokratikus párt felülkerekedett a populista és tekintélyelvű erőkön. Bár a mostani győzelem megerősítette pozícióját, az eredmények azt is mutatják, hogy előnye kicsi, a szélsőjobb támogatottsága pedig nő – olvasható a hírportálon.
Az Európa-párti Polgári Koalíció (KO) európai parlamenti választási győzelme világos jelzés arra vonatkozóan, hogy a lengyelek többsége elutasítja azt az EU-ellenes hangulatot, amit a Jog és Igazságosság (PiS) párt szított, kommentálta az eredményt Radosław Sikorski. A PAP hírügynökség idézi a külügyminiszter kijelentését: „A lengyel nép úgy érzi, hogy ezekben a veszélyes időkben jobb együtt lenni nyugati szövetségeseinkkel, egy erős közösség részeként.”
Az elmúlt húsz évben következetesen nagyobb a lengyel lakosság körében az ország uniós tagságának támogatottsága, mint az unió egészének átlaga – ez derül ki az Európai Bizottság Eurobarometer szolgálatának felméréseiből. A lengyel közvéleménykutató, a CBOS felmérései pedig azt mutatják, hogy az EU-tagság támogatottsága a lengyelek körében a legalacsonyabb (60 százalékos) 2004 februárjában, az unióhoz csatlakozás előtt volt, a legmagasabb pedig (92 százalékos) 2022 áprilisában, közvetlenül Oroszország Ukrajna elleni inváziója után. Azóta ugyan csökkent, de 77 százalékos – olvasható a Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál jelentésében.
Donald Tusk miniszterelnök a katowicei Európai Gazdasági Kongresszuson tartott beszédében ismertette Varsó jövőképét és azokat a problémákat, amelyekkel az Európai Uniónak szembe kell néznie. A beszédet a Dziennik Gazeta Prawna című napilap és a PAP hírügynökség tudósítása alapján ismertetjük. „Ma Európa saját erőfeszítései révén biztonságos kontinenssé kell, hogy váljon. Felfegyverzetten kell, hogy ezt elérje, különben az egyenlőtlen küzdelemben veszít Oroszországgal szemben” – ezzel a gondolattal indított a kormányfő. Majd így folytatta: „Ha Európa jobban felkészült volna, ha lett volna rá elég év, hogy a vezetői kitalálják, hogyan tovább, Oroszország talán nem merte volna megtámadni barátunkat, Ukrajnát”. Hangsúlyozta: „Európa képes rá és szükséges is, hogy elkerülje a konfliktusokat. Európa biztonságos lehet és de facto az is. Lengyelország szintén biztonságos marad, ha azokat az erőfeszítéseinket nem pazaroljuk el, amelyekkel Európát prosperáló, műszakilag fejlett, az egész világ történelmében a legcivilizáltabb hellyé tettük. Mindezt védelmi képességünk szolgálatába kell állítanunk annak érdekében, hogy elkerüljük a háborút!” Kontinensünk védelmével kapcsolatban nyomatékkal mondta: „Európa a következő hónapokban, és a következő öt évben olyan felkészültté kell váljon, hogy semmilyen erő se merjen kezet emelni rá. Mi, Lengyelországban nemcsak jól értjük ezt, hanem fokozottan fel is készülünk.” A továbbiakban Tusk konkrétumokra tért át. „A biztonságos légtér Európa felett európai projekt kell legyen. Európa pénzügyi erőfeszítése kell ahhoz, hogy létrehozzuk kontinensünk fölé a légvédelmi kupola rendszert. Ez magától értetődő, és ebben úgy tűnik, viszonylag egyetértés van valamennyiünk között. A második kérdés a terület és a határok védelme. Európának erős határokra van szüksége. Ma Európával szemben ellenséges országok, rezsimek kéz a kézben – Minszk, Oroszország, Irán – kihasználják a népek szerencsétlenségét. Az európai határokat védeni kell, mert azok a béke kontinense és az ellenünk háborúra készülő agresszorok közötti határokká váltak. Ez a védelem – a hibrid módszerek elleni is – a biztonságos, erősen védett határ az Európai Unió számára prioritássá kell váljon” – tette hozzá a miniszterelnök. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai vállalatok biztonságban kell, hogy érezzék magukat a kontinensen kívüli versenytársakkal szemben. „Mi, mint európaiak, nem lehetünk áldozatai a saját akcióink következtében kialakuló egyenlőtlen versenynek” – mondta. És végül, de nem utolsó sorban azt is hangsúlyozta, hogy „Lengyelországban senki sem kérdőjelezi meg a klímavédelem szükségességét”.
Donald Tusk miniszterelnök találkozott partnerével, Luc Friedennel Luxembourgban. A megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy az európai parlamenti választások után felálló új vezető testületekkel és azok összetételével kapcsolatos prioritásokat egyeztették. Tusk ugyanis az Európai Néppárt (EPP) megbízásából folytat tárgyalásokat. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap idézte a lengyel kormányfőt, aki hangsúlyozta: „Mi valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy milyen fontos Európa megvédése, valamint, hogy Európának, mint egyfajta politikai civilizációnak és az EU-nak, mint szervezetnek mennyire lényeges a megvédése a populizmustól és a különböző szélsőséges, radikális irányzatoktól”.
Varsó „elő kell segítse azt, és hozzá kell járuljon ahhoz”, hogy az Európai Unió saját érdekeinek megvédésére képes „geopolitikai entitássá” alakuljon át – emeli ki az EUobserver brüsszeli hírportál Radosław Sikorski külügyminiszternek a Parlament Alsóházában (Szejm) tartott beszéde fő üzenetét. A tudósítás arra is rámutat, hogy a lengyel diplomácia vezetője kijelentette, az, hogy hazája az EU döntéshozó központjához tartozzon, néhány évvel ezelőtt nem tűnt reálisnak. A Jog és Igazságosság (PiS) párt nyíltan összeütközésbe került az EU intézményeivel a jogállamiság ügyében, és veszélyeztette a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal. Ám az európai parlamenti választások Lengyelországot az EU 2024 utáni stratégiai irányát kijelölő főbb szereplők közé juttatták – hangsúlyozta Sikorski.
„Hiába a magyar kormány kifogásai, az Európai Bizottság lépett a lengyelekkel szembeni eljárásában” címmel jelentette a Portfolio.hu hírportál, hogy az EB úgy döntött, hogy lezárja a 7. cikk szerinti, jogi atombombaként emlegetett eljárást Lengyelországgal szemben, és ezzel pontot tesz a 2017-ben indított folyamat végére. Az EB elemezte a lengyelországi jogállamisági helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy már nem áll fenn a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere megsértésének kockázata, így leállítja a hetes cikk szerinti eljárást. Erről az uniós végrehajtó testület számolt be. Mint írják, Lengyelország egy sor jogalkotási és nem törvényerejű intézkedést hozott az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok kezelése érdekében. Az ország elismerte az uniós jog elsőbbségét is, és elkötelezte magát az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága jogállamisággal kapcsolatos valamennyi ítéletének végrehajtása mellett, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségét is.
„Lengyelországban a jelenlegi, Donald Tusk által vezetett kormány sérti a jogállamiságot, miniszterelnöki utasítások alapján kormányoz, míg a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette, Brüsszel által bírált előző kabinet törvényes módon járt el” – jelentette ki Andrzej Duda köztársasági elnök az RMF FM kereskedelmi rádióban elhangzott beszélgetésben, amelyet a Privátbankár.hu portál ismertetett. Duda emlékeztetett, az Európai Bizottság (EB) múlt héten lezárta az európai uniós szerződés 7. cikke szerinti, 2017-ben elindított eljárást Lengyelországgal szemben. „Kiderült, hogy elég volt leváltani a lengyel kormányt, és az EB szemében visszaállt a jogállamiság, ez nagyon különleges megközelítése a demokráciának” – fogalmazott. Az elnök „teljesen jogtalannak” nevezte a tavaly novemberben beiktatott Tusk kormány egyes lépéseit, köztük az ügyész leváltásának módszerét. „Megmondom röviden, a jogállamiságot Lengyelországban csak most sértik” – jelentette ki. Duda szerint az előző kormány idején nem sérült a jogállam, „korábban minden demokratikus alapokra támaszkodott”, és a PiS kormány „mindent a törvények alapján tett”.
„Én vagyok a felelős a jogállam visszaállításáért. Úgy is, mint igazságügyi miniszter, és mint legfőbb ügyész. A Jog és Igazságosság (PiS) párt vonta össze a két funkciót, tehát én ezt megörököltem. És olyan reformfolyamatokat igyekszem elindítani, amelyek kettéválasztják majd a jövőben ezt a két funkciót.” Adam Bodnart az Infovilág hírportál idézte. A lengyel igazságügyi miniszter a CEU Demokrácia Intézet meghívására érkezett Budapestre, és tartott előadást arról, hogy országában milyen jogi és politikai kihívásokkal kell szembenézni „a jogállamiság újjáépítésében”. Elmondta, hogy az igazságügyi rendszer megreformálásának legfontosabb eleme az ország újra integrálása az Európai Unióba. Ennek része, hogy a helyreállítási alapokhoz, a befagyasztott forrásokhoz hozzájussanak. Ezt ezekben a napokban részben sikerült is elérni – mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy eredményesnek látszik a 7. cikkelyes eljárásban megfogalmazott kockázatok megszüntetése a jogállami normák visszaállításakor. A legegyszerűbb pedig az volt, hogy a kormány benyújtotta igényét arra, hogy az ország csatlakozhasson az Európai Ügyészséghez – tette hozzá.
Az Európai Bizottság hét uniós tagállammal, köztük Lengyelországgal szemben kezdeményezheti a túlzottdeficit-eljárás megindítását júliusban. A bizottság állásfoglalása szerint a hét érintett tagállam ugyanis nem teljesíti az EU hiányra vonatkozó kritériumait, amelyek közül a legfontosabb, hogy a GDP arányos államadósság 60 százalék alatt legyen, a költségvetési hiány pedig ne legyen magasabb, mint a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százaléka. A PAP hírügynökség a hírrel kapcsolatban azt hozta nyilvánosságra, hogy az unió számítási metódusa szerint Lengyelország költségvetési hiánya 2023-ban a GDP 5,1 százaléka volt, 1,7 százalékponttal nagyobb, mint 2022-ben. A januárban elfogadott ez évi költségvetés szintén 5,1 százalékos deficitet irányzott elő. Az idei államadósság előirányzata ugyanakkor a GDP 42,5 százalékának felel meg.
Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy Lengyelország keleti határán többlépcsős védelmi vonalat építenek. A „Keleti Pajzs” elnevezésű védvonal kiépítése 10 milliárd złotyba kerül. Az ország védelmi képessége megerősítésének költségei fedezéséhez a kormány európai uniós forrásra is számít. A Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál összeállítása szerint a projekt a lengyel hadsereg logisztikai és felderítési képességének fejlesztésén túl akadályrendszer kiépítését is tartalmazza, beleértve fizikai elemeket – bunkereket, tank akadályokat –, és az elektronikai hadviselés technikáit is felhasználják majd. Ez utóbbi nem csupán műholdas és hőkamerás megfigyelési rendszereket jelent, hanem drónok ellen használható eszközök telepítését is. A rendszert összehangolják Észtország, Lettország és Litvánia hasonló védműveivel. Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter szerint a 700 kilométer hosszú védvonalról szóló törvény tervezetét a közeljövőben benyújtják a Parlamentnek. A tervek szerint a védvonal építése még idén megkezdődik és 2028-ra fejeződik be. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Cezary Tomczyk védelmi miniszterhelyettes az EU védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén ismertette Lengyelország Keleti Pajzs Nemzetvédelmi és Elrettentési Tervét, amely „pozitív fogadtatásban részesült”. Aláhúzta, hogy a Keleti Pajzs és az európai rakéta elhárító rendszer az EU egész légtere számára kritikus fontosságú.
Lengyelországot északról Kalinyingrád (Oroszország exklávéja), keletről pedig Belarusz határolja, de Ukrajnával is 500 kilométernyi határa van. Az Európában legnagyobb NATO-kontingensnek otthont adó ország a GDP-je 4 százalékát költi védelemre, ez több mint kétszerese a legtöbb tagállam költésének. Lengyelország Ukrajna legnagyobb katonai segélyezője Európában, és arra kéri európai partnereit, hogy fokozzák a támogatásukat, növeljék katonai büdzséjüket. Szerintük ez az egyetlen módja annak, hogy elhárítsák a fenyegetést, amitől a lengyel kormány minden korábbinál jobban tart – hangzott ez az Euronews, Európa vezető hírcsatornája Witness című sorozatának lengyelországi riportjában. A Kalinyingrád közvetlen közelében fekvő Goldap város iskolájának vezetője elmondja: „Mindent megteszünk, hogy felkészítsük a társadalmat a hatékony védekezésre. Lengyelországban már készül a polgári védelemről szóló törvény, ami az emberek képzésére, óvóhelyek építésére, figyelmeztető rendszerek kiépítésére kötelez majd minket. Akár sci-fi forgatókönyvről van szó, akár Putyin megtámad minket, szerintem jó, ha felkészülünk.” Cezary Monczyk védelmi miniszterhelyettes hangsúlyozza: „Sosem éreztünk még ilyen közvetlen fenyegetettséget. Ha nem vetünk véget a konfliktusnak, ennek a kegyetlen háborúnak, amely Lengyelország, Litvánia és Lettország határainál zajlik, akkor hamarosan sokkal nagyobb fenyegetéssel nézünk majd szembe. Ez minden európai országra veszélyes. (…) Ma sokat tehetünk Ukrajna megsegítéséért, főleg katonai felszerelések és lőszerek biztosításával. Az EU ma a világ legnagyobb gazdasága, ki tudunk építeni olyan képességeket, amelyek lehetővé teszik, hogy Európa egy tényleg biztonságos övezet legyen…” Łukasz Maślanka, a varsói Keleti Tanulmányok Központjának munkatársa rámutat: „Halljuk, hogy Franciaország, Olaszország, Németország az európai védelemről beszél. De a szavakat nem követik konkrét tettek. Ma valószínűtlennek tűnik, hogy Vlagyimir Putyin háborút indítana egy NATO-tagállammal szemben. De ki tudja, mi lesz két év múlva? Azt sem tudjuk, ki lesz az USA elnöke. Nem tudjuk, hogy populista kormányzás lesz-e valamelyik nagy európai országban. Ez szintén akadályozhatja az európai erőfeszítéseket Putyin agressziójával szemben. Mindez nagyon kényelmes feltételeket teremthet neki arra, hogy folytassa európai agresszióját.”
nem korlátozzák Ukrajnát abban, hogy miképpen használja az általuk küldött fegyvereket – írja a ČTK hírügynökség az érintett országok képviselőinek a prágai külügyminiszteri tanácskozás kezdete előtt elhangzott nyilatkozataira hivatkozva.
Csehország, Dánia, Hollandia, Lettország, Lengyelország és Ukrajna vezetői Prágában „muníciós csúcstalálkozót” tartottak, melyen az orosz invázió ellen harcoló Ukrajnának nyújtandó további katonai segítségről tárgyaltak. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata beszámolt arról, hogy a résztvevők Ukrajna sürgős lőszerszükségletéről, továbbá az Európai Tanács ülésének előkészületeiről, valamint a közelgő washingtoni NATO csúcstalálkozóról egyeztettek. Az ülést koordináló Petr Fiala cseh kormányfő bejelentette, hogy 15 EU- és NATO tagállam kötelezettséget vállalt több mint 1,6 milliárd euró összegyűjtésére annak érdekében, hogy a korábbi cseh javaslat értelmében Ukrajnát még az év vége előtt ellássák fél millió 155 mm-es tűzérségi lőszerrel, NATO kompatibilis lövegek számára. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök felszólalásában figyelmeztetett, kritikus szakaszába ért az ukrajnai konfliktus és az orosz haderő új offenzívára készül. Rámutatott: „az orosz gazdaságot hadi üzemmódra állították át”. Hangsúlyozta: a nyugat támogatása a lőszerellátásban életbevágóan fontos a harchoz az orosz agresszió ellen, amelyet úgy jellemzett, hogy az potenciális stratégiai veszélyt jelent az egész euro-atlanti biztonsági architektúrára nézve. Elmondta, hogy Lengyelország politikailag és anyagilag egyaránt támogatja azt a cseh javaslatot, hogy összesen 800 ezer tüzérségi lőszerrel lássák el Ukrajnát. Azt is kijelentette, hogy Lengyelország elősegíti a lőszer Ukrajnába szállítását. A rendezvényről tudósító BalkanInsight (BIRN) hírportál arra is felhívta a figyelmet, hogy „Magyarország oroszbarát kormánya folytatja a blokkolását az EU azon törekvésének, hogy nagyobb katonai segítséget nyújtson Ukrajnának”. Magyarország hosszan tartó vétója az EU Ukrajnának nyújtott katonai támogatásával szemben mára mintegy 6,5 milliárd euró folyósítását gátolja – olvasható a BIRN kommentárjában.
Európa hosszú távú felfegyverzésére van szükség az orosz birodalmi ambíciók letörésére – mondta Radosław Sikorski külügyminiszter a brit The Guardian című lapnak adott interjújában, amit az Euronews, Európa vezető hírcsatornája ismertetett. Sikorski a felfegyverzésben komoly szerepet szánna az Egyesült Királyságnak. A külügyminiszter azt sürgette, hogy az EU állítson fel egy ötezer fős gépesített dandárt. Azt is közölte, hogy szerinte hiba volt a fegyvergyártó infrastruktúrát felszámolni a hidegháború lezártával. Kijelentette: fel kéne hagyni azzal a gyakorlattal, hogy egyhangú szavazásra van szükség az EU-s szankciók bevezetéséhez. Szerinte többségi szavazás kellene, hiszen korábban néhány esetben egy tagállam vétója késleltette a folyamatot. Sikorski azt is elmondta, hogy támogatja Ukrajna azon jogát, hogy katonai célpontokat támadjon Oroszország területén, és országa hajlandó támogatni egy EU-s programot, amely ösztönözné a sorozás elől menekülő ukrán állampolgárok visszatérését.
„A lengyelek a legközelebbi szomszédjaink, partnereink és szövetségeseink, a Lengyelországgal való szövetség nélkül nem nyerhetjük meg ezt a háborút” – hangsúlyozta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, a Lengyel Beruházási és Kereskedelmi Ügynökség (PAIH) által Kijevben rendezett harmadik, Ukrajna helyreállításával foglalkozó fórumon. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Verescsuk egyértelművé tette, az egység Lengyelországgal megkérdőjelezhetetlen. „Minden félreértést és korlátozó tényezőt fel kell számolnunk, most” – mondta, és azonnali párbeszédre szólított fel, különösen a gazdaságra hatással lévő ügyeket illetően, beleértve a lengyel üzleti érdekeket és a mezőgazdaságot is. Nyomatékkal jelentette ki, szilárd meggyőződése, hogy „nincs még egy nép, amely jobban megért bennünket, mint a lengyel”.
A külügyminiszter megingathatatlan támogatásáról biztosította Ukrajnát a svájci békekonferencia után a Polskie Radionak adott interjúja alkalmával. Mint fogalmazott: „Lengyelország Ukrajna leghűségesebb támogatói közé tartozik, és az is marad a nemzetközi színtéren, mivel az az érdekünk – amit megtanultunk a két véres világháborúból –, hogy Európában ne változtathassák meg a határokat erőszakkal”.
Észtország, Lengyelország, Lettország és Litvánia parlamenti vezetői csúcstalálkozót tartottak, melyet követően a kelet-lengyelországi Białystokban közös sajtótájékoztatón vállaltak kötelezettséget Ukrajna további támogatására. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Hangsúlyozták Ukrajna stratégiai fontosságát a régió védelmében az orosz agresszióval szemben.
A lengyel államfő a svájci békekongresszusra utazása előtt azt nyilatkozta, hogy az orosz imperializmus kielégíthetetlen. „Kapzsisága, brutális mohósága nem elégíthető ki Ukrajna területeivel. Az orosz imperializmust rendre kell utasítani. Ezt a sárkányfejet le kell vágni” – idézte Andrzej Dudát a PAP hírügynökség. Az elnök szerint az orosz államfő igényei „gyakorlatilag megmutatják az orosz brutális imperializmus lényegét az egész nemzetközi közösségnek”.
Ukrajnának mielőbb a NATO teljes jogú tagjává kell válnia, mondta Andrzej Duda köztársasági elnök, az LTV lett közszolgálati televíziónak nyilatkozva. Duda felteszi a kérdést, az ukránok miért védik ma a hazájukat és harcolnak az orosz agresszió ellen? És meg is adja a választ, miszerint az európai és az euro-atlanti közösség részévé akarnak válni, vagyis az Európai Unió és a NATO tagjává. Erről szól a harc, a szabadságért és a függetlenségért. Úgy gondolom, nekünk, NATO-közösségnek el kell fogadnunk azt az utat, amit az ukrán nép választott – fogalmazott a lengyel államfő.
A lengyelek 56 százaléka támogatja a háború sújtotta Ukrajnából menekülők befogadását, derül ki a CBOS közvéleménykutató intézet legújabb, április 8. és 18. között végzett felméréséből. Ez 5 százalékponttal alacsonyabb, mint volt az előző hónapban – jelentette a PAP hírügynökség. A válaszolók 81 százaléka úgy gondolja, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója közvetlen veszélyt jelent Lengyelország biztonságára nézve. Márciusban még 83 százalék vélekedett így.
„Ha nem foglalkozunk a migrációs válsággal, az EU bizonyos értelemben széthullhat” – jelentette ki professzor Maciej Duszczyk, belügyminiszter-helyettes, a Radio Zet magán rádióállomásnak nyilatkozva. Erre azt követően került sor, hogy a kormány több módosítást is eszközölt a Lengyelországban élő körülbelül egymillió ukrán menekült életének szabályozásával kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a lengyel társadalom is kritikusabban tekint a kérdésre. A prawo.pl jogi hírportál és a Rzeczpospolita című napilap az új törvény részleteit ismertette. Eszerint az UKR PESEL speciális TB-számmal rendelkező ukrán állampolgárok tartózkodása 2025. szeptember 30-ig lesz jogszerű. Ugyanakkor jövő évtől lehetőség lesz a tartózkodási státusz megváltoztatására a jelenlegi ideiglenes védelemről a kedvezőbb ideiglenes tartózkodásra, amit a külföldiekről szóló általános törvény szabályoz. A védelmi státusz ideiglenes tartózkodásra történő megváltoztatására annak az ukrán állampolgárnak lesz lehetősége, aki megfelel az előírt feltételeknek, valamint a biztonsági szolgálatok nem emelnek kifogást a tartózkodási státusz megváltoztatása ellen. A kormány szerint az ukránok mintegy 96 százaléka részesülhet a váltás előnyeiből.
A Deutsche Welle német hírcsatorna tudósítása szerint az Európai Unió és Belorusz közötti határválság kezdete óta közel 150 ezer illegális határátlépési kísérlet volt fehéroroszok részéről. Lengyelországba, Litvániába és Lettországba akartak bejutni. 2021 óta a lengyel határőrség Belarusz felől közel 100 ezer illegális Lengyelországba belépési kísérletet hiúsított meg. Idén, az első öt hónapban összesen több mint 20 ezer ilyen kísérletet regisztráltak a három célországban. Egyedül Lengyelországba naponta 400-an próbálnak bejutni azzal a céllal, hogy tovább utazzanak Németországba vagy Nagy-Britanniába. Ezért Lengyelország rendkívüli intézkedéseket vezetett be a fehérorosz határon. Mintegy 60 kilométer hosszan a határ mentén egy 200 méter széles tiltott ütközőzónát hoztak létre.
Radoslaw Sikorski szerint a migrációs nyomásnak Lengyelország keleti határánál az az értelme, hogy megmutassa egész Európának, hogy az EU külső határát nem ellenőrzik. Mindennek az a politikai célja, hogy a szélsőjobboldalt, amely azt ígéri, hogy az EU-t belülről őrli fel, megerősítsék – idézte a külügyminiszter kampánybeszédéből a PAP hírügynökség.
Radołsaw Sikorski külügyminiszter a Gazeta Wyborcza című napilapnak adott interjú alkalmával megismételte korábbi figyelmeztetéseit: Oroszország célja, hogy illegális migránsokkal destabilizálja az Európai Uniót. „Nem a jobb életre vágyó migránsokról van szó. Mi az Európai Unió elleni szervezett támadással nézünk szembe. 90 százaléka orosz vízummal rendelkezik azoknak, akik a lengyel-belarusz határon próbálnak átjutni. Bátorították, hogy Afrikából és a Közel-Keletről jöjjenek, majd Moszkvába szállították őket és onnan Fehéroroszországba, ahol aztán az EU határára irányították valamennyiüket” – idézte a lap a lengyel diplomácia vezetőjét. Sikorski a The Guardian című brit napilapnak is nyilatkozott. Kijelentette, hogy Lengyelország nem zárhatja ki csapatok küldését Ukrajnába. Korábban azt is mondta, hogy a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában „nem elképzelhetetlen”.
Lengyelország utazási korlátozásokat vezet be az ország területén tartózkodó orosz diplomatákkal szemben. A lengyel titkosszolgálatok szerint ugyanis bizonyított a lengyelországi helyzet destabilizálását célzó orosz hibrid tevékenység – jelentette az ujszo.com szlovák hírportál. Radosław Sikorski külügyminiszter arról tájékoztatta a sajtót, hogy a korlátozás a nagykövet kivételével minden orosz külképviselet valamennyi alkalmazottjára vonatkozik. A varsói orosz nagykövetség munkatársai csak a fővárost is magában foglaló közép-mazóviai vajdaságban utazhatnak, a konzulok pedig kizárólag azokban a tartományokban, ahol beosztásuk szerinti feladatukat ellátják.
Lengyelország, a balti államok, Norvégia és Finnország megállapodtak abban, hogy „drónfallal” védik határaikat – jelentette a Reuters brit hírügynökség. A nem baráti országok provokációinak és a csempészésnek kívánják elejét venni a drónfal építésével, ami nem csupán fizikai infrastruktúrából és megfigyelő rendszerből áll majd, hanem drónok és egyéb technológiák alkalmazásából is.
Andrzej Duda köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Kínában. Elutazása előtt azt közölte újságírókkal, hogy a látogatás során „az üzlet és a biztonság kérdéseire koncentrál” – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A tárgyalásokon az elnök a kínai piac szélesebbre nyitását akarta elérni a lengyel mezőgazdasági termékek és húskészítmények előtt, valamint a kínai befektetések fokozását szorgalmazta. Lin Jian kínai külügyi szóvivő elmondta, hogy a látogatás jó alkalom a kölcsönös politikai bizalom elmélyítésére, és az együttműködés különböző területeinek áttekintésére, beleértve az „Egy övezet egy út Kezdeményezés” Kína által 2013-ban elindított nagyszabású nemzetközi infrastruktúra kiépítési és gazdasági együttműködési programot, amelynek célja Ázsia összekapcsolása Afrikával és Európával. Radosław Sikorski külügyminiszter a Polskie Radionak adott exkluzív interjúban a látogatás fontosságát hangsúlyozta, és azon reményének adott hangot, hogy a kormány által is támogatott látogatás politikai és gazdasági téren egyaránt eredményes lesz.
Forrás: www.gov.pl
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
